Tisztelt szerkesztőség! Két lányom van. Az egyik már egyetemista, a másik alapiskolába jár.
A nagyobbikkal mindig könnyű dolgom volt, az elejétől fogva szófogadó, szorgalmas lány volt, aki csak a tanulással foglalkozott. Persze, szeret szórakozni is, de számára első a kötelesség. Bezzeg a kisebbik!
Ő mindig mást akar, mint mi! Más ruhát, más ételt, más programot. Még csak 14 éves, de már évek óta nem vagyunk neki jó társaság. Mindig mindent a saját feje után akar csinálni! Gyönyörű, éles eszű kislány, de önfejű és borzasztóan lusta. Nem akar semmiben sem segíteni, pedig csak annyit kérünk tőle, hogy a saját szobáját tartsa rendben.
De nem is ez a legnagyobb gond vele. A lányunknak ugyanis barátnője van! De nem olyan, akivel együtt festegetik magukat, meg illegnek a tükör előtt! Hanem olyan, akivel kimaradoznak, csókolóznak, és állításuk szerint szeretik egymást!
A férjemmel nem tudjuk, hogyan kezeljük ezt a helyzetet. Bíztunk benne, hogy ez csak valami múló fellángolás, de már több, mint egy éve tart a szerelem.
Ha beszélni szeretnék a lányommal, vagy megkérem, hogy időben jöjjön haza, esetleg ne is találkozzon a barátnőjével, akkor a fejemhez vágja, hogy korlátozom a jogaiban. Mert neki igenis joga van szerelmesnek lenni, akár egy lányba is. Talán nem is csinálnánk ebből ekkora ügyet, ha azt látnánk, hogy a tanulással is törődik.
De a sok csavargás mellett már nem jut ideje meg kedve sem a tanulmányaira. A félévi bizonyítványa hűen tükrözte, mennyire nem fér össze a szerelem és az iskola. Szinte minden tantárgyból eggyel rosszabb jegyet kapott, mint júniusban.
És ő csak a vállát vonogatja. Mert nem érdekli, és amúgy is, minek neki az iskola. Ahova ő akar menni, oda nem kellenek jó jegyek. Mert ő oda akar menni, ahova a barátnője! Az én okos lányom, aki másfél éve ügyvédi praxisról álmodozott, most pincér akar lenni. Főként azért, hogy minél hamarabb dolgozhasson, és a saját lábára állhasson. Mitévők legyünk? Hogy tudnánk őt a helyes útra visszavezetni?
Egy aggódó édesanya
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk (office [at] ujno.sk)
