Ősszel nemcsak az óvoda- és iskolakezdés kopogtat az ajtón, de a betegségszezon is a küszöbön toporog. Kevesebb a napfény, gyengül a szervezetünk védekezőmechanizmusa: ilyenkor a gyerekközösségekben szinte esélytelen elkerülni a vírusokat.
Hogyan tudjuk segíteni gyerekeinket az immunrendszerük erősítésében? Milyen tünetekkel engedhetjük őket vissza az oktatási intézménybe? – erről kérdeztük dr. Almási Gabriella gyerekorvost.
Dr. Almási Gabriella a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán végzett. Belgyógyászaton kezdett dolgozni 2006-ban, majd fiai születése után a gyermekgyógyászatban folytatta pályáját. Két éve nyitotta meg rendelőjét Nyárasdon.
– A megfázást előszeretettel használjuk a náthás megbetegedésre. Igaz, hogy megfázás nincs, csak legyengült immunrendszer?
– A köznyelvben gyakran használjuk a megfázás szót, mely alatt döntő többségben a náthát értjük. Sokan úgy képzelik el a megfázást, hogy „leültem a hideg betonra, emiatt megfáztam”. Ilyen nem létezik. A nátha az orrgarat gyulladásos betegsége, amit legnagyobb mértékben a vírusok okoznak. Kell hozzá egy baktérium vagy egy vírus: ezekre ősszel és télen a legyengült szervezet gyorsabban reagál.
– Hogyan tudjuk felkészíteni gyerekeink immunrendszerét az őszi-téli hónapokra?
– Az immunerősítés egy komplex téma, ami nem csak a vitaminok szedésében merül ki. Tudatos magatartást, életvitel jelent. Nagyon sok tényező járul hozzá, hogy a szervezetünk védekezőképessége a topon legyen, és reagálni tudjon akkor, amikor kell. Ne csak az őszi-téli időszakra készüljünk fel: az immunrendszer védekezőképességét egész évben erősítenünk kell. Ezt pedig kezdhetjük a bélflóránkkal. Sokan nem tudják, hogy a bélrendszer mikroflórája alkotja az immunrendszer háromnegyed részét. Ha felbomlik a bélflóránk egyensúlya, elszaporodnak a káros baktériumok, ezáltal az immunrendszerünk egyensúlya is felborul, és hajlamosabbá válunk a betegségekre. Ezért javasolt, hogy probiotikumot szedjünk. Bizonyított tény, hogy ily módon csökken a felső légúti megbetegedések előfordulása.
– Tehát elsősorban jól kell táplálkoznunk.
– Igen. Nagyon fontos a változatos, vitaminokban, rostban, ásványi anyagokban gazdag étrend. Kerüljük a zsíros, nehéz, illetve a félkész és a gyári ételeket. Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, halat, hüvelyeseket. Mérsékeljük a vörös húsok, illetve a tejtermékek fogyasztását. Kerüljük a só és a cukor túlzott használatát. Az édességek fogyasztását korlátozzuk heti 2-3 alkalomra.
A legjobb az lenne, ha a táplálkozással minden vitamint be tudnánk vinni a szervezetünkbe, hogy ne kelljen vitaminkészítményekhez nyúlnunk. A mai gyümölcsökben és zöldségekben azonban nagyon alacsony a C-vitamin-tartalom, ezért sokkal nehezebb az előírtaknak megfelelően táplálkoznunk.
– Mégis miért olyan fontos a szervezetünk számára a C-vitamin?
– A C-vitamin fontos immunerősítő. A titka abban rejlik, hogy antioxidáns hatásának köszönhetően védi a sejteket az oxidatív stressztől: növeli a fehérvérsejtek előállítását, melyek fő feladata a baktériumok és vírusok elleni harc. Természetes C-vitamin-forrás a narancs, a mandarin, a citrom, a kivi, az eper és a ribizli; a zöldségek közül pedig a kel, a brokkoli és a káposzta.
– Melyik C-vitamin-készítményt ajánlja?
– A hagyományos C-vitaminok vízben oldódóak, melyekből legfeljebb 200 mg tud felszívódni. Megoldást jelent az újfajta formula, az ún. liposzómás C-vitamin. A liposzóma egy védőburok, ezáltal a C-vitamin maradéktalanul felszívódik, és csaknem száz százalékban tud hasznosulni.
– Melyik vitamint fontos még az őszi-téli időszakban pótolni?
– A D-vitamint, amely az UVB-sugárzás hatására keletkezik a bőrben. A D-vitamin azért fontos, mert aktivizálja a szervezetben a baktériumölő sejteket. Októbertől áprilisig ajánlott a pótlása. Ősszel kevesebb a napfény, hidegebb a levegő, alacsony a páratartalom, ezáltal lecsökken az immunrendszerünk védekezőképessége, és hajlamosabbak vagyunk a felső légúti megbetegedésekre. Mindezek a tényezők, amelyek gyengítenek minket, ideális környezetet biztosítanak a kórokozóknak, mert azok több ideig maradnak életképesek. Ezért szükséges a vitaminpótlás, illetve még néhány kulcsfontosságú dolog.
– Mint például?
– Kiemelném az alvást. Az alvás ideje alatt töltődik fel a szervezet: lenyugszunk, csökken a pulzus, a vérnyomás, illetve a stresszhormon szintje. Ha megvonjuk magunktól az alvást, akkor kevesebb T-immunsejt termelődik, ami felelős a kórokozók felismeréséért és elpusztításáért. Továbbá: igyekezzünk redukálni a stresszt! A nyugodt, meghitt családi légkör kialakítása legyen a cél. Krónikus stressz hatására ugyanis kortizolhormon termelődik, ami gyengíti az immunrendszert. Bizonyított, hogy azok a gyerekek, akik rendezetlen családi körülmények között élnek, gyakran megbetegszenek. Mivel állandó stresszhelyzetnek vannak kitéve és szoronganak, csökken az immunrendszerük ellenállóképessége. Ugyanakkor nagyon fontos a szabad levegőn való játék, nemcsak a D-vitamin, de a mozgás miatt is. Napi harminc perc közepes intenzitású mozgás – kocogás, séta, bicikli – hozzájárul ahhoz, hogy az immunsejtek aktivizálódjanak. Aki többet mozog, kevesebbszer beteg.
– Friss levegő télen-nyáron?
– Télen-nyáron, ha fúj, ha fagy. Alapszabály: lázas és hőemelkedéses gyereket, akinek rossz a közérzete, ne vigyünk ki a játszótérre és az udvarra. A náthás, enyhén köhögő gyerek mehet. Szélsőséges időjárásban – orkán és ködszitálás – természetesen ne menjünk ki. Az újszülötteket, kisbabákat pedig mínusz öt fok alatt ne vigyük a szabadba.
– Amint óvodába, iskolába kerülnek a gyerekek, szinte minden második héten megbetegednek.
– Nagyon sok szülő úgy jön hozzám: „Már megint beteg a gyerekem!” Ahogy bekerül a gyerek az oktatási intézménybe, állandóan beteg. De gondoljunk bele, az első három évet otthon tölti a jó meleg kuckóban, ugyanazok az emberek veszik körül, ugyanazokkal a kórokozókkal találkozik.
Az óvodai közegben csupa új kórokozó leselkedik rá, és előfordul, hogy lépten-nyomon megbetegszik. Nem csoda, hogy többet van otthon, mint oviban. Ekkor jön a szülő, és kérdezi, hogy mit tegyen.
– Ön mit tanácsol?
– Térjünk vissza az immunrendszerre, amelynek két fajtája van: a veleszületett és a szerzett. A veleszületett immunitásembrionális korban alakul ki, nem igényel tanulást, percek alatt aktivizálódik. A szerzett immunitás életünk folyamán alakul ki: fokozatosan fejlődik azáltal, hogy vírusokkal és baktériumokkal találkozik. Tehát normális, hogy a szervezet szépen sorban megismeri az új kórokozókat, és felveszi velük a harcot. Egyébként van erre egy konszenzus, amit mi,gyerekorvosok figyelünk, hogy mi az, ami patológiás, illetve mi az, ami még belefér a normába. Ha a hat éven aluli, óvodás korú gyerek évente nyolcszor vagy tízszer beteg, az normális. Ezek könnyen gyógyuló, enyhe lefolyású betegségek. Ha viszont szövődményekkel gyógyul – légcső-, középfültő- vagy tüdőgyulladással –, ráadásul többször egymás után, az már adhat aggodalomra okot.
– Milyen tünetekkel ne engedjük vissza a gyerekünket az óvodába, iskolába?
– Ha a gyerek bágyadt, fáradt, hőemelkedése van, akkor jobb, ha otthon marad. Ilyenkor nem tud bekapcsolódni az óvodai, iskolai programokba, rossz a közérzete és fáradt. Ne vigyük, ha az egész napot átköhögi, és a délutáni alvásnál zavarja a többieket. Ez neki is diszkomfortos. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ne menjen közösségbe olyan gyerek sem, akinek akut kötőhártya-gyulladása van, piros a szeme és sűrűn váladékozik, vagy akut hasmenésben szenved.
– A láz témája is eléggé megosztja a szülőket. Mikor vessük be a lázcsillapítót?
– A legújabb tendencia az – és külföldön már ez az irányelv –, hogy nem a láz magassága indikálja a lázcsillapítást, hanem a gyerek állapota. Tehát: ha egy gyermek 37,2-es lázzal rosszul érzi magát, adjunk neki lázcsillapítót, de ha még 38,5-nél is jókedvű, játszik, akkor még várhatunk. Mindig azt tanácsolom a szülőnek, hogy itassa a gyermeket, mert egy rosszul hidratált gyereknek nehezen megy le a láza. De ott a köhögés. A szülők megijednek, hogy hurutosan köhög a gyerek, pedig az jó! A száraz köhögés kimeríti a szervezetet, a hurutosnál felszakad a lerakódás. Az ovi szempontjából pedig teljesen mindegy. Olyan gyereket ne vigyünk be, aki az egész napot átköhögi, de aki naponta négyet vagy ötöt köhint, és néhányszor ki kell fújni az orrát, az nyugodtan mehet.
– Mikor szükségszerű a betegség utáni kontroll?
– Ennek szükségességét a gyerek állapota határozza meg. A szülőt mindig, minden esetben felvilágosítjuk, hogy ha nem javul – vagy rosszabbodik – a gyerek az állapota, mindenképp hozza vissza. Ha enyhe tünetekkel érkeznek, vírusos megbetegedéssel, enyhe torokkaparással, enyhe köhögéssel, akkor nem szükségszerű. Ha közepesen súlyos vagy súlyos állapotról van szó, mondjuk légcső-, tüdő-, középfültő-gyulladása volt, dehidratált, esetleg antibiotikumot kap, mindig vissza kell hívni a beteget.
– Ön szerint mi ma a legnagyobb kihívás a gyerekorvoslásban?
– Számomra az egyik legnagyobb kihívás, hogy tudásommal, szakértelmemmel úgy alakítsam a szülők hozzáállását, naprakészségét, hogy betegség idején tudják, mi a teendő, vállaljanak felelősséget saját gyerekükért, és legyenek vele tisztában, mikor kell külső segítséget kérni. A szülő ismeri legjobban a gyerekét, neki kell figyelnie és felismernie a jeleket. Néha csak megerősítés kell a szülőnek, biztatás vagy egy-két jó szó. Azt tapasztalom, hogy minél többet magyarázok és okítok, annál hatékonyabb lesz az együttműködés a szülőkkel és gördülékenyebb a közös munka.
