Nem is olyan régen – az új évszázad kezdetét ünnepelve – sokan azt jósolták, hogy a 21. évszázadban már nem lesznek háborúk, sem járványok: a béke és az egészség évei várnak ránk.
Nos, alig telt el két évtized, s mindkét jóslatban csalatkoznunk kellett – lásd az orosz–ukrán háborút vagy a Covid–19 világjárványt. Az talán könnyebben érthető, ha egy új nyavalya tör ránk, de nehezen magyarázható, ha egy, már elfeledett, „kiirtottnak” tekintett fertőző betegség üti fel újra a fejét. Ilyen betegség a szamárköhögés, a pertusszisz.
Jared Diamond 1997-ben kiadott bestsellere számos, köztük magyar kiadást – a negyedik 2010-ben jelent meg Háborúk, járványok, technikák címmel – is megérve azt írja, hogy a szamárköhögés ellen az első fertőzés során keletkező antitestek életre szóló védettséget nyújtanak. Nos, ez igaznak tűnik egy bestseller hasábjain, ám a szakkönyvek, orvosi folyóiratok mást állítanak. Az Orvosi Hetilapban például 2024 augusztusában a Semmelweis Egyetem gyermekgyógyászai arra figyelmeztetnek, hogy sem a betegség természetes átvészelése, sem a védőoltás nem nyújt élethosszig tartó védettséget.
A fertőző betegségek szakorvosai szerint az előbbi 7–20 évig tartó, az oltóanyagok 4–12 éves védettséget nyújtanak csupán. E tények ismeretében nem meglepő, hogy 2014-ben a magyarországi népesség 85%-a volt fogékony a szamárköhögés iránt.
A szamárköhögés, mint neve is utal rá, egy „köhögős” betegség. A téli hónapokban az egyik leggyakoribb tünet a köhögés, ám fontos tudatosítani, hogy az ilyen hűléses, hurutos betegségek döntő többségét vírusok (pl. influenza) okozzák, amelyek nem érzékenyek az antibiotikumokra.
A szamárköhögést viszont baktérium okozza, ezért gyógyításának alapja az antibiotikum. Másik fontos eltérés a virózisoktól a szokatlanul hosszú, 14–21 napos lappangási idő. A betegség első, hurutos szakasza nagyjából két hétig tart, és lehet, de nem mindig jelentkezik láz. Ezt követi a tipikus rohamokban jelentkező, fuldokló köhögés, melyeket szamárhangszerű belégzés, esetleg hányás zárhat le.
Ez a szakasz 2-3 hétig is eltarthat. A harmadik szakaszban a rohamok enyhülnek. Mivel egy „elfeledett” kórképről van szó, érdemes összefoglalni, mikor merül fel a szamárköhögés gyanúja. Ha a köhögés nem álladó, de rohamokban jelentkezik; ha húzó belégzés, ún. szamárhang jelenik meg; ha a köhögést hányás zárja; esetleg az ajkak elkékülésével járó légzéskihagyás is előfordul – azonnal orvosi segítséget kell kérni.
A szamárköhögés annál veszélyesebb, minél kisebb a gyermek. Természetesen a felnőtt is megkaphatja ezt a kórt, de nála a hűléses hurut képében zajlik, mely után makacs, ingerlő, száraz köhögés marad vissza.
Kik a leginkább veszélyeztetettek? Az újszülöttek és a csecsemők. Mivel az anya által termelt ellenanyagok átjutnak a magzatba is, egyértelműen javasolt minden várandós nő szamárköhögés elleni védőoltása. Legjobb időpont erre a várandóság 27–32. hete. Fontos a szoptatás is, hiszen a csecsemők gyomor- és béltraktusából felszívódó anyatejben levő antitestek is hozzájárulhatnak a szamárköhögéssel szembeni védelemhez. Jelenleg még nincs járványveszély, de jobb félni, mint megijedni.
