Decemberi nem lehet! – rázott kezet anya és apa, amikor eldöntötték: elég a bátyám egyeduralmából, most már jöhet a kistestvér. Nem tudom, ki mit rontott el, de valahol hiba csúszott az egyezségbe. Idén ugyanis 29. éve, hogy családunkban a szilveszteri ebédnél torta az előétel.
Az ajándékozás általános alapszabálya, hogy meg kell tudni, minek örülne a másik. Általában fáradozni kell azért, hogy kipuhatoljuk, mi jelentené számára a valódi meglepetést.
Október közepén, amikor még javában tombolt a vénasszonyok nyara, betértem egy boltba, ahol nagyjából minden vackot árulnak. Általában nem vagyok szétszórt, ugyanakkor rögtön az ajtónál két ünnep is a figyelmemet követelte. Az egyik az amerikaiak nagy kedvence, a halloween, a másik pedig a szintén nyakatekert eredetű karácsony...
Idén karácsonyra hatalmas fát szeretnék: mennyezetig érőt vagy akár még magasabbat. Hadd lássák az angyalok is az égből! Még jó, hogy a cipekedést a három fiam megoldja...
Tízévente rendezik meg a flamand Dendermondeban a Ros Beiaard elnevezésű látványos középkori játékot. A főszereplők: a csodaló, a négyesikrek, az Indián, a Mars és a Góliát.
Tökéletes téli idő volt. Igaz, a hó csak néhány árnyékos helyen mutatta meg magát, a dér azonban az összes ágat, kerítést és telefonkábelt fehér kristályokkal vonta be.
Ahány ház, annyi család. Mára így módosult a szólás – az örök hűséget fogadó párok 60 százaléka bontja szét a szétbonthatatlan köteléket. De hogyan és mi mindenben befolyásolja ez a család életét? És hogyan telnek a karácsonyi ünnepek egy mozaikcsaládnál?
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."