A képen Kassa egyetlen toronyóráját láthatjuk. Lipták Tibor karbantartó folyamatosan szemmel tartja a toronyórát, időnként apró igazításokat végez rajta. Mielőtt például október végén visszaállították volna háromról kettőre, a városháza munkatársai még egy utolsó ellenőrzést végeztek a szerkezeten.
Bár igazán Szilveszterkor van a toronyóra nagy napja: sok óvárosi veti rá vigyázó szemét, hogy mikor üti el az éjfélt.
S hogy hol található ez az impozáns toronyóra? Egy szecessziós-romantikus palotaszerűségen, amely a századelőn épült Kassán a közjegyzői hivatalnokok képzésére. A kollégiummal egybeépített, nagy méretű iskolaépületet Kopeczek György budapesti műépítész tervezte, és Balogh János kassai építőmester építette meg több mint 400 ezer koronából.
Az épület eredeti rendeltetésére a főbejárati kapu fölötti Atlasz-szobor utal: a portálokat terheket cipelő, izmos férfiak tartják...
A görög mitológia szerint az óriás Atlasznak, mivel szembeszegült az istenekkel, büntetésként az örökkévalóságig az égboltot kellett tartania – így tartotta anno a közigazgatás az állam robosztus építményét.
– A toronyórát 1921-ben szerelték fel. Az óramű kézi szerkezetét először 1935-ben cserélték ki, majd 1994-ben. Az utolsó csere nyolc évvel ezelőtt történt, mikoris a kézzel vezérelt mechanikát egy távvezérelt, modern rendszerre cserélték. Napjainkban az órát és elektromos szerkezetét évente négyszer ellenőrzik, s alapos kontrollon esik át egy nappal a nyári és téli időszámításra való áltállás előtt is – mondta Lipták Tibor, aki a városháza karbantartójaként ügyel fel a szerkezetre.
A toronyóra és az átállás
A tavaszi és téli időszámításra való átállás a 20. század közepén, 1954 és 1957 között kezdődött térségünkben – de később felhagytak vele, és csak 1980-ban kezdték újra, energiatakarékossági okból. Az volt a mondás, hogy így kevesebb villamos energiát használunk fel, s jobban kihasználjuk a nappali fény erejét.
Az ipar, meglehet, jól járt az intézkedéssel; de nem úgy az ember. Bár egy óra mínusz tavasszal és egy óra plusz télen nem tűnik soknak: mégis hatással van az emberi szervezetre. Immár évek óta vita folyik arról, hogy valóban szükség van-e az átállásra.
Sokak szervezetében emiatt működési zavar lép fel, vagy épp felborul a test hormonális egyensúly: így az érzékenyebbek évről évre fogékonyabbak a váltásra, arra, hogy előbb kell kelni, vagy később lefeküdni. Ráadásul az idők során kiderült, hogy az óraátállítás csak részben járul hozzá a korábbi célhoz, az energiatakarékossághoz, mert óvatos becslések szerint fejenként csak 10 eurót lehet ezzel az „intézkedéssel” megtakarítani.
Háy János: Vers életért
Idő, idő, te nagy úr,
milyen meséből jöttél,
hogy nem marad utánad,
csak mérgezett alma
és kiszáradt kút.
Idő, idő, te nagy úr,
ki vagy te,
hogy soha nem vagy,
talp alatt,
de minden úton
útban vagy.
Idő, idő, te nagy úr,
mit szedsz szét
és mit építesz fel,
kinek markolod a kezét,
és kinek engeded el?
Idő, idő, te nagy úr,
milyen úr vagy,
hogy vizünkből kiiszol,
kenyerünket feleszed.
hogy mindent odaadsz,
amit elveszel.
Idő, idő te nagy úr,
csak most az egyszer
elég legyen,
hogy máját vetted
megkínoztad,
vérét vetted,
megkínoztad,
nyálát vetted,
megkínoztad,
torkát vetted,
megkínoztad.
Idő, idő, te nagy úr,
csak most az egyszer,
ha van szived,
ne most vidd el,
akit megmarkoltál,
hogy elviszel.
–németi–
