Megdöbbentő statisztikai adatok: Európa-szerte 5 milliónál is több fiatalnak nincs állása, a helyzet Görögországban és Spanyolországban a legsúlyosabb. Igaz, Szlovákia sem büszkélkedhet derűsebb adatokkal: az ország fiataljainak 32,4 százaléka munkanélküli.
A fiatal felnőttek képezik a munkaerőpiac legsérülékenyebb rétegét: a fiatalok munkanélkülisége sokkal hosszabb ideig tart, mint a munkatapasztalattal rendelkező felnőtteké. S ha pedig mégis sikerül állást szerezniük, sokkal ingatagabb lábakon áll ez a munkaviszony, hiszen a fiatalok közt erősen felülreprezentált a szerződéssel, illetve a részmunkaidőben dolgozók aránya. Az állástalanság legnagyobb mértékben az iskolaelhagyókat fenyegeti.
Az oktatásban való részvétel azonban nem minden esetben jelenti a kulcsot a foglalkoztatáshoz! Megmagyarázhatatlanul nagy népszerűségnek örvendenek ugyanis azok a szakok – például a bölcsészettudomány, a mezőgazdaság vagy a pedagógia –, amelyekkel bizonyítottan nehézkes az elhelyezkedés. A fiatalok munkanélküliségének igencsak égető problémájára összeurópai szinten is igyekeznek megoldást találni. Az Európai Unió által hirdetett programok azonban inkább bizonyulnak hangzatos tüneti kezelésnek, mintsem valódi megoldásnak.
Mi a helyzet Szlovákiában?
Az a helyzet például, hogy sokan diplomával a kezükben – fizikai munkát végeznek. Az egyik friss jogász ismerősöm például -- talicskázik. Az is kobb munka, mint a semmilyen munka, tartja ugyanis.
Szlovákia a fiatalok munkanélküliségét tekintve az Európai Unió élvonalába tartozik, az országban ugyanis körülbelül minden harmadik fiatal állástalan. A nyilvántartott 345 ezer munkanélküliből 25 ezret tesznek ki a közép- és főiskolák friss végzősei. Az idei évben diplomát szerzett egykori hallgatókkal együtt pedig összesen 18 ezerre tehető azok száma, akik egyetemi végzettséggel nem találtak állást. A munkaügyi hivatal statisztikái szerint a legnehezebben a gazdasági, jogi, politikai, nyelvészeti és pedagógiai tanulmányokat folytatók találnak munkát – háromnegyedüknek átlagosan kilenc hónap kell ahhoz, hogy munkába álljanak.
Ma a szakértők véleménye megegyezik abban, hogy a jelenlegi szlovákiai felsőoktatás nem a munkaerőpiac valódi igényeihez igazodik.
A fiatal diplomások munkanélküliségének egyik oka a nem piacképes képzettség – és a nem minőségi oktatás (rengeteg az „új” főiskola, az oktatás színvonala azonban általában gyatra.) Az elmúlt évek statisztikái szerint a legtöbb munkanélküli a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Közigazgatási Karának padsoraiból kerül ki. Ma az orvosi, a gyógyszerészeti és az informatikai diplomával lehet a legbiztosabban elhelyezkedni! Tény, hogy a patinás múlttal rendelkező egyetemek, főiskolák végzősei keresettebbek a munkaerőpiacon. Az olyan egyetemek, mint a Comenius Egyetem, a műszaki egyetem vagy a közgazdaságtudományi egyetem (a művészeti főiskolák mellett) rendre a legjobb elhelyezkedési mutatókat produkálják.
Szlovákiára még nem jellemző az a Nyugaton elterjedt gyakorlat, miszerint egyes nagyvállalatok már egyetemi tanulmányaik alatt foglalkoztatják a hallgatót, hogy később teljes idejű állást biztosítsanak számára. (A kedvező elvezetési rendszer, persze, sokat segíthet: ennek köszönhetően idén ötször több álláshelyre vártak friss diplomásokat, mint az előző év azonos időszakában. Mégis rengeteg az állástalan diplomás.) Szlovákiában a munkanélküliség 12 és 13 százalék között mozog. A diplomások körében ez azért jóval alacsonyabb, csupán 7,6 százalékos.
A fiatalok fizetnek rá a munkanélküliségre
Az OECD nemrég jelentette meg a legfrissebb munkaerő-piaci elemzését, amely érdekes dolgokat árul el. Tudja például, hogy szlovák nőnek sokkal rosszabb lenni a munkaerőpiacon, mint magyarnak. Az is kiderül, hogy mindenhol rossz fiatalnak lenni, ha munkát kéne találni, de a legrosszabb talán képzetlen fiatalnak lenni.
A munkanélküliség korcsoportonkénti felbontásából a legszembetűnőbb, hogy a fiatalkori munkanélküliség már a válság előtt is komoly problémát jelentett. Bár akkor még csak a 15-24 éves korcsoport 18 százaléka volt munkanélküli, 2013-ra ez olyan mértékűre duzzadt, hogy tavaly csaknem minden harmadik fiatal munka nélkül maradt. Az idősek aránya 2007-hez képest tavalyra majdhogynem megkétszereződött, miközben a középkorú munkanélküliek aránya nem változott jelentősen.
Az OECD adatai is megerősítik az utóbbi évek oktatási reformjai kapcsán gyakran emlegetett állítást, miszerint a képzettebbek kisebb arányban válnak munkanélkülivé.
A visegrádi országok mindegyikében a legfeljebb érettségivel rendelkezők voltak a legtöbben a munkanélküliek között, Szlovákiában különösen sokan. A diplomások között rendre kicsi volt a munkanélküliség. Ebben az esetben is Szlovákiában volt a legmagasabb, hat százalék, de Csehországban például csak 2,6 százaléknyi diplomás maradt munka nélkül, Magyarországon pedig csak négy százalék.
A visegrádi országokban a munkaerő-piaci esélyeink igen függnek attól, hogy férfinak vagy nőnek születtünk. Az adatok alapján viszont relatíve jó hír, hogy a kétezres évek elejéhez képest javult a nők helyzete a régióban. Ezen a trenden egyedül Magyarország rontott, ahol 2002-ben még kilenc százalékkal volt több a férfiak fizetése, mint a nőké. Ez ugyanakkor még így is elég volt a lengyelekkel közös első helyre, tehát a csehek vagy a szlovákok sokkal nagyobb szexisták. Az is érdekes, hogy a régió országai milyen programokra költve igyekeznek enyhíteni a munkanélküliséget vagy annak mellékhatásait. Magyarország egyrészt a többi országhoz képest bődületesen sokat költ munkanélküli segélyre.
