Ha szombat, akkor piacnap. Piacos kalandozásunk során a somorjai piacozókat és a régi idők piacait mutatjuk be.
A trendi somorjai a Bakery kovászos pékségben indítja a napot, és bagettal a kezében indul a piacra. (© Fotók: Dömötör Ede)
Somorján hangulatos piac várja azokat, akiknek fontos, hogy hazait tegyenek a család asztalára. Ilyenkor megtelnek az asztalok minden földi jóval, májusban pedig a szélen levő virágosstandok a legszebbek. Ezért is kezdjük a virágkertészeknél a nézelődést.
Ibolyának még a neve is virágnév, a közelből jár be piacozni, büszkén mutatja szépségeit: cserepes évelő szegfű, dália, díszcsalán, vagyis coleus virít minden színben az asztalán. A nap és az ő virágai: ez a szép élet receptje – állítja. Virágot nevelni csak szeretettel lehet, annyi rengeteg vele a munka.
Ibolya hétköznap virágüzletekbe szállítja a friss virágot, de a szombati nap a piacé. Szereti az embereket: mindenkit, nem csak azokat, akik virágot vesznek tőle. (Jaj, csak egyre kevesebben vannak...)
A másik asztalnál a nyékvárkonyi Matyi bácsinál állok meg, aki a felesége, Zsuzsa asszony virágait hozza ki a piacra – és árusítja a szebbnél szebb muskátlikat és petúniákat...
Mikor már eleget révedezek a virágfejeken, a friss salátát kezdem keresni. Sándor Ildikó és Péter Tejfaluról járnak be hétről hétre. Portékájuk zöldség és gyümölcs, hűségesek a vevőikhez, de a standjukhoz is: huszonhatodik éve ugyanazon a helyen találjuk őket.
Tizennyolc évesen vágtak bele a piacozásba, mert úgy látták: szép munka szép árut kínálni, s némi pénzmag is csurran-cseppen belőle. Az elején jóval több pénzt hozott a konyhára, mint most, mára ez megváltozott, de már úgymond „megfertőződtek”.
Szeretik a piaci hangulatot, a friss reggeleket, a jóízű beszélgetéseket, a hálatelt, mosolygó arcokat. A zord téli hónapokban is a tavaszt várják, hisz a piacon még mindig a szezonális terményeket keresik a vevők.
Télen a nagyáruházban megvesszük a talaj nélkül nevelt, hidropón paradicsomot, de közben a napocska érlelte lédússágról és a földből frissen kihúzott ropogós retekről álmodunk.
Saláta, retek, eper: két asztalon sem fér el az áru... Szombaton a legnagyobb mozgás kilenc és tizenegy óra között van, de már fél hattól indul az élet, s a delet elharangozva bontják csak el az asztalt.
„Az uborka és a házi tojás nálunk a sztár! A házi tojást viszik, mint a cukrot! Uborkaszezonban pedig kovászos uborkából nem győzünk eleget készíteni, egészen őszig kínálatban van” – mondja Ildikó. A legtöbb vásárló visszajár, minden héten náluk szerzik be a zöldséget a vasárnapi húsleveshez.
,,Tudták, hogy a méz vértisztító, és csökkenti a túlzott savképződést? A somorjai Brunczlík Tibor saját méheséből kínálja a mézet. „Hobbiból méhészkedem, de egyben családi vállalkozás a méhesünk. Otthonról árusítunk, kisebb üzletek is kínálják a termékeinket, a szombat pedig a mi nagy napunk” – meséli mosolyogva a fiatal méhész.
„Olyan nincs, hogy a szombatot ne a piacon kezdenénk. Ötféle mézünk van: akác, virág, repce, hárs, facélia. Vándorlunk is a méhekkel, hogy bebiztosítsuk ezt a sokféleséget. Legjobban a virágméz fogy, utána az akácméz, majd a hárs. A virágmézet a teába teszik édesítés végett, árban ez a legolcsóbb. Ez ma fontos szempont” – bólogat Tibor. A tavalyi repceméz már elfogyott, de már pergetik a frisset... Hja, Somorja határa tavasszal repceillatban úszik. A mézen kívül propoliszt, méhviaszos gyertyákat, szappanokat és sima méhviaszt kínálnak.
„Mézborunk is van, hogyisne, abból is kihozok pár üveggel.” Érdekesség gyanánt méhészünk még hozzáteszi, hogy egy fűszeres ízű csodaszert, mézpasztát is készít fehér mézből, amelybe virágport, gyömbért is tesz. Ma már van fahéjas, homoktövises ízben is, gyógynövényekkel bekeverve!
A mézpasztának egyébként gyógyító hatása van, erősíti az immunrendszert, illetve jó köhögés ellen. Idén a modern népbetegség, az álmatlanság ellen is kihoztak Tiborék egy pasztát.
Télen van idejük foglalkozni a receptekkel, mikor a méz a hordókban pihen, s a hosszú esték arról szólnak, hogy mi újjal rukkoljanak elő az új tavaszban. „Tíz éve kezdtem, azóta stabil helyem van itt a piacon. A somorjaiak már ismernek, de sok az új vevő is, én pedig szívesen magyarázok, ajánlok” – mondja Tibor.
Samaria, vagyis Somorja a Szűz Mária-templomról kapta a nevét, a templom köré épült ki ugyanis a település...
Covid előtt és után!
Hamar kiderül, hogy a Covid volt a nagy cezúra, azóta minden megváltozott. Az érdeklődés megcsappant, az emberek rászoktak az ipari élelmiszerre és a szupermarketek műízeire. Covid előtt valahogy jobban ment a piacozás.
„Már reggel hatkor itt toporogtak a törzsvásárlók, akik várták, hogy kirakodjak a mézeimmel. Sorok álltak az asztalok előtt, alig lehetett megmozdulni. Most tovább alszik a város, kilenc körül indul csak be a nyüzsgés” – meséli Tibor. Az emberek nem igénylik már annyira a csevejt. Pedig milyen jó szót váltani egymással! Az emberi kontaktus a piacozóknál ma is mindent visz. Ezért maradtak, ezért csinálják ma is.
Vidáman cseverészünk ezen a napsütötte reggelen. Ismerősök találkoznak, elmondják, mi újság velük. Egyik kezükben tömött szatyor, a másikban virág. Tényleg szép ez a szombat délelőtt!
Viszont vannak borúlátók, hiszen a kicsiny város túloldalán éppen egy újabb bevásárlóközpont épül. „Nem sokáig lesz piac Somorján!” – mondogatják. Régen több volt a friss zöldséggel, gyümölccsel megrakott asztal. Ma már ritka a szezonáru, helyét átvették a kézműves termékek. Ez lesz a jövő útja? Reméljük, az élet megcáfolja a mai káosz trendjeit.
