Jó volna, ha nőgyógyászati kérdésekben is lenne egy alapműveltségünk.

Kiálló, jaj, ne! Égbekiáltó butaságok... Sajnos, sokszor sebészek között is beszédtéma, hogy a kiálló kisajkak nem szépek és nőietlenek. Internetes oldalakon a laikusok olyanokat is írnak, hogy ezt a sok maszturbáció okozza, valamint a sok férfi nemi hormon. Nagy a tájékozatlanság az altesti tájak terén!

aprilisi-lapajanlo-dizajnervagina_0.jpg

Dizájnervaginák: hódít a pedofilszemlélet

A pornográfia káros hatása az intimplasztika területén is sok kárt okoz. Nagy port vert fel két éve a 18 éves amerikai Jessica Pin esete, aki meg volt róla győződve, hogy csúnya a nemi szerve. Orvoshoz fordult, aki a csiklót és az érző idegeket megcsonkította. Később a lány influenszer lett, s ma azért folytat felvilágosító kampányokat a fiatalok körében, hogy más nőkkel ez ne történhessen meg. A pornó hatására ugyanis irreális kép alakul ki a lányokban, hogy nekik hogyan kellene kinézniük „ott lent”. Így aztán olyanra műttetik a külső nemi szerveiket, mint amilyeneket a pornóképeken látnak.

Pedig a női nemi szervek egyediek, alakban és méretben! (Új műfaj a szobrászatban a vaginaszobor: így próbálják a művészek felhívni a figyelmet az emberi sokszínűségre.) A műtétek száma mára megsokszorozódott, ma már a dizájnervagina elterjedt kifejezés az intimplasztikában. Ez azért is borzasztó, mert a simára gyantázott és apróra műtött szeméremajkak kislányosnak hatnak, ami a pedofilszemléletet hozza be az intimitás világába. Sokaknak még ma sem világos, miért születnek a kampányok, melyek a női nemi szervek sokféleségét mutatják be. Hát ezért!

1998-ban Helen O’Connell ausztrál orvos feltérképezte a csikló, vagyis a klitorisz anatómiáját. Amit még most is úgy ábrázolnak a tankönyvekben, mint csupán külső nemi szervet. Sok szakember a sötétben tapogatózik, és nincsenek tisztában azzal, hol futnak a csiklóhoz vezető idegek. A plasztikai sebészek sem mindig rendelkeznek kellő ismeretekkel. Ezért történik meg, hogy mikor kisebbítik a szeméremajkakat, akkor például olyan idegeket is megsértenek, amelyek örök érzékenységet okoznak... A statisztikák szerint a labia­plasztikát igénybe vevő nők átlagéletkora 16 és 35 év között van. Valóban nekik van szükségük „csinosításra”? Hisz a nemi szervek 18 éves korra alakulnak csak ki. Sajnos, még mindig sok a kontár szakember, aki pénzért mindent megcsinál.

A nők elbizonytalanítása már eddig is csilliárdos bevételeket hozott, szóval az ilyen butaságokon nem lehet csodálkozni. A nőknek ma még nincs elég tudásuk a saját anatómiájukról ahhoz, hogy elzárkózzanak az ilyen barbárságoktól. Pedig sok a botrány, mikor is a sebész eltávolítja a kisajkakat, vagy elvágja a klitorisz hátsó idegeit.

Félrevezetések

Sok edukatív tartalomra volna szükség, mert a lányok butuskák, s azt hiszik, a boldogság kulcsa a kislányos szeméremtest. A #labiaplasty alatt rengeteg félrevezető tartalom van, az OnlyFans sztárjai pedig azt hirdetik, mióta túl vannak a műtéten, kisütött számukra a nap. (Persze sokan az igazat is bevallják.) Pedig érdemesebb volna az amerikai Jessica Pin Instagram-oldalát bekövetni, hogy tisztában legyünk a következményekkel.

Funkcionális panasz – jogos kérelem

Sok esetben persze funkcionális oka is lehet a műtétnek, ha például a külső nemi szervek anatómiája irritációt okoz a fehérnemű miatt vagy sportolás során – ám a nők mégsem emiatt keresik fel az intimplasztikai sebészt. Esztétikai okok vezérlik őket.

Merjünk beszélni róla – Nem csak a nők szégyenlősek

A régi orvoslás mindent latinul közöl – vagy éppen semmit nem mond, mint ahogy az nálunk szokás. Pedig ha hüvelyszárazsággal küszködünk, az nem szégyen, és nem kell érthetetlen nyelvezetbe becsomagolni az orvosnak a gyógymódot. Az első lépést persze nekünk kell megtenni, fel kell keresni az orvost.

minden_reggel_ujno.sk.png

Hiteles felmérés

A­ Semmelweis­ Egyetem­ kutatói (náluk találtunk legközelebb adatokat) értékelték a kimenetelük alapján a ma elérhető intimplasztikai műtéti eljárásokat és terápiákat. Pontosabban a sebészeti, lézeresés rádiófrekvenciás kezeléseket. A szövődmények száma elenyésző volt, 0,5 százalék (3000 nő adatait összegezték). Közel százszázalékos elégedettséget a deepithalizációs technika – vagyis a szövetkímélő, csak a hámot eltávolító, az alatta levő kötőszövetet csak alakító technika – alkalmazásakor tapasztaltak.

A szikés eljárások több szövődménnyel jártak (hegesedés, vérzés), mint a lézeres műtétek. Természetesen­a­ lézer és a rádiófrekvencia alkalmazása is okozhat szövődményeket, ha a dózist nem megfelelően állítják be. (Mutat rá a tanulmány.) A rádiófrekvencia használata ideálisabb, mégis kevésbé elterjedt, mert drága a gép. A kimutatások szerint a páciensek zöme partnerük javaslatára fordul orvoshoz, főként a 18-25 éves korosztály. Esztétikai­ okokból is lehet persze műtét mellett dönteni, mert javulhat általa a komfortérzet. Sajnos azonban még mindig nem azok veszik igénybe az intimplasztikai műtéteket, akiken valóban segítene...

Varga Klára
Kapcsolódó írásunk 
Cookies