A mai vélemények szerint a gondolattérkép a leghatékonyabb, legmodernebb gondolkodást segítő módszer. Grafikus technika, amely kifejezően követi az agy működését, és tükrözi a gondolati asszociációkat.
Az elmetérkép logikáját gyorsan megtanuljuk követni, mert természetes (nem pedig mesterséges, mint a lineáris logika). Az elme- vagy fogalomtérkép technikáját Joseph D. Novak, a cornelli egyetem professzora dolgozta ki a 70-es években, a módszer maga pedig Tony Buzan angol pszichológustól származik.
A zsenik kedvenc játéka
Sokan vannak, akik tanulás közben automatikusan színes ceruzákkal húzzák alá a tananyag fontos, lényeges szavait, bekezdéseit, hogy könnyebben az agyukba véssék. Nemegyszer előfordul, hogy a diákok kulcsszavakkal és nyilakkal felvázolják a gondolatmenetet, rámutatva az összefüggésekre, és ez a módszer hatékonyan segít a memorizálásban.
Így ösztönösen rátapintanak arra, hogyan lehet logikusan összekapcsolni a fogalmakat, jelenségeket. A jegyzetkészítésnek ezt a módját már Leonardo da Vinci is alkalmazta.
A gondolattérkép lényege
Megalkotója Tony Buzan angol pszichológus, az emlékezési és tanulási folyamatok specialistája. Alaposan áttanulmányozta az emberi agy működését és asszociációs lehetőségeit, képteremtő képességeit, és tudta, hogy működésében mi a legtermészetesebb. Megalkotta a gondolattérkép elvét, ami – véleménye szerint – a gondolatok rendszerezésének univerzális eszköze. Ugyanúgy működik, mint az agy, ezért a legjobb módszer az információk bejuttatására és elraktározására.
A gondolattérkép megszünteti a bizonytalanságot, amely abból ered, hogy az ember képtelen áttekinteni a feladatait, nem tud megbirkózni velük. Sokunkat kínoz az érzés, hogy életünk monoton és túlzsúfolt. Ha viszont gondolattérképet rajzolunk, kiderül, hogy nem is olyan zavaros és áttekinthetetlen. S ettől a felismeréstől megkönnyebbülünk.
Az ember eme módszer segítségével rendszerezheti a reá váró feladatokat, a játékos forma pedig megszabadítja a kötelességek nyomasztó súlyától. S ha valóban olyan sok a tennivalónk, a fogalomtérkép a feladatok hierarchiájának megállapításában is segít. Rájövünk, mely feladatok valóban fontosak, és melyek elhagyhatók.
A jövő felvázolása
A fogalomtérkép segítségével tisztázhatjuk, hogy a jövőben merre szeretnénk haladni, mivel szeretnénk foglalkozni. Például felírjuk egy papírlap közepére, hogy „Ideális jövőm”, és csillagszerűen bejelöljük azokat a fogalmakat, amelyekkel jellemezni szeretnénk a jövőnket, feltüntetjük vágyainkat, céljainkat. Ezzel a módszerrel rendszerezetten és áttekinthetően megjelenik szemeink előtt mindaz, amit szeretnénk – ami már megvalósult, s amit még el kell érnünk. A gondolattérkép családi ünnepségek, hétvégi programok tervezésére is alkalmas, főleg, ha attól félünk, hogy valamit esetleg elfelejtünk. A gondolattérkép a kreativitást is fejleszti: olyan összefüggések is eszünkbe jutnak, amelyekre soha nem gondoltunk volna.
Miben segít a gondolattérkép?
- Időt takarítunk meg vele.
- Rendezi a gondolatainkat.
- Javítja az emlékezőtehetséget, megkönnyíti a tanulást, javítja az eredményeket.
- Fejleszti a kreativitást, segít abban, hogy összefüggéseikben lássuk a feladatainkat, javítja a problémamegoldási készséget.
- Szórakoztat.
Hogyan kezdjünk hozzá?
A térkép megrajzolását mindig a legfontosabb fogalom feltüntetésével kezdjük. Használjunk színeket és ábrákat is. Nem kell hozzá nagy rajztehetség, elég a vázlat, mert ne feledjük: egy rajz többet ér ezer szónál! Alkossunk fogalombokrokat, -struktúrákat. Az összekötő vonalaknak nem kell feltétlenül egyeneseknek lenniük, sokkal természetesebb a görbe vonal, és a szemnek is kellemesebb. Ne mondatokat írjunk, használjunk lényegre törő kulcsszavakat.
A különálló szavak sokkal inkább asszociálásra buzdítanak, és könnyebb őket összekapcsolni. Hogy mi kell egy gondolattérképhez? Egy tiszta (nem vonalas, nem négyzethálós) papírlap, színes ceruza vagy filctoll, valamint egy kis idő, pár gondolat és képzelőtehetség.
A gondolattérkép jellemzői
- Színekkel dolgozik.
- Van egy központi szava, amelyből sugarasan indulnak ki a hozzá kapcsolódó fogalmak.
- A szavak rétegeződése a fogalmak fontosságát is jelenti. Általa felismerhetővé lesz, melyik fogalom fontos, és melyik kevésbé.
