„Hiába diétázom, csak úgy rakódnak rám a kilók.” „Nagyon szeretnénk babát, de a pajzsmirigyértékeim miatt egyelőre kizárt.” „Napjában többször lever a víz, a szívem kalapál...” Mondatok, amelyek egytől egyig huszonéves nők szájából hangzanak el. Különféle tünetek, a probléma ugyanaz: a pajzsmirigy nem működik rendeltetésszerűen.
Dr. Koppány Viktória (Budapest) endokrinológus, belgyógyász, klinikai farmakológus, a Budai Endokrinközpont specialistája. 26 éve praktizál. „Az endokrinológia nem csupán Szlovákiában, nálunk is hiányterületnek számít, mivel rengeteg szakvizsga szükséges hozzá. Ma napi 15-20 beteget látok el magánrendelésben, ami évi 4-5000 esetet jelent” – mondja.
Dr. Koppány Viktória
Régen pajzsmirigypanaszt főleg idősebbektől hallottunk. Mára ez megváltozott. Vajon miért sújtják a fiatal nőket a pajzsmirigyproblémák, s miért érdemelnek kiemelt figyelmet a kismamák? Egyáltalán tehetünk-e bármit, hogy megelőzzük a hormonvihart a szervezetünkben? – a kérdésekre Dr. Koppány Viktória (Budapest) válaszol.
– Kezdjük a legelején: mi a pajzsmirigy fő feladata a szervezetben?
– A pajzsmirigy egy hormontermelő szerv (kétlebenyes belső elválasztású mirigy), amely rengeteg anyagcsere-folyamatot befolyásol egészen a magzati kortól kezdve. A fejlődő embriónak a terhesség 12. hetéig nincs saját pajzsmirigye: addig az anyai pajzsmirigyhormonok biztosítják az ellátását. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kismama pajzsmirigyhormonszintje megfelelő legyen! Magzati korban a pajzsmirigy hormonjai befolyásolják a központi idegrendszer kialakulását és a szellemi fejlődést. Később a növekedésben, a memória kialakításában, a menstruáció, a szívműködés és a szívfrekvencia szabályozásában, a csontok és az izmok fejlődésében, az emésztésben is részt vesznek. Vagyis minden szervünk működésére kihatnak! Ezért lehet az, hogy mikor a pajzsmirigy nem működik megfelelően, hihetetlenül változatos – és gyakran súlyos – tüneteket tapasztalunk.
– Milyen következményei lehetnek, ha a pajzsmirigyünk megbetegszik?
– A pajzsmirigy, mint minden hormontermelő szerv, az agyalapi mirigy felügyelete alatt áll. Normális esetben úgy képzeljük el, hogy a pajzsmirigy teszi a dolgát, az agyalapi mirigy pedig termeli a megfelelő mennyiségű TSH-t, vagyis pajzsmirigyserkentő hormont. Igen ám, de előfordulhat, hogy a pajzsmirigyünk alulműködik (ez a hipotireózis) vagy épp túlteljesít (ez a hipertireózis). A két típus közül az alulműködés a gyakoribb: hízással, fáradékonysággal, hajhullással jár. A túlműködés pedig fogyással, verejtékezéssel; kidülled a szem, szaporán ver a szív. Ha valaki hasonló tüneteket tapasztal, mindenképp vizsgáltassa meg a TSH-szintjét, mert az eredmény iránymutató lehet. (Ez vérvétel útján történik.) Ugyanakkor egy beteg pajzsmirigy más kórokra, elváltozásokra is utalhat. A háttérben inzulinrezisztencia (IR) vagy cukorbetegség is megbújhat, amelyek ugyancsak megbetegítik a pajzsmirigyet.
De szó lehet a pajzsmirigy autoimmun megbetegedéséről is, vagyis Hashimoto-betegségről. Sajnos, ezek a betegségek genetikailag örökletesek, s nem ritka, hogy a tünetek csoportosan jelentkeznek.
– Elmondhatjuk, hogy e tekintetben a fiatal nők a legveszélyeztetettebbek?
– Ez a fiatal nők betegsége! A 20 és a 40 év közöttiek a legveszélyeztetettebbek, mivel a pajzsmirigy nagyban összefügg az ösztrogén-anyagcserével. A legtermékenyebb éveinkben dübörög bennünk az ösztrogén, nem mellesleg a terhesség, a szülés olyan hormonális változásokkal jár, amelyek kapcsolatban állnak a pajzsmiriggyel. Ám mivel pajzsmirigy-megbetegedések 8-9-szer gyakrabban fordulnak elő nőknél, komolyan kell vennünk azokat az eseteket, amikor férfi jelentkezik pajzsmirigybetegséggel! (Ez esetben sokkal súlyosabb, sebesebb lefolyású kórral állhatunk szemben.) Illetve mivel a nők pajzsmirigyállapota a menopauza után rendszerint stabilizálódik, kiemelten foglalkozunk azzal, mikor például egy 70 éves hölgy jelentkezik rossz értékekkel. Ilyenkor meg kell vizsgálnunk, nincs-e daganat a háttérben.
– Említette, hogy a baba pajzsmirigye a várandósság harmadik hónapjában fejlődik ki. Ez azt jelenti, hogy károsodhat a magzat, ha nincs rendben a kismama pajzsmirigye?
– Fontos, hogy a pajzsmirigybetegek tudatosan készüljenek a családtervezésre, hogy a pajzsmirigyük a fogantatáskor a lehető legjobb állapotban legyen. Az egészséges nők is vizsgáltassák meg várandósság előtt a pajzsmirigyüket! Ha ugyanis fogantatáskor beteg az édesanya, megnő a kockázata, hogy a gyermek is beteg lesz. Súlyos betegség esetén halmozott fejlődési rendellenességek, illetve vetélés is előfordulhat. (A terhességi cukorbetegség ugyancsak járhat visszafordíthatatlan következményekkel.) Mindig hangsúlyozom a hölgyeknek, hogy a terhesség más állapot! Nem kell rá úgy tekinteni, mint valamiféle betegségre, viszont vannak tünetek, melyek fölött nem hunyhatunk szemet.
– Például?
– Ilyen a nagymértékű hízás: amikor a kismama a várandóssága alatt 30 kilót felszed. Na, az soha nem egészséges! A határt 15 kilónál kellene meghúzni. Ilyenkor speciális étrendre van szükség, illetve gyanakodhatunk, hogy valamiféle szénhidrát-anyagcserezavar áll a háttérben. Ha a kismama családjában genetikai hajlam van a cukorbetegségre, már a terhesség elején elküldjük terheléses vércukorszintmérésre.
– Tudjuk, hogy a szülés után az ösztrogénszint lecsökken. Ez hogyan hat a pajzsmirigyünkre?
– Az ilyenkor jelentkező tünetek – fáradtság, hajhullás, hízás – az egészséges nőket is megviselik, nem még a pajzsmirigybetegeket. Az ösztrogén-anyagcsereváltozás ugyanakkor azoknál is előhívhat pajzsmirigyzavarokat, akiknek korábban nem volt panaszuk. S itt muszáj szót ejteni a Hashimoto-betegségről. Az autoimmun betegségekről tudni kell, hogy a terhesség alatt szelídülnek. Az immunrendszer „visszavonul”, mert okos módon észleli, hogy a baba génállománya félig az apáé – tehát félig idegen. (Ha szabályosan működne, seperc alatt kilökné magából a magzatot. Sajnos, erre is van példa, ilyenkor immunrendszer által okozott vetélésről beszélünk.) Igen ám, de mihelyt a baba világra jön, az immunrendszer ismét „erőre kap”, és az autoimmun betegségek tünetei újra fellángolnak...
– A nők életében a másik nagy hormonvihar a klimax. E téren mi a tapasztalat?
– Változókorban a petefészek hormontermelése csökken: először a progeszteron-, majd az ösztrogéntermelés. Utóbbi nemegyszer hőhullámokkal, csökkent libidóval, alvászavarral, ízületi fájdalmakkal, ingerlékenységgel, agyköddel jár. A klimax hatására a pajzsmirigyműködés is gyakran felborul. Hogy enyhítsük a tüneteket, hormonpótlást alkalmazhatunk. Ilyenkor kombináltan adagolunk ösztrogént vagy progeszteront. Ösztrogént önmagában nem, mert az növelheti a méhnyálkahártya-daganat kockázatát.
Az endokrinológus szorosan együttműködik a nőgyógyásszal: ahhoz, hogy a kliens hormonpótlást kaphasson, alapfeltétel a negatív nőgyógyászati rákszűrés és emlővizsgálat.
– Időről időre az egészséges embereknek is érdemes a pajzsmirigyüket megvizsgáltatniuk?
– Évente egyszer javasoltak a szűrővizsgálatok. Egy egészséges ember pajzsmirigyében is lehetnek olyan elváltozások, amelyek előre jelezhetik a betegséget. Jobb ezeket csírájukban elfojtani.
– Mi az, amit mindannyian megtehetünk a pajzsmirigyünk védelméért?
– Ha megnézzük a pajzsmirigy anatómiai helyzetét – a nyakon, a légcső előtt, a pajzscsont alatt helyezkedik el –, látjuk, hogy a külvilágtól csupán egy vékony bőrréteg választja el. Éppen ezért a környezeti ártalmak, a légszennyezettség, a dohányzás, illetve a sok stressz is megbetegíthetik a pajzsmirigyet! Kerüljük ezeket. Fontos továbbá a megfelelő mennyiségű jódbevitel, mivel a pajzsmirigy a hormonjait jódból építi fel. Ezért is jódozzák az élelmiszereket! Ám sem a túl sok, sem a túl kevés jód nem jó! Illetve a szelén mennyiségére is érdemes odafigyelni, pozitívan hathat a pajzsmirigyünkre.
– Hogy látja, több ma a pajzsmirigybeteg, mint azelőtt?
– A betegek száma nő, mivel az emberek egyre tovább élnek, és a kivizsgálási módszerek is finomodnak. Sokkal hamarabb felderíthetjük a betegségeket, mint azelőtt, illetve a betegek önképzése is fejlődik. Ha a páciens tájékozódik, az csak jó. Mellesleg a tünetek szezonálisan is erősödhetnek! A meleg időjárás, vagyis a tavaszi-nyári időszak nem kedvez a pajzsmirigy-túlműködésben szenvedőknek, míg az alulműködéssel küzdőket inkább a tél viseli meg. A sötét, hideg hónapokban nő a hormonigényünk, így a tünetek még erőteljesebben jelentkezhetnek (ilyenkor a gyógyszeres kezelés utánállítására is szükség lehet).
