Hát például olyan, mint amit a képen látunk. Ezeket a húsvéti sonkákat Czucz Péter séf (Amade Kastélyszálló, Várkony) 5 hétig pácolta sóban. Minden nap megforgatta őket, majd újra bedörzsölte sóval. Füstölés előtt egy nappal hideg vízzel lemosta a combokat, majd két egész napig füstölte. Füstölés után 2 hónapig ismét csak lógatta, és csepegtette őket. Egy 12 kilós comb közben 4 kilót veszített a súlyából.
A sonka tág fogalom, több műfaj összefoglaló neve. Alapvetően a hústartósítás egyik tradicionális módja. Alaptípusok: füstölt, füstölt-főtt, levegőn szárított. Fontos rendszerező elv még az, hogy van igazi sonka és álsonka.
A legjobb sonkák azért lettek híresek és drágák, mert különleges az alapanyaguk: a sertések földi sertésparadicsomokban csemegéznek, húsuk a megfelelő táplálástól és mozgástól egyedi ízű. Húsukból azután évszázadok alatt kialakult technológiákkal készül el a sonka. Egyetlen adalékanyag a jó minőségű só, leggyakrabban tisztítatlan, durva tengeri só, amelynek viszonylag magas a természetes nitráttartalma. Hosszú érlelés alatt formálódik a végső „buké” (akár a palackérésnél). Mindez meglehetősen időigényes, ráadásul a hús közben sokat veszít a súlyából (akár 40 százalékot is).
A másik véglet az antisonka: a préselt, a modern injekciózott, a gyorsérlelt, a gyorsfüstölt. Lényege az olcsó alapanyag (iparilag gyorspuffasztott sertés), az előállítási idő extrém rövidítése, a folyadékveszteség minimalizálása. Egy kg húsból akár egy kg késztermék is előállítható, sőt, bizonyos volt baráti országok importtermék-vívmányai a 110 százalékot is elérik. A vízvisszatartó-képességet vegyi úton fokozzák, így alakul ki, meglehetősen rövid idő alatt, a sonka „bukéja”.
Ez a fajta olcsósítás gyakorlatilag sonkahamisítás. Elvégre minden porcikájában ellentmond a természetes tartósítás elvének, amelyből annak idején, a homály födte múltban kiindult a sonkaművészet. A „technológiai” álsonka az emberi esendőség húsjelképe. Húsvét előtt sok efféle dömpingtermék egy hét, azaz egy hét alatt készül el.)
Nálunk az úgynevezett „hagyományos parasztsonka” (4-6 hetes pácolás, 1-2 nap szikkasztás, 1 hét füstölés, néhány hetes száradás után általában megfőzik) derűlátó becslések szerint a kereskedelmi forgalom 5%-át teszi ki. Amúgy nem mindenki derűlátó, pontos adat pedig nincs. Van viszont elgondolkoztató adat arról, hogy húsvét előtt egyes szupermarketek polcain olcsóbb a kötözött „sonka”, mint a tőkehús.
Híres sonkák
Prágai
A „prágai” a füstölt-főtt sonkák nemes változataként vonult be a köztudatba. Mivel nem védett név, számos országban gyártják, eltérő fűszerezéssel és füstöléssel. Prágában régen nagy súlyt helyeztek a sonkakészítő mesterek a jó minőségű, fiatal hússertés beszerzésére.
Salzburg környéki halleini sóval sózták, majd sós, salétromos, cukros, fűszeres pácba került (borókabogyó, babérlevél, koriander), szikkadás után inkább rövidebb ideig hidegen füstölték. A jó prágai jó választás a sonkás tésztához is.
Prágai sonka (© erikzen)
Schwarzwaldi sonka (füstölt)
Igen karakteres, erőteljes aromája van. Idősebb, hízott (nemritkán 300 kg-os) sertésekből készül, melyeket hagyományosan gabonával, burgonyával, íróval tápláltak. A csontozott sonkát szárazon pácolják, kézzel dörzsölik bele a sót, majd saját levében forgatják.
Hosszabb szikkadás után friss fenyőfélék füstjén, hidegen füstölik. Fontos még, hogy szabad levegőn is szikkadjon, érjen. Elvárt tulajdonsága a szép zsírréteg. Hasonló módon készül a császárhúsból is szalonna.
Schwarzwaldi sonka (© hochschwarzwald.de)
Pármai sonka és San Daniele
A kettő közül az Emilia-Romagnában készülő pármai a híresebb. Eredetvédett sonka, az állattartási előírások betartását konzorcium ellenőrzi, és adja a sonkára a koronás pecsétet. A sertést a parmezán sajt gyártásakor keletkező tejsavón, takarmányárpán, kukoricán, gyümölcsön tartják, 160-180 kilósan vágják. Mint minden jó sonkánál, külön szakember végzi a sózást, legalább 6-12 hónapig szárítják a levegőn, néha tovább.
Pármai sonka (© diningguide.hu)
A San Daniele hasonlít a pármaira, szintén eredetvédett, de sokak szerint jobb. Egyébként drágább is. Friuli híres terméke. Ez is lágyan sózott (ahány kiló, annyi napig), sózás után a lemosott sonkákat egymásra rétegezve préselik, így további folyadékot veszít, és elnyeri jellegzetes mandolinformáját.
Három hónap elteltével sertészsír, rizsliszt, só és bors keverékével kenik be, hogy ne száradjon ki. Klasszikusan a pármait és a San Danielét tálalják sárgadinnyével, friss fügével, vajas spárgával, tépdesik tésztaételekre. Minden esetben fátyolvékonyra vágják.
San Daniele sonka (© kingandgodfree.com)
Ibérico
A leghíresebb sonka! A makkoltatott (vagyis makkon tartott) fekete lábú sertések húsából készül. 100 kilós korukban kezdik el hizlalni őket, a sonka minimális érlelése 20 hónap. Könyvtárnyi irodalma van annak, miért is ilyen jók ezek a sonkák. Kutatják a makk titkát, zsírját az orvosok kimondottan javasolják olyanoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük.
A valenciai egyetem a megfelelő tölgyek újratelepítésén fáradozik, amelyek viszonylag korán (nem csak ötvenévesen) alacsony csersavtartalmú makkot teremnek, mert ezt szereti a disznó.
Ibérico sonka (© elmercat.ca)
A jamón ibérico sonkának három minőségi kategóriája van. A legmagasabb szint a bellota: az állat már nem kap gabonakiegészítőt, legalább napi 3 kg makkhoz kell jutnia (szabályozzák, hány sertés lehet egy hektárnyi területen). Akad azonban termelő, aki ennél jóval többet garantál (ahol 7 kiló makkhoz jut az állat). Ez a Joselito cég, amely szinte minden eredetvédelmi előírást „túlteljesít”: csak 180 kg fölötti állatokat vágnak, rövidebb ideig sózzák a sonkát, tovább érlelik.
A sonkát a spanyolok hazai pályán „jamoneróban” (sonkatartóban) tartják, és vékony, hajlékony késsel vágják a hajszálvékony sonkaszeleteket. A kicsontozott verziók jobbára a turistáknak készülnek, vagy exportra, olyan helyekre, ahol géppel is vágják a sonkát.
Kiváló minőségű sonka készül mangalicából is!
Finom mangalicasonkák jobb henteseknél néha már nálunk is kaphatók. Köztudott, hogy porhanyós húsa okán a mangalicát a jövő sertésének tartják. (A mangalica vetekedni tudna az ibéricóval.) Nem mindegy persze, hogy mit adunk a mangalicánknak.
Ma nálunk sokan végig kukoricával táplálják, vagy az elején még táppal. A spanyolok viszont búzával, árpával etetik, a legvégén pedig makkon tartják őket. Egészen más, magasabb rendű a húsa és főként a zsírja az így nevelt mangalicának. Reméljük, ez a sok információ nem vette el a kedvünket a húsvéti sonkától. Jó étvágyat!
TOJÁSPÁSTÉTOM A HÚSVÉTI SONKA MELLÉ
Hozzávalók:
tojás
majonéz
újhagyma
kapribogyó
só, fehér bors
Elkészítés:
A töltött tojás avagy oeuf mimosa egyszerű változata, nevezhetjük tojáspástétomnak. A tojást ecetes vízben tesszük fel, mérettől függően 8,5-9 percesre főzzük: ne legyen még túl kemény. Jeges vízbe mártjuk, meghámozzuk, villával durvára nyomkodjuk. Majonézt keverünk bele, kapribogyót vagy újhagyma zöldjét adunk hozzá.Ízesíthetjük még petrezselyemmel, snidlinggel, mustárral, fehér borssal, cayenne-i borssal, durvára vágott zöld borssal. Tálalhatjuk kaláccsal vagy római saláta belső levelében, retekkel vagy más salátafélével.
(© streetkitchen.hu)
