Gyerekkorom még a pipacsos, búzavirágos réteken telt. A pipacs még itt van velünk, de a búzavirág eltűnt mellőle.
Pár éve még minden árokparton ott virított a kék búzavirág. Egy közönséges kis mezei virág volt, ami azóta sem változott, a környezete viszont igen. A gyomirtók egyre erősebbek, és egyre precízebb a mechanikus gyomirtás. Keskenyek a mezsgyék is, így a szép kék búzavirág nemigen tud magot érlelni, ha pedig nincs mag, akkor nem tud terjedni.
Ma már oda jutottunk, hogy bizonyos vidékeken szaporítási programba kezdtek, hogy visszahozzák a búzavirágot. A biodiverzitás nem valami hókuszpókusz, hanem a sokféleség megőrzését jelenti, azt például, hogy megint nyílhat a búzavirág a gabonában. A szaporítók a magokat persze olyan helyeken szórják el, ahol nincs vegyszerhasználat. Ha jó földre találnak, akkor a virágok magot érlelnek, tehát van remény, hogy tovább tudnak szaporodni. A búzavirág nem teljesen tűnt el, hanem csak ott hiányzik a tájból, ahol jó talajok vannak, és ezért intenzív a mezőgazdasági termelés (és sokat permeteznek, ahogy az én szép Csallóközömben is).
Befonták az aratókoszorúba!
A búzavirágot a régi világban sok dalban megénekelték, hisz ott volt az emberek körül, az aranyló búzában búzavirágok kék szalagja ringott... Érdekes módon a mezőgazdasági termeléssel terjedt el, akárcsak a többi gyomvirág. Ahol megjelent a szántóföld, megjelent a búzavirág is, már Egyiptomba is gabonamagvakkal hurcolták be. Az egyiptomiak még az elhunytak mellé is odarakták, hogy segítse az újjászületésüket. Hogyne, hiszen megfigyelték, hogy a búzavirág bármilyen patronálás nélkül újjáéled.
Szűz Mária fejére is gyakran festettek búzavirág-koszorút, a ruhája is búzakék színű volt. Úgy hitték, hogy az ég törik szilánkokra a búzavirág kékjében. A búzakék Mária ruháján összekötötte az eget a földdel.
Német virág!
Az ég kékje még nagyon sokáig a búzavirágban újult meg. Az újkorban már tömegesen virított az európai szántókon. Az egyesített Németországban ikonikus virág lett, sőt, német virágnak tartották. Lujza porosz királyné ugyanis a monda szerint búzavirág-koszorúval díszítette gyerekei fejét, mikor Napóleon elől menekült – nosza fia, Vilmos császár is a szívébe zárta a búzavirágot. A porosz katonák búzaszín egyenruhában masíroztak azontúl – és kevésbé ildomos, de azt is el kell mondani, hogy a náciknak is a búzavirág volt a jelképük. De a franciák is szerették, a besorozott fiatal katonákra új, kék színű egyenruhát adtak, és búzavirágoknak hívták őket.
A gyomirtók miatt tűnt el a kék búzavirág, és ma a herbicidrezisztens fajokból, például a parlagfűből lett özönnövény...
Búzavirág-akció
A magyar nép is szerette, és a gyöngéd szerelemmel azonosította. A húszas évektől „Búzavirág” jeligével kerestek párt maguknak az apróhirdetők. A harmincas években pedig a buzgó honanyák kék színű búzavirágjelvényeket és művirágokat árultak, hogy a begyűlt pénzből a sokgyerekes magyar anyákat segítsék. 1910-ben minden búzavirágot felhoztak Pestre. Kellett itt minden szál búzavirág és pipacs Mikszáth Kálmán koporsójára, mert ez volt az író kedvenc virága. Így jött divatba a mezei virág azon a nyáron...
A búzavirág nem csupán érzelmes húrokat penget a lelkünkben, a kéken sugárzó virágokat drogként is elkönyvelik: kék festéket, cianint tartalmaz. (Színe miatt a rovarok könnyebben megtalálják beporzáskor.) Régen teába, a duzzadt szem borogatására is használták, méze gyulladáscsökkentő, virágzata ehető.
Mit mondanak a természetvédők?
Az emberiség terjeszkedése agyonnyomja a vadvilágot. A búzavirág vagy a szarkaláb, de a konkoly eltűnése is a vegyszerezéssel függ össze: a természet változékonysága (vagyis a biodiverzitás) tűnik el velük a szántóföldekről. Ma mindenki a méhek miatt aggódik, mert édesen-mézesen szép az élet, de a búzavirágot nem nagyon emlegetik. Néha úgy tűnik, hogy a szarkalábra és a búzavirágra már csak én emlékezem...
A búzavirág már régen eltűnt a pipacs mellől...
Pipacs és búzavirág
Régen az aratókoszórúkba is búzavirágot fontak.
Fotó: Cséfalvay Á. András
Kapcsolódó írásunk: Ki arat nyáron?
