Beszélni kellene a HPV-vírusról, mert az orvosunk semmit nem mond róla. A fiatalokat senki nem világosítja fel. Pedig az életükrol van szó. Sok lányt csonkolnak meg feleslegesen.
Nincs gyógyszer, csak az oltás! Amit nagyon nem mondanak el a gyermekorvosok: hogy 12 éves korban ingyenes a HPV-oltás. S fontos lenne, hogy minden kamasz lány és fiú megkapja. Utána ugyanis az ellenanyagszint hosszú ideig – 15-20 évig – egyenletesen magas marad.
Tévhit!
Úgy tudjuk, hogy a HPV-t csak azok „kapják el”, akik fűvel-fával összefekszenek. Igen, ez igaz, de sokan mások is megfertőződhetnek vele. A HPV majdnem mindenkiben jelen van (kisbabáknál is diagnosztizálták). Többfajta HPV-vírust is elkaphatunk, s ezek lehetnek alacsonyabb vagy magasabb kockázati típusúak. A legveszélyesebb a 45-ös számú, ez nagyon agresszív.
Nincs védelem
Akkor is érdemes megkapni az oltást, ha már átestünk a fertőzésen vagy éppen benne vagyunk? Igen, igen! Régebben azt mondták, ez egy prevenciós oltás, tehát ha valakinél megtörtént a fertőzés, ugyan minek oltsák már be... Ami butaság.
Az emberek nyolcvanöt százaléka meggyógyul, de már akár a következő héten is képes megfertőződni, mert semmiféle védettsége nincs. Ezért a korszerű szemlélet az, hogy mindenképpen kapjuk meg az oltást, akkor is, ha már megbetegedtünk.
A HPV csak embert fertőz
Úgynevezett DNS-vírus. Altípusai különböző szerveket és testtájékokat fertőzhetnek meg: egy részük a bőrt, másik a nyálkahártyát támadja meg. A fertőzöttek nyolcvan százaléka meggyógyul; sokan nem is tudják, hogy valami bajuk volt, vagy csak felfigyelnek az itt-ott megjelenő szemölcsökre. Ám egy korábbi fertőzés nem azt jelenti, hogy már védettek vagyunk. Bármikor újrafertőzödhetünk, akár holnap is. (Ezért is fontos az oltás.) S az óvszer sem nyújt teljes védelmet, sajnos. Olyan területen is ott lehet a HPV, ahol már nem véd az óvszer...
Konizáció
A beteg területet egy egyszerű művelettel el lehet távolítani, kimetszik – ez a konizáció. Régi módszer, de nálunk még mindig ezt alkalmazzák. És sok lányt, nőt konizálnak feleslegesen. 16 éves lányokat egymás után kétszer, mert mindig újra belobban a fertőzés, harmadszor már a méhnyakból is vágnak.
A végén úgy lerövidül a méhnyak, hogy terhesség esetén nem tudja a babát megtartani, mikor az nyomni kezdi.
Van orvos, aki azt mondja, bűn ez a sok konizálás, mert egy enyhe kóros elváltozás sok esetben képes az öngyógyulásra: nem kell mindenáron vágni. Csak a HPV miatt nem szabad operálni, bár rendszeresen kell szűrni – s ha romlik a helyzet, akkor lehet beszélni beavatkozásról.
LBC, a megbízhatóbb
Nálunk a biztosító nem téríti! Nálunk rákszűrésre a méhnyakkenetet használják. A fejlettebb országokban ma már az úgynevezett folyadékalapú citológia (LBC) az elterjedtebb – itt a kenet nem egy lemezre kerül, hanem folyadékban oldja fel az orvos, s a végeredmény sokkal, de sokkal megbízhatóbb. Azokban az országokban, ahol bevezették, sok százalékkal csökkent a méhnyakrákos esetek száma.
Igazából ez váltotta fel a nálunk használt Papanicolaou-rendszert, mely P-értékekben adja meg az eredményt. Szlovákiában a közegészségügyben még a P-táblázatot használják a rákszűrések értékelésére, mert a modernebb LBC-citológiát az egészségügyi biztosító nem téríti. Ha ezt választja, a betegnek saját magának kell állnia a költségeket. Az Unilabs oldalán – unilabs.sk – találunk erről bővebb infót.
A vizsgálat során a méhnyakból vesznek mintát (ezt nevezik citológiának). Egy-egy érintett egyszerre több HPV-típussal is fertőzött lehet. A HPV-vírust az anya is átadhatja a gyermekének szülés során.
Mik azok a P-szintek?
Klaudia, a szomszéd lány múltkor arról panaszkodott, hogy rákszűrésen volt, s a leletén a P3 érték szerepelt. Az orvosa semmit nem mondott. Ő kereste ki az interneten, hogy mit jelent ez, mekkora kockázatot; s jócskán meg is ijedt. Nos, a rákszűrések értékelésére nálunk a mai napig főleg a Papanicolaou-rendszert használják (mely, mint írtuk, a világban már elavultnak számít). A P-szintek a következők: P0 – értékelhetetlen eredmény. P1, P2: negatív lelet. P3: kóros sejthalmozódás, kifejezett gyulladás, utalhat elváltozásra. P4: rosszindulatú elváltozás, gyanús sejtek. P5: pozitív diagnózis, vagyis rosszindulatú daganatos sejtek.
Nemi szemölcs? Mi az?
Barátnőm lánya szülni fog, kérdezem, milyen szülésre készül. Titokzatoskodik, óvatosan körülnéz, majd elárulja, hogy programozott császára lesz, mert nemi szemölcse van. S ezt bizony hüvelyi szülés esetén a baba is elkaphatja (persze a babának nem ott „lent”, hanem a légutakban lesz majd fertőzése). Egyszóval, fogadott orvosa mindenképpen a császármetszést ajánlja...
A nemi szemölcsök megjelenése a 20-25 év közötti korosztály leggyakoribb betegsége, mely nőket és férfiakat egyaránt érint. Több olyan HPV-vírusfajta van, amely megfertőzheti a nemi szervek és a végbélnyílás környékét. A nemi szemölcs néha magától elmúlik, bár két év azért kell hozzá; s később kiújulhat. Nem egyszerű fertőzésről van szó, először kezelésképpen ecsetelést ajánlanak, ilyenkor fontos a rendszeresség. Az orvos már krioterápiát, fagyasztást alkalmaz, kimetszést, esetleg lézeres eltávolítást. Vigyázni kell a nemi szemölcsökkel, mert az apró kinövések karfiolszerűen összenőhetnek, még száruk is fejlődhet; ezt nevezi a népnyelv kakastaréjnak. (Sőt, az óriás condyloma – ez a szemölcs latin neve – akár tízcentis is lehet.)
Nem mindegyik!
Nem minden HPV-fertőzésből lesz méhnyakrák, gyakorlatilag a „véletlen műve”, de a dohányzás például hajlamosíthat rá. Ma már azt mondják, hogy a méhnyakrák kifejlődése összefügg a stresszel, az érzelmi sokkhatásokkal. Hajlamosabbak rosszabb eredményt produkálni azok a nők, akik minden terhet magukra vesznek, emésztik magukat bizonyos dolgok miatt. Ezt az összefüggést ma már a jó orvosok szem előtt tartják.
