Ezt még az ókorban mondta Hippokratész görög orvos, de szavai ma is ugyanúgy érvényesek. Legyen az ételünk az orvosságunk, s az orvosságunk az ételünk.
Beértek a zöldségek és a gyümölcsök, ismét feltölthetjük vitaminkészleteinket. Viszont nem lehetünk felhőtlenül boldogok, mert a mérések szerint jócskán lecsökkent növényeink tápanyagtartalma. Ennek oka pedig többek között az, hogy kizsigereltük a földet, például nem állati trágyával trágyázzuk, hanem műtrágyával és így tovább. (Elég megnézni a Mérgezett föld című filmet.) Vannak mindenféle riasztó kutatások, melyek szerint ma a hagymában és burgonyában egyáltalán nincs C-vitamin, a brokkoli kalciumtartalma a negyedére csökkent, egy alma C-vitamin-tartalma pedig csak egy százada a korábbinak.
A kutatások 5-40 százalék közötti fogyásról beszélnek. Ebben persze az is benne van, hogy ma már jobbak a mintavételi eljárások, mint az ötvenes vagy hatvanas években, de egyértelmű, hogy korántsem ugyanolyan zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztunk, mint nagyanyáink. (Sőt, a húsok sem a régiek, vastartalmuk például a felére csökkent.) Ám nem csupán a vitaminok és az ásványi anyagok mennyisége változott élelmiszernövényeinkben, hanem a fitonutriensek mennyisége is; ezek a növényi vegyületek bizonyíthatóan csökkentik az elhízás, a diabétesz, a daganatok és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
A kutatók a miértekre is igyekeztek árnyalt válaszokat találni, s kiderült, hogy minél magasabb volt egy zöldség vagy haszonnövény terméshozama, annál kisebb lett a tápanyagtartalma. Azért is, mert például a vetőmag-előállító vállalatok olyan fajtákat nemesítettek, melyek több termést hoznak – igen, viszont közben elsikkadt a belbecs, a beltartalom. Ehelyett sokkal több vegyszert eszünk meg, hiszen ezekkel próbáljuk életben tartani a növényeinket (melyek a kimerült talajban képtelenek elegendő tápanyaghoz jutni, illetve ellenállni a betegségeknek). Ma már nem tudjuk megvédeni a növényeinket olyan veszélyektől, melyeket természetes úton le kellene küzdeniük.
Egy szó, mint száz: a termőtalaj minősége leromlott, mert kizsigereljük; tápanyagtartalma csökkent, s emiatt a megtermelt zöldségek és gyümölcsök egyre kevesebb tápanyagot tudnak magukba szívni.
Fogyasztói tanácsok
A kérdés: mit tehetünk mi, mezei fogyasztók azért, hogy egészséges táplálékhoz jussunk? Akinek kertje van, az például próbálkozhat a régi-új módszerekkel, melyekről következő oldalainkon olvashatnak. Plusz:
- Télen fagyasztott termékeket vásároljunk! A közvetlenül szüretelés után lefagyasztott zöldségek sokkal több vitamint tartalmaznak, mint a szupermarketekben kínált „friss”, hidropón zöldségek. (Ezeket talaj nélkül hajtatják, de öntözőkoncentrátumuk sokkal-sokkal kevesebb ásványi anyagot tartalmaz, mint amit a talajban nevelt zöldségek felszívnak.)
- Vásároljunk helyi termelőtől! Így az asztalunkra kerülő gyümölcs, zöldség kevesebbet utazik majd. (S így nem roncsolódik a beltartalma.)
- Ne daraboljunk kicsire! Ne vágjuk túl kicsire a zöldséget, gyümölcsöt! Így kisebb felületen érintkezik a levegővel, s csökken a tápanyagvesztés.
