Kényes téma. Sokan még ma is tabuként kezelik életük azon részét, amely a szexualitással függ össze. A HPV pedig összefügg vele, így vagy úgy.
A felvilágosítás ma életeket menthet. A cél egyértelmű: a megelőzés. Hisz a HPV-vírus méhrákot okozhat. Sőt, a mai tudásunk szerint nincs méhrák HPV-vírus nélkül! A rendszeres, éves nőgyógyászati szűrést mi, nők sokszor bizony félvállról vesszük. Pedig életet menthet. Kérdés-felelet formájában a HPV-vírusról...
(© Anne Keenan Higgins)
– Kezdjük az elején! Mit lehet tudni erről a rettegett vírusról?
– A humán papillomavírus a genitális, illetve orális nyálkahártya fertőzését okozhatja. Főleg szexuális együttlét útján terjed, de nem mindig kell hozzá hám-hám kontaktus (bár törülközővel, borotvával is át lehet vinni). A vírusnak rengeteg törzse létezik, melyek közül 12 törzs karcinogén: ezek hosszú évek múlva akár rosszindulatú elváltozásokhoz is vezethetnek. Ha időben lépünk azonban, nagy eséllyel el tudjuk kerülni ezek kialakulását. Ennek alapfeltétele, hogy évente eljárjunk szűrővizsgálatra. Szlovákiában a rákszűrést az egészségbiztosító téríti.
– Hogy zajlik nálunk a rákszűrés?
– A vizsgálat során a méhnyakból kenetmintát vesznek, ezt továbbküldik a laborba. Ha van valamilyen enyhe elváltozás, azt általában elég rendszeresen figyelni, többszöri kontrollal, 6 havonta újabb citológiai képpel. A gyanúsabb eseteket szakorvoshoz küldik, aki elvégzi az úgynevezett kolposzkópiát. Itt az orvos mikroszkóppal vizsgálja a méhnyak felszínét: nagyítás alatt jobban látja a kóros sejthalmozódást, és szövettani mintát tud venni. Ez pontosabb végeredményt ad.
– Hány éves kortól kell a nőnek szűrésre járnia?
– Az éves preventív jellegű szűrővizsgálatot 23 éves kortól téríti az egészségügyi biztosító. Mivel a lányok általában már fiatalabb korban elkezdik a szexuális életet, korábban is keletkezhetnek elváltozások a méhnyakon. Ezért javasolják, hogy a szexuális élet megkezdése után azonnal keressük fel a nőgyógyászt. Tudni kell, hogy a fiataloknál, akik aktív nemi életet élnek, több partnerrel, esetleg gyakran váltogatják a partnereiket, gyakori a HPV-vírussal való fertőződés.
Igazából élete során majdnem mindenki átesik HPV-fertőzésen, de a szervezet a legtöbbször legyőzi a vírust. Az idősebb korosztálynál már több komplikációt okozhat a fertőzés. A HPV-fertőzés egyébként a gyermekvállalást is érintheti, a férfiaknál is adódhatnak sterilitási problémák egy elhúzódó HPV-fertőzés miatt.
– A HPV-fertőzés ellen már létezik oltóanyag. A fiatalok mégsem oltatják be magukat. Miért?
– A betegségmegelőzést mind a férfiaknál, mind a nőknél elsődlegesen a vakcina jelenti, mert nincs rá gyógyszerünk. Sajnos, Szlovákiában kevesen kérik a vakcinát.
– Azért, mert fizetni kell érte?
– Az egészségbiztosítók a kamasz 12 éves korában térítik az oltás költségeit, utána már nem. S az oltás bizony drága. Pedig a fiúknál is fontos lenne a védőoltás. Sok esetben a szülők nem is tudnak róla, hogy van ilyen lehetőség. 12 éves kortól 45 éves korig oltanak. Elsősorban a gyermekorvos feladata a felvilágosítás. Az oltóanyag 2006 óta van a piacon, és az azóta eltelt idő egyértelműen bizonyítja a védőoltás hatásosságát. Azokban az országokban, ahol teljes körű átoltottság van, jelentősen csökkent a méhnyakrák előfordulása. Van itt még egy nagyon fontos dolog, amit el kell mondani. A vírus nemcsak méhnyakrákot okozhat, de akár gégerákot, vastagbélrákot vagy péniszrákot is. Terjedése összefügg a szexuális élettel, s ott ezek a szervek is érintettek. Kínos erről beszéni? Lehet, de az információ életet menthet. Ha az édesanya rendszeresen jár rákszűrésre, és tudatában van annak, hogyan terjed a HPV-vírus, akkor a gyermekét beoltatja. Sajnos, nálunk a nőgyógyász és a pediáter között nincs együttműködés. Az lenne a jó, ha a HPV elleni védőoltás fontosságáról az iskolákban is felvilágosítanák a kamaszokat, kimenne a gyermekorvos vagy egy előadó.
– Az oltás és a felvilágosítás mellett még mit lehetne tenni?
– Ha valaki nagyon korán kezd el szexuális életet élni, nagyobb a veszélye, hogy elkapja a vírust. A HPV hosszan tartó jelenlétére hatással van a dohányzás is. Ez szintén fontos. A méhnyak sejtjeiben ki lehet mutatni a dohány káros anyagait. A védekezés módja is sokat segíthet. A legjobb védekezés az óvszer használata, de még az sem nyújt százszázalékos védelmet. A vírus fertőzési potenciálja nagy, ezért is terjed ennyire. Az oltásnak nincs terápiás hatása; nem gyógyít, ezért csak megelőzésképpen alkalmazható. Viszont akkor is érdemes igényelni, ha már elkaptuk a vírust, mert például a legjobb oltóanyag is csak 9 vírustörzs ellen véd, miközben 12 fajta karcinogén törzs van. Előfordulhat, hogy valaki már fertőzött egy típusú HPV-vel, viszont az oltás után legalább a többi törzs ellen védettsége alakul ki.
– Ha rosszindulatú elváltozást mutat a leletünk, mi segítheti a gyógyulást?
– A terápiát befolyásolja az életkor, az, hogy vannak-e gyerekek, mikorra tervezi a nő a következő terhességet. A rákmegelőző állapotok terápiája lehet konzervatív, illetve igényelhet műtéti beavatkozást. A konzervatív terápia az immunrendszert támogatja meg, mikor is immunitást serkentő gyógyszereket, illetve lokálisan, vaginális úton alkalmazandó kúpokat, krémeket írnak elő. Fontos, hogy a beteg rendszeresen járjon kontrollra. Sok esetben ez elég is.
– Ha nem elég, akkor műtenek?
– Igen, műtéttel eltávolítják a beteg szövetet. A leggyakoribb műtéti módszer az úgynevezett konizáció vagy kúpkimetszés. Pozitív citológiai lelet után kerül rá sor. Ennek során kónuszszerű szövetdarabot vágnak ki a méhnyakból. Ezt a szövetet szövettani vizsgálatra küldik, majd várják az eredményt. A legtöbb esetben a kimetszés az egész betegséget is eltávolítja, ilyenkor gyógyító kezelésről beszélünk. A műtétnek vannak bizonyos kockázatai, ezért nem szabad mindjárt metszeni. A fiatal nőknél, akik szeretnének gyermeket vállalni, figyelnek arra, hogy minél kisebb részt távolítsanak el a méhnyakból, hogy megmaradjon a stabilitása. Sajnos, egészen fiatal lányoknál is sokszor sorozatban végzik el műtéteteket. Pedig a méhnyaknak fontos szerepe van a terhesség során, és ha túlságosan lerövidül, akkor nagyobb a kockázata a spontán vetélésnek vagy akár a koraszülésnek.
Amennyiben a nő már nem tervez gyermeket, bátrabban vágnak – illetve szóba jöhet a teljes méheltávolítás is. Erre persze már más, kísérő nőgyógyászati diagnózisok, például mióma, adenomiózis fennállása esetén kerülhet csak sor.
– Rákos elváltozás esetén kihez fordulhat a nő?
– Vigyázz! A pozitív citológia még nem egyenlő a méhnyakrák diagnózisával. További kivizsgálásokra van szükség. A méhnyakrákot egyértelműen csak a szövettani vizsgálatok után diagnosztizálják, utána onkológiai intézetbe küldik a beteget, ahol az orvosi konzílium dönt a kezelésről. A korai stádiumú méhnyakráknál általában műtétet javasolnak, ilyenkor eltávolítják a méhnyakat. Még korábbi stádiumban akár a konizáció is megoldás lehet: mint írtuk, ez a méhnyaki beteg területek eltávolítását jelenti. Ha az eltávolított szövet széle ép, vagyis a daganatot sikerült „ép szövetben” kimetszeni (a teljes beteg területet eltávolítani), akkor elkerülhető a méh teljes eltávolítása.
– Ha nem elkerülhető, mire számíthatunk?
– Mivel rákkal állunk szemben, további kivizsgálásokra van szükség, melyek célja a metasztázisok (áttétek – a szerk. megj.) kizárása. Jelenlétük esetén már szélesebb körű terápiát kénytelenek alkalmazni. Sok esetben, sajnos, akkor fordul csak orvoshoz a páciens, mikor már nincs műthető állapotban. Ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni az éves szűrések fontosságát.
A HPV a férfiakat is érinti!
– A 30 év alatti nők még gyermeket szeretnének. Ez mit jelent a fertőzöttség szempontjából?
– Jó hír, hogy a HPV a baba fejlődését nem befolyásolja. A terhes nők immunrendszere legyengül (ami logikus, másként megtámadná a benne levő „idegen” testet); náluk jelentkezhetnek vagy belobbanhatnak a nemi szemölcsök. Ez egy jóindulatú bőrkinövés, melyet a HPV alacsony kockázatú típusai okozhatnak. Ha az anya fertőzött, a nemi szemölcs a hüvelyi szülés során az újszülöttet is megfertőzheti. Sok orvos ilyenkor azonnal a császármetszést javallja – pedig csak akkor indikált, ha kiterjedt a fertőzés. Más a helyzet, ha a nő méhnyakkonizáción esett át (a műtét ugyanis emelheti a koraszülés veszélyét). Ilyenkor a terhesgondozás során ultrahangvizsgálattal ellenőrzik a méhnyak hosszát, illetve manuálisan a konzisztenciáját. Ha a vizsgálat során észreveszik, hogy rövidül a méhnyak, ajánlott a gyakoribb kontroll, és a terhes kíméletre szorul. Méhrelaxációs gyógyszereket is alkalmazhatnak, akár magnéziumot vagy más, erősebb hatóanyagokat. Néha megfigyelésre is beutalják az anyukát a terhesosztályra, de nem ettől kell megijedni.
– A konizáció mekkora kockázatot jelent?
– A konizáció jelenthet kockázatot, ellenben csak akkor állapítanak meg veszélyeztetett státuszú terhességet, ha valami rendellenességet észlelnek. Ha minden rendben van, a pár a szexuális életet is folytathatja. Nagyon fontos az is, hogy milyenek a kórelőzmények, a terhes nőnek volt-e már több vetélése, koraszülése. Ha igen, a terhesség elején elvégzik a cerclage-t (szerklázst): ez egy méhnyakzáró műtét. (A szlovák szleng alapján nálunk azt mondják, hogy bevarrják a méhet – a szerk. megj.) Régi módszer, de még mindig van létjogosultsága. Ilyenkor altatásban vastagabb szállal körkörös varratot készítenek a külső méhszáj magasságában.
– Mi a teendő akkor, ha a nő életébe beköszönt a menopauza?
– Tudni kell, hogy a méhnyakrák leggyakrabban a 35 és 45 év közötti korosztályt, illetve a 60 és 65 év közötti nőket támadja. Éppen ezért fontos ekkor is a rendszeres kontroll és a rákszűrés. Ha vérzést tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz!
A vérzésen kívül az előrehaladott méhnyakrák tünete lehet a kellemetlen szagú hüvelyi folyás és a hasfájás, de nemi aktus utáni vérzés, illetve piszkítás is. Ez intő jel lehet, hogy a méhnyakkal valami nincs rendben.
Milyen a jó mintavétel?
A HPV a hámot érinti. A méhnyak felszínét laphám, a nyakcsatornát mirigyhám borítja, a kettő határát nevezzük átmeneti zónának. A HPV okozta elváltozás gyakran az átmeneti zónából indul ki. Ezért sem mindegy, hogy honnan veszik le a kenetet, mert mindkét területet vizsgálni kell. Állítólag az orvosok tíz százaléka sajnos nem tudja, milyen a pontos mintavétel. A hámszövetek egyébként háromhavonta újulnak meg, tehát nem érdemes ezen belül két rákszűrést csinálni. Ezért ha valami eltérés tapasztalható, hat hónap múlva esedékes a kontroll.
(Köszönjük a dunaszerdahelyi Sagax Klinika segítségét. Az anyag összeállításában ők voltak a segítségünkre.)
