Az ünnepi nagy evések időszaka után gyakran bepánikolunk, hogy „méregteleníteni” kell a szervezetünket. Mágikus hatást gyakorolnak ránk az olyan szavak, mint a „tisztítókúra”, a „gyógyfüvek” vagy a „természetes”.
Járjuk a zöldséges boltokat és a patikákat, és vásárolunk. Először a pénztárcánk lesz könnyebb, aztán a lelkünk, s végül a szervezetünk. Talán... Mert jobb, ha ebben is kételkedünk. Próbáljuk meg kideríteni, mi az igazság.
A mérgek sorsa a szervezetben
Szervezetünk többféle bevált módszert alkalmaz a mérgek eltávolítására. A máj például néhány óra alatt elbánik az alkohollal. Környezetünkben azonban nagyon sok többé-kevésbé káros anyag található. A természetben mindig is voltak mérgek, más káros anyagokért a civilizációs életmód a felelős. Ezek a táplálékkal, az innivalóval, a levegővel vagy a bőrön keresztül jutnak be a szervezetbe, és többek között a vizelettel, a széklettel, a légzéssel és az izzadsággal távoznak. Milyen kitűnően méregtelenít maga a szervezet! Munkáját több módszerrel is segíthetjük, de a módszerek egyike sem szabadít meg bennünket az összes méregtől, még akkor sem, ha a reklámok ezt állítják.
Gyakorlatilag lehetetlen megtisztítani szervezetünket azoktól az anyagoktól, amelyek hajlandóságot mutatnak arra, hogy felhalmozódjanak benne (ezek az ún. bioakkumulatív, azaz le nem bomló anyagok). Ilyenek például a nehézfémek, a peszticidek, a poliklórozott bifenilek. Különbözőképpen rakódnak le: egyes fajtáik a csontokban vagy a csontvelőben, más fajtáik a zsírszövetben. Az egyik ilyen anyag a dioxin, amely már egészen kis mennyiségben is erősen mérgező, rákot és magzati károsodást okoz.
Mi minden van a vérünkben... és az anyatejben is
Környezetünkben a dioxin mennyisége általában nem haladja meg az egészségügyi normát, csakhogy sok kicsi sokra megy. A sok „kicsi” dioxin életünk folyamán összegyűlik a szervezetünkben, és nem tudhatjuk, mikor válik veszélyessé. Amikor lefogyunk, és testünk zsírszövete szinte „feloldódik”, a benne levő dioxin beáramlik a vérbe. Ez veszélyesebb, mintha ott maradna, ahol eredetileg volt. S ami még veszélyesebb: szülés után belekerül az anyatejbe.
Egy skandináv kutatás megállapította, hogy mindegyik szoptatott gyerek után csökken a nő szervezetében a dioxinszint, azaz a dioxin átvándorol a gyerek szervezetébe. A jelenséggel szemben tehetetlenek vagyunk, mert a leghatékonyabb és legdrágább tisztítókúra sem szabadít meg bennünket a dioxintól.
Élelmiszer vagy inkább méreg?
A legtöbb méreganyag az ételek hőkezelése közben keletkezik, főleg a zsiradékok égetésekor, tehát sütéskor, grillezéskor és a rántott ételek készítésekor, a nem tökéletes égés folyamán (füstölés), vagy akkor, amikor odaég az étel. Ezzel magyarázható a fastfood típusú ételek károssága, mert a gyorséttermekben szinte mindent sütnek és kirántanak, nagyon gyakran túlhevített zsiradékban. Erősen mérgezőek például a rákkeltő policiklikus aromás szénhidrogének, az akrilamid vagy az aminosavak pirolizátjai. Ha tudnánk, mi mindent tartalmaznak ezek az ételek, aligha ennénk meg őket ebédre!
Ártatlan, ártalmatlannak látszó ételek
A toxikológusok gyakran figyelmeztetnek arra, hogy nem szabad túlzásba vinni a húsevést. A fehérje-anyagcsere folyamán mérgező anyagok keletkeznek, amelyek kiszűrése megterheli a májat. Egy kevés húst elfogyaszthatunk, de vigyázni kell a vörös húsokkal. Határozottan nem ajánlják, hogy naponta nagy szelet bifsztekeket együnk. A szakemberek szerint elég hetente egyszer-kétszer húst enni, az is inkább fehér hús legyen.
Sok ember gyanakodva nézi az E betűs adalékokat, az élelmiszerekhez kevert tartósító- és ízjavító szereket. Úgy tűnik azonban, hogy nem ezek a legnagyobb ellenségeink. Noha szervezetidegen anyagokról van szó, néha igen kis mennyiségben alkalmazzák őket. Ugyanakkor még mindig nem tudjuk, hogy milyen a hatásuk hosszú távon – vagy nagyobb mennyiségben, vagy kölcsönhatásukban. Az állatkísérletek azt mutatják, hogy két adott anyag kombinációja ártalmatlan, kettő-kettő kombinálása azonban már károsíthatja a májat és a vesét. Bebizonyosodott például, hogy a virslikészítéshez használt vörös festékek egyike ártalmatlan, ugyanakkor a májban rákkeltő anilinné alakul.
Sose tudhatjuk, milyen a vegyi adalékok együttes hatása
Egy másik riasztó példa: egy édes limonádéfajtában a szakemberek mérgező benzént találtak. Hosszan törték a fejüket, hogyan kerülhetett oda. Valószínűleg a tartósítószerként használt ártalmatlan benzoesavból keletkezett a C-vitaminnal vegyülve. Ez azt mutatja, hogy általában helyes, ha E betűs tartozékok nélküli élelmiszereket fogyasztunk, ami azonban még nem jelenti azt, hogy egészségesen táplálkozunk.
A további problémát az élelmiszerekben nyomokban megtalálható peszticidek jelentik. Peszticidekkel – gombaölőkkel, rovarölőkkel és gyomirtó szerekkel – pusztítják el a kórokozókat. Az élelmiszerekben található mennyiségnek nem volna szabad ártalmasnak lennie. Keveset tudunk viszont arról a hatásról, amelyet ezek kombinációja jelenthet, valamint arról, hogy pontosan milyen a hatásuk, ha éveken keresztül gyűlnek a szervezetben. A kutatások azt mutatják, hogy a peszticidek valószínűleg fejlődési rendellenességeket, immunológiai és idegrendszeri zavarokat, valamint allergiát okoznak. A peszticideket viszonylag könnyen elkerülhetjük, ha bioélelmiszereket fogyasztunk. Elsősorban a gyerekeket kell bioélelmiszerekkel táplálni, mert ők védtelenebbek a peszticidekkel szemben.
Feltűnés nélkül, folyamatosan és alattomosan mérgezik szervezetünket
Nincsenek körülöttünk gyorsan ható mérgek, vannak viszont különféle alig ismert vegyi anyagok, amelyek láthatatlanul és alig tetten érhetően hatnak DNS-állományunkra és hormonjainkra... A legtöbb vegyi anyagot illetően csak most próbáljuk kitapasztalni, hogy milyen szerepet játszhatnak az egyre szaporodó allergiák, rákbetegségek kialakulásában, a férfiak spermaszámának csökkenésében és más civilizációs betegségek megjelenésében. Az emberiség az utóbbi évtizedekben minden aggály nélkül gyártotta a különböző mérgező és egészségre káros anyagokat, és alkalmazta őket az élelmiszeriparban, a gyógyszergyártásban és a mindennapi használati tárgyak, a lakberendezési cikkek, az építőanyagok, a kozmetikumok előállításakor. Ezeket az anyagokat gyakran váltogattuk, olyan anyagokat használtunk, amelyek eleinte ártalmatlannak látszottak. Később azonban kiderült róluk, hogy mégis van valamilyen káros hatásuk a szervezetre.
Biztosra vehetjük, hogy régen az emberiség jobban ki volt téve a mérgek pusztításának, mint manapság. Tudjuk, hogy az ókori Rómát az ólom tette tönkre. Az emberek a tűz körül töltötték az időt, és belélegezték a tökéletlen égés következtében keletkező mérgező égéstermékeket, rákkeltő anyagokkal teli, megégett vagy penészes élelmiszereket ettek. S akkor a különféle parazitákat és baktériumokat még nem is említettük. Természetesen a mi életkörnyezetünk se tiszta.
Nem kell pánikba esni, csak ésszerűen legyünk óvatosak
Semmit sem segítenénk azzal, ha állandó stresszben élnénk, és rettegnénk a bennünket körülvevő mérgező anyagoktól. Ugyanakkor érdemes odafigyelnünk némely „kockázatos” termékcsoportra. Köztudomású, hogy a gyógyító hatás mellett minden gyógyszernek van mellékhatása is. Olyan ez, mint az állatok megítélése: egyik állat sem egyértelműen hasznos vagy kártékony. Kevesen tudják, hogy a főzőedények is lehetnek károsak, főleg azok, amelyek zománcozása vagy maga az edény ólmot tartalmaz. Ezért legyünk óvatosak a nagymama öreg edényeivel vagy azokkal a dísztárgyakkal, amelyek nem felelnek meg a szigorú normáknak. Hasonlóképpen vigyázzunk a Kínában gyártott porcelántárgyakkal és játékokkal – a higiénikusok sokat tudnának erről mondani.
Hamisságok a kozmetikumokban
A legtöbb vegyszer természetszerűleg a drogériatermékekben található. A kozmetikumokkal az a szerencsénk, hogy az összetételt feltüntetik a termékeken. Ha ezt elolvassuk, megértjük, hogy például miért nem ajánlják a várandós asszonyoknak, hogy fessék a hajukat. Mostanában kezdtek gondolkodni azon, hogy betiltanak több azofestéket, amelyek a hajfestékekben találhatók, mert kiderült, hogy rákkeltők. Vigyáznunk kellene a kozmetikai termékekben található tartósítószerekkel is, mert allergiát okozhatnak. S egy újabb csalafintaság: nemrég rájöttek, hogy még a drága parfümökben is mesterséges pézsma található, amely a szervezetben úgy működik, mint egyfajta hormon, és zavart okozhat a gyerekek nemi fejlődésében. A neves parfümgyárak a botrány óta nem használnak szintetikus pézsmát. Ezért – drága, nem drága – csakis márkás parfümöt vásároljunk, sohase olcsó kölnit.
Az utóbbi években sok szó esett a mérgező ftalátokkal lágyított PVC-ről, amelyből padlóburkolókat, játékokat és egészségügyi segédeszközöket gyártanak. S bár a ftalátok nagyon veszélyesek (elsősorban a fiúk nemi szerveit károsíthatják), mégis ebből gyártják azokat a műanyag csöveket, amelyeket a koraszülött gyerekek testébe vezetnek. Így aztán a gyerekek vérében a ftalátszint többszörösen meghaladja az engedélyezett értékeket. És az egészségügy nem igyekszik megoldani ezt a problémát…
Mi szabadíthat meg bennünket a káros anyagoktól?
Megtudtunk tehát egy sereg dolgot. Mindezekből leszűrhetjük: sokkal okosabb egészségesen élni és hosszú távon kikerülni a kockázatokat, mint évente egyszer-egyszer valamilyen drasztikus méregtelenítő kúrát tartani. Ráadásul nem is pontos a méregtelenítés kifejezés – inkább tisztításról beszélhetünk.
Környezetünkben ugyanis olyan sok a méreg és az egészségre ártalmas anyag, hogy nincs egyetlen üdvözítő módszer se. Van azonban néhány olyan méregtelenítő eljárás, amelyet az orvosok is ajánlanak. Sok méregtelenítő szer ugyanis meggyorsítja az anyagcserét, és arra ösztönzi a szervezetet, hogy gyorsabban kiválassza a káros anyagokat. Ilyen szer a mate zöld tea, a lapacho tea, a csalán-, a bodza- és a nyírfatea. A máj tisztítására articsóka fogyasztását ajánlják, tavaszi tisztítókúrához friss csalánlevelet, sóskát, százszorszépet, pitypangot.
Több mint semmi
Az orvosok jónak tartják, ha gyógyteákat iszunk, mert ezek átmossák a májat és a vesét. Csak arra kell vigyázni, hogy ne igyunk sok vízhajtó teát, mert dehidratálja a szervezetet. Ha egész kúrát akarunk csinálni, akkor beszéljük meg az orvosunkkal, nehogy kárt tegyünk magunkban.
Sok méregtelenítő kúrának a része a nagyobb mennyiségű folyadékfogyasztás. Ez egyértelműen jó, főleg a fogyókúrák alatt, mert ilyenkor emelkedik a vérben a káros anyagok szintje (s ezek a mérgeket szinte kimossák a szervezetből).
A rostok tisztítják az emésztőrendszert
Ezt az orvosok is aláírják. Főleg a chlorella moszat tartalmaz sok rostanyagot, de ide tartoznak az egészséges étrend összetevői, a gyümölcsök, a zöldségek, a gabonaneműek és a hüvelyesek is. Nagy a jelentőségük egyes ásványi anyagoknak és nyomelemeknek. Közéjük tartozik például a szelén, az A-, C- és E-vitamin, a karotének és karotenidek, valamint a flavonoidok. (Ezeket is tartalmazzák a gyümölcsök, zöldségek, gyógyteák.) A védő növények közé tartozik a kurkuma, a csüdfű, a szürke bogáncs, a rozmaring és bizonyos fokig a zsálya. Az orvosok szerint a szauna és a masszázsok felpezsdítik a vérkeringést, és elősegítik a salakanyagok távozását a szervezetből. A limfodrenázsnak is van értelme, mert megmozgatja a szervezetben pangó nyirkot.
A tanulság: védekezzünk helyes életvitellel
A hűbelebalázs módjára végzett tisztítókúrák tehát nem sokat érnek. Ha meg akarjuk védeni szervezetünket a mérgektől, akkor mindennapos hangyamunkára készüljünk fel. Figyeljünk rá, milyen élelmiszereket eszünk, milyen tárgyakat viszünk be a lakásunkba, és főleg minél gyakrabban forduljunk meg az egészséges (bio)élelmiszereket árusító boltokban.
