Már maga a kérdés is rossz: rosszul van feltéve. Mert a kettőnek nem sok köze van egymáshoz. A mindenszentek egy tradicionális ünnepünk, a halloween pedig átvett ünnep, amelyik nem magyar földben gyökeredzik.
A fiatalok élvezik a jelmezeket, a kormos kifestést és a „rossznak lenni jó” érzését, ezért aztán hamar átvették a halloweeni maskarázást. Ma már nálunk is nagy bulikat rendeznek, jóslással, fekete boszorkányokkal, zombikkal, vámpírokkal... A kérdés: hogyan fér meg mindez a kegyelettel, a halottainkra való csendes megemlékezéssel?
(Kép forrása: pinterest.com)
A halloween
A hagyomány szerint kelta regékből ered. A druidák hite szerint október 31–e volt az óév utolsó napja, és ekkor látogattak el az élő emberekhez a gonosz szellemek. Ám már az ókori rómaiak is megülték lemuralia ünnepét: ezen a napon ők is ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú, félelmetes szellemeit a házaikból. S mivel tudjuk, hogy a rómaiak eljutottak Nagy-Britanniába, és a birodalom szétesése után ott is maradtak a kelták mellett, már sejthető, honnan ered ez a „halottas” ünnep.
A kelták két évszakot ismertek: a nyarat és a telet. A tél kezdetét november elsején ünnepelték, ez volt egyben az új év kezdete. (A nyár május elsején kezdődött náluk.) Az ő évkezdetük azonban nem volt olyan vidám, mint a mi szilveszterestünk és az arra virradó újév napja.
Ez a sötétség éjszakája volt, mikor gonosz szellemek látogattak el az emberek közé. A kelták azzal ijesztették el őket, hogy vicsorgó töklámpásokat faragtak, amelyekbe egy szál égő gyertyát tettek. A családtagok szellemeinek pedig terítéket raktak ki az asztalnál. (A skótok és írek ezt a kelta hagyományt a keresztény rituáléba is beépítették.) Ezen a félelmetes éjszakán a felnőttek Anglia-szerte jelmezekbe bújtak, és felvonultak, hogy távol tartsák az ártó lelkeket. Nagyon komolyan vették a felvonulást, gyerekek nem is jelenhettek meg rajta. Ez volt a samhain. Samhain egyébként a kelták napistene volt, akit a legenda szerint rabságba ejtett a sötétség.
A samhaint felváltó ünnep neve Amerikában halloween lett (All-Hallows-Even: mindenszentek éjszakájának rövidítése). Amerikában először nem is tökből, hanem karórépából faragták a lámpást, és megkeverték egy kis vuduval – és még a zombikat is belevették. (A zombik a vuduban a saját akarat nélkül mozgó, már oszlásnak induló élőhalottak.)
Amerikában ma halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, és „Csokit vagy csínyt!” kiáltással szólítják a lakókat állásfoglalásra. A halloween egy vidám, táncos mulatság náluk. Ekkor rendezik meg a New York Village Halloween felvonulást is, ahol több mint 50000 jelmezes ember vesz részt, és közel 100 millióan követik a tévében.
Nálunk a mindenszentek és a halottak napja az ünnep
Novemberben már borongósak a napok – talán ezért is évszázados hiedelem, hogy a halottak szellemei ilyenkor térnek vissza. A 8. századtól ünnepeljük a mindenszentek napját. III. Gergely pápa a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját „mindenszenteknek” ajánlotta fel: vagyis azoknak a szenteknek, akiket, nagy számuk miatt – név szerint –, nem említ a kalendárium. A halottak napja is keresztény ünnep. A mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon rengeteg gyertyát, mécsest gyújtanak az emberek, felkeresik hozzátartozóik sírjait a temetőkben.
A gyertyafény az örök világosság és a feltámadás jelképe. A néphit szerint a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” a gyertyafénynél visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek többé.
Sok helyütt meg is terítették számukra az asztalt. A halottak napja a csendes visszaemlékezésről, a kegyeletről szól. Ebbe nagyon nem fér bele a vigalom, a hejehuja. A halloween pedig ez. Az angolszász országokban is megemlékeznek elhunyt szeretteikről az emberek. Ezt a napot Memorial Day-nek hívják, és tavasszal tartják az USA-ban. Igencsak furcsán néznének arra, aki táncolni vagy szórakozni akarna ezen a napon...
A Csallóközben ezen a napon sütött kenyeret osztottak szét a templom kapujában a koldusok között, hogy a halottak ne látogassanak haza. Az Ipoly menti falvakban, aki nem tud temetőbe menni, az otthon gyújt gyertyát. A régi hit szerint a mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán a templomban a halottak miséznek.
