Ma már senki sem gondol arra, hogy minden zöldség és gyümölcs egy pici magból fejlődik. Ám nem mindegy, hogy milyen magból. Régen minden vidéknek megvoltak a saját magjai.
Ennek azonban vége – ma F1 hibrid a legtöbb megvásárolható paprika- és paradicsommag, illetve palánta. Ezekről azonban már nem érdemes magokat gyűjteni, mert azok nem hordozzák a szülők jó tulajdonságait. Ezért minden évben új zacskót kell venni!
(© Tanaka Tatsuya)
Az emberek nagy része nem is hallott arról, hogy a régi magok igenis különböztek a nagytermelők által ránk erőltetett hibridektől. És hogy a régi jó magokat jó lenne elhelyezni egy gyűjtőhelyen. Csehországban például már van ilyen növénymagtár. Ott a vidéki emberek gyűjteni kezdték a hazai termények magvait. Legfőbb ideje, hogy szóba hozzuk mindezt. Hadd tudja meg mindenki, hogy mi történik a vetőmagokkal! Mert vannak régi fajták, mivel régen minden vidéken más-más vetőmagot használtak. Ezért jóval nagyobb volt a biológiai sokféleség, a biodiverzitás.
Általában elmondható, hogy manapság nem sok növényfajtával találkozunk. Mint írtuk, sok magot, például az F1 jelölésű hibridek magjait nehéz szaporítani.
A következő évben nem reprodukálják ugyanazt a növényt, ezért új csomagot kell venni. Olyan világban élünk, ahol mindenből túlkínálat van. Ám magvakból nagyon nincs.
Milyen veszélyt jelentenek a monopolizált F1 hibridek?
A mezőgazdaság a monokultúrák tömeges termelését szorgalmazza. Ez magával hozza a fajták számának csökkenését. A régi és bevált helyi fajták eltűnnek, elfelejtődnek és kihalnak. A hazai vetőmagvak lassanként elvesznek, és nem kerülnek piacra. Manapság már nagyon nehéz nem hibrid paradicsommagot vagy sárgarépamagot venni. Uborkából például csak F1 hibridet lehet találni. Megjelennek a terminátormagok, amelyek termésében nem termelődnek saját magok, vagy ha mégis, akkor nem hajtanak ki. A gazdaságok így rá vannak utalva a nagytermelők kínálatára, akik természetesen maguk szabják meg az árakat.
Az F1 hibridek megjelenése üzlet is, mert a termelő így évről évre kénytelen megvásárolni a nagytermelőtől a vetőmagot. A vetőmagot a nagyvállalatok állítják elő, és monopolhelyzetben vannak a piacon. Markukban tartják a gazdálkodókat – és nem csak őket. A nagyvállalatok képviselői lobbiznak, és nyomást tudnak gyakorolni a kormányra és a törvényhozásra is. Rengeteg a korlátozó törvény. Még a biovetőmagok is nagyrészt F1 hibridek. Ugyanakkor ha valaki úgy határoz, hogy saját maga termeli ki a vetőmagot a saját fajtájából, amely nem szerepel a mezőgazdasági minisztérium listáján (amelyen nagyrészt szintén csak F1 hibridek találhatók), akkor ez súlyos szankciókat von maga után.
Miért ilyenek a törvények?
Az okok a második világháború idejére nyúlnak vissza, amikor kevés volt az élelem, és biztosítani kellett a megfelelő minőségű élelmiszereket a lakosság számára. Ezért kidolgoztak egy programot megbízható fajták kifejlesztésére, amelyek nagyobb hozamokat ígértek. Ekkoriban kezdték alkalmazni nagy mennyiségben az F1 hibrideket. Ugyanebben az időben keletkeztek a korlátozó törvények, amelyek megszabták a vetőmag-gazdálkodás szabályait. Sajnos, ezek a szabályok mindmáig érvényesek, ugyanis megfelelnek a vetőmagtermelőknek. Jelenleg nincs politikai akarat a törvények megváltoztatására.
Régen hittünk a DDT hatékonyságában – a mezőgazdaság a DDT-t nagy mennyiségben használta a rovarkártevők elpusztítására –, és csak egy idő után derült ki, hogy ez a vegyszer káros az egészségre. Hasonlóképpen egy idő után az F1 hibridek és a monokultúrák propagálása is károsnak bizonyult.
Eltűnt a sokféleség! Elődeink több száz fajta közül választhattak, mi gyakran csak néhány tucattal rendelkezünk. És a helyzet egyre romlik. Az F1 hibridek nem alkalmazkodnak eléggé a változó körülményekhez (klímaváltozás, új kártevők).
Az igazság az, hogy erről senki nem beszél
Senki. Egyszerűen információs vákuum uralkodik a vetőmagkérdés körül. Ha nevén akarjuk nevezni a gyereket, akkor azt kell mondanunk, hogy itt az élelmünkről, azaz az életünkről van szó. Aki a vetőmag felett uralkodik, az bizonyos értelemben a mi életünket is kezében tartja. A törvény megváltoztatására jó példa lehet a francia Kokopelli társaság tevékenysége, amely eredeti fajtájú és gyakran nem listázott vetőmagokat árusít.
A Kokopelli társaság évekig pereskedett a Baumaxszal a törvénysértések és nem tiszta konkurenciaharc miatt, mígnem a közvélemény is tudomást szerzett a harcról. Számos nonprofit szervezet a Kokopelli mellé állt, ami nyilvános vitát eredményezett a vetőmagtörvény logikájáról és értelméről. Mindez nyomást gyakorolt a kormányra. S mivel a politikusok nem akarták elveszíteni választóikat, végül megváltoztatták a törvény egyes részeit.
A növénymagtár működése Csehországban
Mint szabad civil kezdeményezéshez bárki csatlakozhat. Formalitásoktól mentesen működik: az emberek dobozba teszik a kerti és szántóföldi termények kimaradt vetőmagjait, és átadják a növénymagtárnak. Egyetlen formaság van: a növénymagtárnak van saját logója. Minden más az emberek fantáziájára van bízva. A növénymagtárból kölcsönözni is lehet magokat, amelyeket az új termelők elvetnek, fölnevelik a növényeket, és a fennmaradó magokat átadják a növénymagtárnak, hogy a következő évben mások is felhasználhassák azokat. Tapasztalataikat, észrevételeiket pedig a találkozókon, tanfolyamokon megosztják a többiekkel.
(© Tanaka Tatsuya)
A cseh növénymagtár magvai biominőségűek. Ezt senki nem ellenőrzi ugyan, a gyűjtőhely a bizalom alapján működik. Alapszabály az, hogy a növénymagtárba nem valók a vegyi anyagokkal kezelt növények. Ez a szabály azért lépett életbe, hogy az emberek elgondolkodjanak a növények egészséges termesztésén, és maradjanak meg a tiszta természetnél. A természetes növénytermesztés megvalósítása nem megy egyik napról a másikra. Föl kell támasztani a termőföld természetes tápanyagait, újra kell teremteni a fajtagazdagságot, megkeresni a kártevők természetes ellenségeit, hogy mellőzni lehessen a vegyszeres irtást.
A legtöbb konyhakertész a nulláról indul el, fokozatosan kell megtanulnia a régi módszereket. Ez nem könnyű dolog, főleg, ha a termelő olyan kertekkel van körülvéve, ahol mindent permeteznek. Falun, persze, jobb a helyzet, mert a vidéki kiskertek kapcsolatban állnak a környező természettel, ahol természetes közegükben élnek a békák, gyíkok, vakondok, melyek segíthetnek a kártevők elleni harcban. Ez azonban már más téma
Mik azok a nem hibrid vetőmagok?
A nem hibrid vetőmagokat másképpen szabad beporzású magoknak is nevezzük. A nem hibrid magok természetes beporzású növényekről származnak. Ezek közül egyes fajták már évszázadok óta ismertek. A nem hibrid magokból olyan növények fejlődnek, melyeknek magjaiból további olyan növények kelnek ki, amelyek az adott szülőfajtára jellemzőek.
A hibrid vetőmagok pozitívumai közé sorolhatjuk,hogy jobban teremnek a kertben, ami a betakarítható termés, illetve leszüretelhető zöldségfélék mennyiségét illeti. Több növény éli túl a betegségek és kártevők támadását, és több virág bont szirmot. A hibrid vetőmagok negatívumai közé tartozik, hogy drágák, mert a hibrid növény magjaiból egyáltalán nem fejlődik növény. Ezért minden évben új magot kell venni.
A nem hibrid vetőmagok pozitívumai között említést érdemel, hogy rendkívül széles a paletta, ami a különböző fajták választékát illeti. Paradicsomból például konkrétan több ezer nem hibrid fajta létezik, amelynek termesztésével próbát tehetünk, és mindegyiknek megvan a saját jellemző kinézete, valamint íze, zamata. A hibrid vetőmagokból csupán néhány tucat fajta létezik, így a választék belőlük meglehetősen korlátozott. A nem hibrid vetőmagok esetén a kifejlett növény magjait összegyűjthetjük, és következő évben újra felhasználhatjuk azokat.
A nem hibrid vetőmagok negatívumai közé tartozik, hogy nem annyira ellenállóak, mint a hibrid vetőmagok. Számos nem hibrid magról nevelt növény sokkal védtelenebb a betegségekkel és kártevőkkel szemben, mint hibrid társai. Továbbá jellemzően nem teremnek annyit, mint a hibridek. Ennek oka, hogy a nemesítők épp a tulajdonságok javítása érdekében hozzák létre a hibridet.
