Hosszú, színes szoknyájában tündérként libben a kertben, beleszagol a rózsákba, majd letép néhány szirmot. Amott körömvirágért hajol, majd, hogy jó legyen az összhatás, zsályát dob a virágok mellé. Odaint a szomszédban káráló tyúkoknak, elsuhan a csobogó tó mellett, s indul teát főzni...
Styaszni Hajnalka (40, Sárosfa) minden reggel így kezdi a napot, harmóniában a természettel. Permakultúrás kertje gyógynövényekkel van tele: van, amit ő ültetett, sok magától ütötte fel a fejét. „Mindegyik érték, nagyobb, mint gondolnánk” – mondja Hajni, aki hosszú évek óta foglalkozik a gyógynövényekkel. Már gyerekkorában találkozott a csodafüvekkel, de nagymamái csak azt használták, amit ismertek, nem kutattak, „tudóskodtak”. Minden évben ugyanazokat gyűjtötték, szárították: ilyen volt a menta, a citromfű, a körömvirág.
Mellesleg Hajni Ipolyságon nőtt fel, onnan került később a Csallóközbe. „Az egyik nagymamám krémet is készített körömvirágból, disznózsírba rakta. Sokszor elküldött cickafarkot szedni, s ha elestünk, a szétvert térdünkre útifüvet tett, úgy gyógyított...” – kezdi Hajni a beszélgetést.
– A mai világ legfeljebb tégelyekben akarja felfedezni, amit a mező vagy a kertünk adhat. Nagyszüleink ismerték a gyógynövényeket, a mai ember viszont nem megy ki a mezőre. Miért?
– Régen lassúbb volt az élet. Most annyi minden van, ami elvonja a figyelmünket. Mást részesítünk előnyben, ami lehet, hogy rendben is van. Aztán eljön az ember életében az a pillanat, mikor visszavágyik az egyszerűségbe. Én szívesen segítek azoknak, akik el szeretnék sajátítani a gyógynövénygyűjtést.
Tervezek sétákat, volt már nálam kertlátogatás, a látogatók megszemlélhették a növényeket közelről, kipróbálhatták az ízüket, megszagolhatták őket. Mert minden gyógynövény csoda, és a titkot öröm továbbadni.
– Hogyan kezdtél el gyógynövényekkel foglalkozni?
– Egy ideg Brünnben éltem, és ott láttam a kirakatban szálas teákat. Később egy teázóban helyezkedtem el Pozsonyban: ekkor kezdett igazán érdekelni, hogy melyik gyógynövény mire jó, megtapasztaltam, hogy melyik ízlik a fogyasztóknak, melyik nem. Aztán öt éven keresztül egy bioüzletben dolgoztam, ahol jókora elméleti tudást szívtam magamba. Kerestem, kutattam. Az egyik barátomnak például permakultúrás kertje van Somorján. Láttam, milyen békében éldegélnek itt ezek a gyógynövények, fűszernövények, sőt gyomnövények. Rengeteg értékes anyag van a gyomnövényekben is, hamar megtanultam, hogy melyeknek ehető a virága. Az elmúlt tíz évem csak erről szólt, olyan ember vagyok, aki szeret a végére járni mindennek.
– S mi az, ami előrevisz? A kíváncsiság?
– A húzóerő az, hogy tudom: ősidők óta gyógyítottak a gyógynövényekkel, és a gyógyszeripar is ebből nőtte ki magát. Szedem és termesztem a növényeket, magam szárítom, én állítom össze a teakeverékeket, az egész láncot én működtetem. Ez egy végtelen történet. Az emberek különböző módon tudnak a társadalom hasznára lenni, én ily módon. Az is tetszik, hogy ez a kincs szabadon hozzáférhető, például bárki kimehet az árokpartra, és szedhet Isten patikájából.
– Milyen gyógynövényeid vannak a kertedben?
– Körömvirág, rózsa, citromfű, kakukkfű, oregánó, zsálya, izsóp, menta – és rengeteg úgynevezett gyomnövény. Ezek a „gazok” minden kertben megtalálhatóak, csak ma mindenki pázsitot akar. Gaz a gyermekláncfű is, de egyben gyógynövény a százszorszéppel együtt, s az ibolya levele és virága is gyógyhatású... A cickafark és a nefelejcs is gyomként nőnek; s érdekes még a kövér porcsin, egy C-vitaminban gazdag, gyakran előforduló gyomnövény. Duci levélkéi vannak, savanykás az íze, ezért smoothie-ba és salátába is lehet tenni. A legismertebb gyomnövény talán a tyúkhúr, ami szintén ehető, és koleszterinszint-csökkentő hatása van. Bárhová is megyek, én mindenhol keresek, kutatok, pásztázom a növényvilágot.
– Mikor indul a gyűjtési szezon, s nyár végén mit lehet begyűjteni?
– Kora tavasztól késő őszig tevékenykedem: indítok a medvehagymával, vele együtt bújik ki a csalán, a salátaboglárka, melynek szintén fogyasztható a levele, amíg nem nő ki a virága. Mellette nő a turbolya, podagrafű és az árvacsalán. Aztán jön szépen sorban a többi... Nagy bánatom, hogy a környékünkön kevés a rét, már csak a kanálispartokon lehet gyógynövényeket találni, így hát oda járok.
Nagy felfedezésem a hasznos tisztesfű: ezt is a kanálisparton találtam, a növény belülről tisztít, energetikailag is. A népi hiedelem szerint a szemmel verést is le tudja venni az emberről, lemosással vagy belső fogyasztással...
– Hogyan lesz ezekből a növénykékből tea vagy teakeverék?
– Sok kutatómunka előzi meg a teakeverékek összeállítását. Az információkat összegzem, s a teakeveréket mozaikszerűen rakom össze. Szerencsésnek érzem magamat, mert négy nyelven tudok tájékozódni könyvekből, videókból. Amúgy autodidakta vagyok teljes mértékben.
– Hányféle gyógynövényből áll össze egy-egy teakeverék?
– Összeszámoltam, hogy idén márciustól 60 féle gyógynövényt gyűjtöttem, és még folyamatosan jönnek hozzá újabbak és újabbak. A mennyiséget 7-8 féle keverékbe rakom bele. Sokak szerint egy keverékbe elég 3-4 féle növény – ám az én teáimban akár 10 féle is van. A hozzáadott növények csak növelik a hatékonyságot.
– Milyen bajokra jók ezek a teakeverékek?
– Általános problémákra, mint a nátha, köhögés, menstruáció, fejfájás, álmatlanság, veseproblémák, emésztés – és az idén csináltam egy máj- és epevédő keveréket is. A teafogyasztás magában nem gyógyít meg komoly betegségeket, inkább csak egészségmegőrző szerepe van. Ezért jó rendszeresen fogyasztani a teákat.
– Milyen az íze a gyógynövényből készült teáknak?
– Nincsen rossz ízű gyógynövény, csak jellegzetes íz és illat. Megfigyeltem, hogy a kellemesebb ízű gyógynövények – mint a citromfű vagy a menta – nagyra nőnek, és több keverék alapját is képezhetik. Ha hozzárakjuk a karakteres ízű kakukkfüvet vagy zsályát – azok már eleve kisebb növésűek (és az emésztésre vannak jó hatással). Egyszóval, nem is tudunk sokat használni belőlük.
– Hogyan készítsünk egy jó teát?
– Első lépésben egy teáskanálnyi keveréket leforrázunk 2,5-3 deciliter 100 fokos vízzel. Letakarjuk, majd 15 perc áztatás után szűrhetjük is. Így készül a forrázat. Ha gyökereket, fakérget vagy magokat is használunk, akkor már főzetet kell készíteni: a keményebb hozzávalókat ugyanis meg kell főzni, hogy felszabaduljanak belőlük a hatékony anyagok. Én csak leveleket, szirmokat és virágos hajtásokat használok, melyek leforrázva egyszerre fejtik ki a hatásukat.
– Sokan akkor kezdünk teát fogyasztani, ha jön a hideg ősz. Te hogyan teázol?
– Abból válogatok, ami éppen nő a kertemben, februártól novemberig frissen szedem a leveleket, nyáron a virágokat. Így változatos teákat fogyasztok: ezért sem voltam beteg már legalább tíz éve, gyógyszereket sem szedek. A legjobb a teát tisztán fogyasztani, de kis mézzel, citrommal is ízesíthetjük.
– Ősszel milyen gyógynövények várhatóak?
– Az évelő fűszernövények, amelyek gyógynövények is egyben, mint a zsálya, kakukkfű, izsóp, rozmaring, szurokfű (más néven oregánó) még az első fagyok beállta után is szedhető.
A mentát, citromfüvet, cickafarkot, útifüvet is lehet késő őszig szedni. A tél beálltával pedig elő lehet venni a szárított teakeverékeket, ezért jó nyáron bespájzolni a télre.
– Aki még eddig nem próbálkozott gyógynövényekkel, mire figyeljen?
– Csakis olyan növényt gyűjtsön, amit biztosan ismer. Mindig napos, száraz időben, ollóval a legjobb vágni a növényt, de hagyjunk belőle a méheknek és magának a növénynek is. Így mi is visszatérhetünk egy későbbi szedésre. Teliholdkor van a gyógynövényekben a legtöbb hatóanyag. Fénytől védett, jól szellőző, száraz helyen kell szárítani a begyűjtött növényeket, akár felakasztva vagy szétterítve. Ha csörög-zörög a gyógynövény, akkor le lehet fejteni a szárról, és üvegedényben ajánlatos tárolni.
– Lehet egyfajta gyógynövényből készült teát használni, vagy a keverék a jó?
– Ha kúraszerűen szeretnénk teát inni, akkor használhatunk egyfajta növényt, például tavasszal a csalánt. Három hét után viszont ajánlatos egy hét szünetet tartani. Hosszú távon fogyasztható viszont a citromfű, ami gyerekeknek, várandósaknak is engedélyezett. A legbiztonságosabb mindig a teakeverék, ahol az összetevők együttesen hatnak. Egyedi, személyre szabott tanácsadásért pedig érdemes gyógynövényszakértőhöz, azaz fitoterapeutához fordulni.
– Mi mindenre tudjuk a teán kívül használni a megszárított gyógynövényeinket?
– Én például a szárított virágokkal fürdősót díszítek, vagy épp nádcukorral összedarálom őket, mert jól mutatnak a tejszínhabon. Ha olajba rakjuk a levendulát vagy a körömvirágot, az arcunkat kezelhetjük vele. Borogatást is készíthetünk belőlük külső bőrbetegségre. Sok gyógynövény mehet az álompárnába: a levenduláról tudjuk, hogy nyugtató hatású, de ilyen a komló, a citromfű és a szurokfű is. Főzésnél a fűszernövényeket használjuk – és tudvalevőleg ehető virágok is léteznek. Ha egy gyógynövényt több hétig alkoholban macerálunk, vagyis áztatunk: kész a tinktúránk. Aki nem szeret teázni, vízbe vagy kiskanálra csepegtethet a tinktúrából, így juttathatja a szervezetébe a hatóanyagot. Ma már sokan készítenek levendula, bodza, hársfa felhasználásával házi szörpöket. A kert és az árokpart kifogyhatatlan tárháza az egészségnek!
