Manapság egyre többen kényszerülünk arra, hogy ilyen-olyan okból saját kezünkbe vegyük sorsunkat, és megpróbáljunk felépíteni egy vállalkozást. Azonban egyáltalán nem mindegy, milyen vállalkozási formában végezzük ugyanazt a tevékenységet: egyéni vállalkozók vagyunk, esetleg korlátolt felelősségű társaságot alapítunk.
Az alábbi levél inspirált minket a téma megtárgyalására.
,,Tisztelt Szerkesztőség! A tanácsukat szeretném kérni. A férjem és a haverja vett két kamiont, s ezekben az ínséges időkben úgy döntöttek, szállítmányozással fognak foglalkozni, én meg majd a papírmunkát elvégzem nekik. A dolgom felől ráérek, hiszen gyermekgondozási szabadságon otthon vagyok a gyerekekkel. A barátnőm azt állítja, ne vegyék ki a vállalkozói engedélyt, mert a végén rosszul járnak. Magánvállalkozni másként is lehet, s mi lesz, ha becsődölnek? Vagy összevesznek... Valami okosabb embert is meg kéne kérdezni az ügyben. A tanácsukat kérném. Tisztelettel: Nagy Veronika"
– Véleményem szerint – mondja dr.jur. Mazács Ferenc dunaszerdahelyi ügyvéd – mindenki, aki ahelyett, hogy kft.-t alapítana, egyéni vállalkozó, a jelenlegi törvények tükrében vagy naiv, vagy kalandor, és szereti az izgalmakat...
Nagyot nézek. Bevallom, én is egyéni vállalkozó vagyok. És ezek szerint naiv. Nagy a gyanúm, hogy rajtam kívül még számtalan ember jár ugyanebben a cipőben.
– A legfőbb különbség – folytatja az ügyvéd úr –, hogy ha az egyéni vállalkozó csődbe jut, a teljes vagyonával felel a ki nem fizetett adósságaiért, míg egy kft. – ahogy a neve is mutatja – ugyanezen adósságokért csupán korlátoltan felel...
Tehát egy egyéni vállalkozás megkezdéséhez 5-25, míg egy cég alapításához 800 euróra van szükségünk, plusz 5000 euró törzstőkére a számlán. Tagadhatatlan, anyagiakban a különbség első látásra óriási! Alaposan meg kell nézni azonban, mit jelent valójában az „olcsó” és a „drága”.
Vállalkozás megkezdése, cégalapítás
Vizsgáljuk meg tehát lépésről lépésre a két vállalkozási forma közötti különbséget. A legtöbbünk azért választja az egyéni vállalkozást a kft. helyett, mert alapítása jóval egyszerűbb – meg olcsóbb is. Az ember egyszerűen csak besétál a vállalkozói hivatalba (živnostenský úrad), kitölt egy űrlapot, és befizet tevékenységenként 5 eurót. Tegyük fel, hogy az illető ötféle dologgal szeretne foglalkozni. Ez mindössze 25 eurójába kerül, és egy hét múlva már meg is kapja a vállalkozási engedélyét. Innentől kezdve már vállalkozhat is. Senki sem vizsgálja, hogy rendelkezik-e elegendő tőkével álmai vállalkozásához, vagy egyszerűen csak szerencselovag.
Ennél jóval nehézkesebb – és drágább – korlátolt felelősségű társaságot alapítani. Elsősorban ezt nem a vállalkozói hivatal jegyzi be, hanem a cégbíróság. Az alapítás olyannyira bonyolult, hogy mindenképpen ügyvéd segítségét ajánlott kérni hozzá. Természetesen sem a cégbíróság, sem az ügyvéd nem dolgozik ingyen, nem beszélve az egyéb, kisebb járulékos költségekről. Egy kft. megalapítása nagyjából 800 euróba kerül. Arra is készüljünk föl, hogy az alapítás nem megy egyik hétről a másikra. És még valami: a törvény szerint rendelkezni kell indulótőkével. Azaz 2013. december 1-jétől legkevesebb 5 ezer eurónak kell lennie a számlánkon.
Működés közbeni költségek, járulékok
Az ember azt hihetné, jól járt, ha magánvállalkozó lett, és nem kft.-t alapított, hiszen a kezdeteknél egy csomó pénzt megspórolt, amit a tevékenységére fordíthat. Igen ám, azonban hamarosan kiderül: az egyéni vállalkozás egyáltalán nem olcsó mulatság. Ugyanis itt vannak a különböző járulékok, amelyeket az egészség-, illetve a szociális biztosítóba kell befizetni. A magánvállalkozó az első, indulási évben csak a kötelező egészségbiztosítást fizeti ugyan, amelynek minimális díja jelenleg 55,02 euró (2014-ben ez az összeg emelkedni fog 56,35 euróra), a következő évben azonban már a szociális biztosítást is állnia kell, amennyiben az éves keresete 2013-ban meghaladta a 4830 eurót, azaz ha havonta durván 400 eurót keresett.
Dr. Mazács Ferenc
A magánvállalkozó tehát vállalkozásának második évében az egészségbiztosítónak legkevesebb 55,02 eurót, a szociális biztosítónak pedig 138,13 eurót fizet ki. Azaz minden hónapban 193,15 eurót odaad az államnak.
– Kétszáz euró havonta csak a járulékokra a mai gazdasági környezetben a legtöbb ember számára hatalmas kiadás – mondja az ügyvéd. – Sok kisvállalkozó örül, ha kezdetben havi bruttó 500-700 eurót meg tud keresni. De ha ebből lemegy 200 euró, akkor a maradék 300-400 euróval vajon mit tud kezdeni? Még megélni is nehéz ennyi pénzből, fejlesztésről, a haszon visszaforgatásáról pedig szó sem lehet. Így aztán a magánvállalkozók hamar tönkremennek. Hátramarad az adósság, amely 100%-ban őket terheli, akárcsak a felelősség.
Ezzel szemben könnyebbséggel jár, ha valaki kft.-t alapít. Egy cég ugyanis csak az alkalmazottak után köteles járulékokat fizetni, a tagok és az ügyvezetők után nem. Tehát ha úgy döntünk, hogy nem vállalkozóként fogunk, mondjuk, fuvarozni, hanem kft.-t alapítunk, már nem vagyunk kötelesek havonta 250 euró járulékot fizetni. Ebben az esetben sem az egészség-, sem a szociális biztosítás nem kötelező!
– Ugyanakkor a legtöbben befizetik legalább az egészségbiztosítást – mondja az ügyvéd. – Én is ezt ajánlom. Bármikor megtörténhet, hogy baleset ér bennünket, vagy komolyabban megbetegszünk, és ha nincs egészségbiztosításunk, nem kapunk ellátást. A szociális biztosítóba befizetett összeg többek közt nyugdíjspórolás is, tehát amennyiben ezt elhanyagoljuk, elsősorban azt kockáztatjuk, hogy öreg napjainkban nem kapunk majd nyugdíjat az államtól. Fontos megjegyezni: a vállalkozást elég egyszeri könyvvitellel könyvelni. A kft. adózása bonyolultabb, kettős könyvvitelt kell alkalmazni, és mindenképpen könyvelőt kell majd fizetnünk.
Nem nehéz kitalálni: egy kft. hamar előnybe kerül egy vállalkozóval szemben. A cégalapítás költségei ugyanis 3-4 hónap alatt visszatérülnek, hiszen a kft. tagjai és ügyvezetői megspórolhatják a járulékok befizetését. A továbbiakban pedig azt a 200 eurót, amit a vállalkozó havonta kiad a járulékokra, a kft. szépen félreteheti, és hamarosan már fejleszthet is belőle...
– Mégse ez az, ami miatt ügyvédként a kft.-t ajánlom – figyelmeztet beszélgetőpartnerem. – A legfőbb különbség akkor jelentkezik, amikor a vállalkozási tevékenységünk kudarcot vallott, és a vállalkozás vagy a cég becsődöl.
Csőd
És ez azért, valljuk be, megtörténhet. A válság miatt nagy bizonytalanságban élünk: a cégek, vállalkozók jellemzően körbetartoznak egymásnak, nem beszélve a szélhámos cégekről, amelyek kimondottan azért jöttek létre, hogy gyanús üzelmeket folytassanak... De térjünk vissza a témánkra: milyen sors várja a vállalkozót, ha tönkremegy, illetve mi történik egy céggel?
– A magánvállalkozó fizikai személy – folytatja Mazács Ferenc. – A vállalkozásból befolyt vagyona összemosódik a saját vagyonával. Ha valaki csődbe megy, akkor elveszítheti nemcsak az addigi hasznát, hanem akár a teljes magánvagyonát is. Tehát ha jönnek a végrehajtók, akkor először elkobozzák például az irodája bútorait, aztán már irodája sem lesz, és így tovább. Ha ez nem elég, akkor az autóját, ha ez sem elég, akkor a tetőt a családja feje fölül. Egyszóval: anyagilag teljesen tönkremehet, és nemcsak ő, hanem a házastársa és a gyerekei is. A kft. azonban – ahogy a neve is mutatja – csak korlátolt felelősséget vállal. Azaz ha csődbe jut, akkor csak a cég vagyonát teszi kockára, „játssza el”. A cégvezető saját háza, autója nem képezi a cég vagyonát, ezért ezt a végrehajtó nem kobozhatja el, ez a vagyon védve van. Például tegyük fel, hogy a cégben fuvarozással foglalkoztak. Jön a végrehajtó, és elviszi a kamionokat. Vigyék csak, mondja a cégtulajdonos, úgyis lízingeltem ezeket, nem az enyémek! De a saját és a családja bőrét nem viszi a vásárra.
Ráadásul el is adhatja a veszteséges cégét, ugyanis vannak, akik különböző okok miatt inkább céget vásárolnak – és nem céget alapítanak.
– Tudja hány egyéni vállalkozó veri a fejét az asztalba itt nálam, mikor már eladósodtak, és baj van? – mondja ismét az ügyvéd úr. – Tapasztalatból mondom: az elején sokan sajnálják kifizetni a cégalapítás díját. Később azonban már szinte lehetetlen segíteni rajtuk.
Na, jó. De azért tényleg nem mindenkinek van a zsebében annyi pénz. Nem mindenki tud céget alapítani. Nekik lehet, hogy valóban az a megoldás, hogy 5-25 euróból megpróbálják megcsinálni a szerencséjüket...
– Nekem erről az a véleményem – feleli –, hogy a semmiből eddig csak a jóisten tudott valamit csinálni. Akinek nincs 800+5000 euró kezdő tőkéje, az ténylegesen hogyan, miből akar vállalkozni? Ne dédelgessünk hiú ábrándokat! Ne tegyük kockára minden vagyonunkat, hanem mérlegeljünk körültekintően, mielőtt vállalkozásba fognánk.
Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy mielőtt cégalapításba kezdenénk, vagy kiváltanánk az ipart, és a többi: mindenképpen tájékozódjunk, kérjük ki ügyvéd tanácsát. A fent leírtakat vegyük csak alapvetésnek.
