Mi, emberek sokan vagyunk itt a bolygón, több mint 7 milliárdan. Mikor gyerek voltam, még csak 3 milliárd ember élt a Földön! S mivel sokan vagyunk, behatolunk a vadon élő állatok életterébe vagy ők a miénkbe. Így aztán könnyen ránk ugorhat egy pusztító vírus...
A modern idők legsúlyosabb járványával állunk szemben itt, Európában. Mi okozza, hogyan védekezhetünk ellene, mikor és milyen veszteségekkel lesz ennek vége? Hoaxoktól mentesen próbáljuk összefoglalni, mit tudunk a fehérjetüskés szörnyről.
Kihalt utcák, maszkos alakok karneváli hangulat nélkül. Mi lesz velünk, a szeretteinkkel, az állásunkkal, a gazdasággal – és egyáltalán a modern világgal? Milyen lesz a jövő, rossz lesz-e, vagy jó? Egy, az élet és élettelen határán létező apró organizmus miatt feje tetejére állt a világ. Ha a koronaszörny a modern tudomány előtti korban rontott volna ránk, hatalmas pusztítást vitt volna végbe.
Boldogkői Zsolt szegedi virológus-genetikus professzor írásában így jellemzi a koronavírust: ,,A vírusokat kizárólag a mindenáron való szaporodás érdekli. Hét humán koronavírusfaj ismert, melyek közül négy már régebb óta jelen van az emberi populációban. Ez utóbbiak enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak, és a szezonális influenzavírusokhoz hasonlóan a hideg évszakokban fertőznek tömegesen, majd nyárra elcsendesülnek."
Ma a tudósok azt mondják: a koronaszörny az S proteinjét egy, a tobzoskában élő koronavírustól szerezhette. Hogyan találkozhatott e két faj vírusa egymással? Talán egy levesestálban, valahol Kínában. A kínaiak kedvenc étele ugyanis a tobzoska.
A három másik koronavírus csak az utóbbi években ugrott át állatokról az emberre (ez az úgynevezett zoonózis). Itt a fertőzés már komoly bajjal járhat. A súlyos akut légzőszervi szindróma vírusa, a SARS-CoV-1 egy cibetmacskafajról került át az emberre és okozott egy Kínából kiinduló járványt 2002-ben. Ennek során 8000 ember fertőződött meg, s 770 halálos áldozattal járt (~10 százalékos mortalitás). A közel-keleti légúti koronavírus (MERS-CoV) Szaúd-Arábiában került át az emberre, valószínűleg tevéről. 2012-ben okozott járványt. E vírus halálozási rátája még durvább (~33 százalékos) – de szerencsére nem sok embert fertőzött meg. Viszont újra és újra felbukkant, és a meleg sem gátolja a terjedését.
A jelenlegi világjárványt a SARS-CoV-2 koronavírus okozza, amely a SARS-CoV-1 közeli rokona – ám annál enyhébb tüneteket okoz, viszont sokkal gyorsabban terjed. Ezt a vírust az előző év vége felé észlelték a kínai Vuhan városában. A fejlett tudomány nem tudja megmondani, hogyan kellene megakadályozni, hogy a SARS-cov-19 vírus a légzőszervek sejtjeinek felületén található ACE2 fehérjéhez kapcsolódjon? A tudósok még arról is közhelyeket tudnak csak mondani, hogy miért ellenállóabbak a vírussal szemben a fiatalok, és miért betegednek meg az idősek…
Tüskefehérje
Mindkét SARS vírus a köpenyükben található tüskefehérje (S protein) receptorkötő doménjével kapcsolódik az emberi szervezethez – pontosabban a sejtek felszínén elhelyezkedő ACE2 receptorhoz. Magyarán: a vírus a tüskéi segítségével jut be az emberbe, ha ezek nem volnának, nem tudna „kapcsolódni”. Jelenlegi tudásunk szerint a SARS-CoV-2 eredetileg egy denevérvírus lehetett – ám annak nem volt még meg ez az S proteinje. Vagyis nem tudott kapcsolódni az emberi szervezethez.
A betegség tünetei
A SARS-CoV-2 általi fertőzés sokaknál csak köhögéssel, hőemelkedéssel, fejfájással, esetleg kötőhártya-gyulladással jár, de kialakulhatnak az influenzához hasonló tünetek, mint izomfájdalom, levertség, magasabb láz is. A betegség tünetei közé nemrég bekerült a hasmenés, valamint a szaglás és az ízérzékelés ideiglenes elvesztése is. A legsúlyosabb tünetek azoknál alakulnak ki, akiknél a fertőzés a tüdőgyulladás stádiumába kerül. A legveszélyeztetettebbek a tüdő-, szív- és cukorbetegséggel küszködő, elsősorban idős emberek. A dohányosok is annak számítanak, mert a dohányzás csökkenti a hörgők öntisztulási képességét.
Egy légi úton terjedő vírusnak nem érdeke, hogy komoly betegséget okozzon. Hiszen akkor fennáll a veszély, hogy a fertőzött személlyel együtt ő is elpusztul.
Az a vírus a sikeresebb, amelyik csak enyhe tüneteket okoz, és hagyja, hogy gazdija moziba járjon, étterembe, magyarul másokkal érintkezzen. A betegség súlyos állapotát a túlzott immunválasz (a citokinvihar) okozza, amely tüdőgyulladással jár. Ennek során a hörgőcskék folyadékkal telnek meg, ami akadályozza a gázcserét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az immunválasz mérséklése volna a megoldás a bajra – akkor meg a vírus által okozott károsodások kerülnek előtérbe.
Ráadásul a sérült tüdőfelületeket baktériumok is megtámadhatják, melyek közül az antibiotikum-rezisztensek különösen veszélyesek. A gyulladt tüdő nem képes ellátni funkcióját, ezért a páciens lélegeztető gépre kerül, ezzel biztosítva több oxigént.
A kínai ételfutárok központilag ételre várnak a koronajárvány idején...
Mutál és csak mutál
Amikor egy kórokozó egyik fajról átkerül egy másikra, állatról emberre – gyakran okoz súlyos betegséget. Ennek oka az, hogy a parazitának még nem volt ideje alkalmazkodni az új gazdaszervezethez. Egy légi úton terjedő vírusnak nem érdeke, hogy komoly betegséget okozzon, hiszen akkor fennáll a veszély, hogy a fertőzött személlyel ő is elpusztul. Az a vírus a sikeresebb, amelyik csak enyhe tüneteket okoz: hagyja „a gazdit” buszon utazni, moziba, étterembe járni, vagyis másokkal érintkezni.
A tudósok azt is mondják: a mutációk révén a vírus főbb felszíni antigénjei is megváltozhatnak. Ez annyit jelent, hogy a korábbi fertőzés által szerzett immunitás a következő járvány idején már nem fog védettséget biztosítani az ember számára. Ám a túl nagy mutációs ráta sem jó (a vírusnak sem), mivel tönkreteheti a vírusok génjeit. Egy tanulmány szerint a SARS-CoV-2 mutációs gyakorisága alacsony. Ez jó hír, mert bizakodhatunk, hogy a megszerzett immunitás védeni fog, ha ősszel például újra fellángolna a járvány...
A madárinfluenza a következő mumus!
Ma az AIDS szedi az áldozatait, a ’80-as évek eleje óta eddig közel 30 millióan haltak meg a betegségben. A korábbi SARS-, a MERS- és az Ebola-vírus-járványok kevés áldozattal jártak, riadalmat csak a magas halálozási arány okozott. A tudósokat ma inkább a madárinfluenza aggasztja – amelyik újra itt van, hiszen kacsákat és libákat kellett miatta nemrégiben is levágni térségünkben. (Csak erről most nem beszélünk.) Ennek vírusa az emberre átkerülve akár 60 százalékos halálozási arányt is produkálhat.
Szerencsére a madárinfluenza vírusa eddig még nem volt képes megoldani az emberről emberre terjedés problémáját. A jövőben tehát a legnagyobb veszélyt a vírusok jelentik az emberre nézve – és a járványok.
A Covid-19 járvány
A koronavírus halálozási rátája 3 százalék körüli érték lehet (biztosat csak akkor tudunk, ha megismerjük a tünetmentes népesség nagyságát). Az emberek jó része ugyanis nem tudja, hogy benne van a vírus – ő pedig fertőz. Nagy kérdés, milyen módszerrel tudnánk megállítani a vírust. Az egyik végpont a semmittevés, a másikon végponton pedig a korlátozások állnak kijárási tilalommal. Anglia, Hollandia és Svédország az elsővel próbálkozott – ehhez talán elég annyi, hogy Anglia miniszterelnöke a végén koronavírussal az intenzív osztályra került.. Ma már csak a svédek tartanak ki az mellett, hogy engedjük szabadjára a járványt: a svédek a nyájimmunitásra játszanak (hogy a többség elkapja, s ezáltal védett lesz, amivel megvédi a gyöngéket, hisz ők, a védettek már nem fertőznek tovább).
Az ellenzők a fejüket fogják, s azt mondják, hogy a svéd kormány nem fogta fel a helyzet súlyosságát, mert a miniszterelnöknek nincs diplomája, s egyetlen befejezett végzettsége egy egyéves hegesztői tanfolyam (és a kormány tagjainak iskolai végzettsége sem ad megfelelő tudásalapot a helyzet megítéléséhez). Hogy kinek van igaza, majd az idő megmutatja...
Ma az országok zöme az időnyerésre, a járványgörbe ellaposítására játszik. Ha ugyanis több idő áll rendelkezésre, akkor az egészségügy képes legalább valamennyire ellátni a betegeket. Idő kell az ellenszer kifejlesztéséhez – és talán a közelgő meleg is csökkenti majd a járvány tombolását. Nem tudjuk. Mivel a vírus a trópusokon és a déli féltekén is terjed, feltehetően nem áll majd le nyáron... A válság elhúzódása hosszú távon komoly csapást mér a gazdaságra – ezért most már a politikusok is spekulálnak, és szükséges áldozatokról beszélnek. (Mondván, hogy a gazdaságot el kell kezdeni működtetni: aki pedig belehal, az belehal.) Az amerikai elnök, Donald Trump is ezen a véleményen volt az elején: mára azonban annyira leterítette az országot a járvány, hogy nincs idő a gazdaságot menedzselni, mert „tüzet kell oltani”.
A kérdést sokan úgy teszik fel: melyik a kisebbik rossz? Az elfojtáson alapuló stratégia fő problémája, hogy a népesség nagy része nem esik át a fertőzésen, tehát nem lesz védett a vírussal szemben.
Ezért aztán a vírus bármikor újra támadhat... Ám a nyájimmunitás megszerzése sem garancia a járvány eltűnésére, mert a nagyszámú fertőzött lehetőséget adhat egy új genetikai variáns létrejöttének. Ami ellen már nem véd a megszerzett immunitás. 1918-ban a spanyolnátha ellen az amerikai városok eltérő módon védekeztek. A tapasztalatok tanulságosak lehetnek a koronavírussal szemben is. A legfőbb tapasztalat az volt, hogy a szociális távolságtartás bevezetése lecsökkentette a halálozási rátát, főleg ha sokáig fenntartották a szigort. Ezt tette New York. Philadelphia kissé megcsúszott a korlátozások bevezetésével, ezért igen magas lett a mortalitás.
Tesztek és ellenszerek
A szekvenálás a legpontosabb! A vírusok tesztelésének legpontosabb módszere a szekvenáláson alapul, mivel ezzel lehetséges a bázissorrendek megállapítása. (A szekvenálás sorolást jelent magyarul.) E metodika ma még lassúbb és költségesebb, mint a polimeráz-láncreakció. A koronavírust jelenleg ez utóbbival mutatják ki tömegesen az orr- és szájgaratból vett mintából egy olyan módosítással, hogy a vírus RNS-t először átírják DNS-sé – és ezt követően végzik a sokszorozást RT-PCR-el. (A tüdőgyulladás CT-vel is kimutatható, bár ezzel a gyulladás okáról nem kapunk információt.)
A vérből – antitestek vizsgálatával – azt tudják megállapítani, hogy nemrég (IgM) vagy korábban (IgG) fertőzöttek voltunk-e az adott vírussal. Eme szerológiai vizsgálat tömeges alkalmazása igen fontos, hiszen jelenleg fogalmunk sincs, hány ember esett át a fertőzésen például tünetmentesen. Így azt sem tudjuk pontosan, mekkora veszélyt jelent a vírus. Ma már több cég is néhány perc alatt elvégezhető teszteket állít elő. A hatóságok igen gyorsan engedélyezik ezeket – éppen ezért nem megbízhatóak.
A teszteknél sokkal több időbe telik a terápiás szerek kifejlesztése, mivel itt a hatásosság mellett a biztonságosságot is igazolni kell állat- és emberkísérletekkel. A rendkívüli helyzet miatt pár lépés talán kihagyható. A védekezésnek két formája van: a megelőzés és a terápia. A védőoltások a megelőzés eszközei. A fertőzésen átesett személyekből antitesteket lehet kinyerni, és ezeket terápiára alkalmazni (ezt nevezzük passzív immunizálásnak).
Vírusellenes gyógyszerek?
A gyógyszeripar hagyományos kismolekula alapú szerei elsősorban a terápiára alkalmazhatóak. Ám ezek teszteléséhez is évek szükségesek. Emiatt azt a stratégiát alkalmazzák, hogy más RNS vírusoknál (HIV, Ebola-, Marburg- és influenzavírus) több-kevesebb sikerrel bevált szerekkel próbálkoznak. A részleges hatás is fontos lehet – ugyanis a vírust ezek a gyógyszerek nem tudják elpusztítani, de a sejtmásolást megállíthatják. A kínai tapasztalat szerint egy maláriaellenes szer, a klorokin hatására hamarabb következik be a felépülés. Viszont e készítmény nagy dózisban való alkalmazása mellékhatásokat produkál (vakság, a szem ideghártyájának károsodása).
Használata csak orvosi kontroll mellett ajánlatos. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár jóvoltából Magyarország e szer egyik legnagyobb exportőre a világon – egy időre be is tiltották a kivitelét, mert gyógyszert akarnak belőle előállítani.
A BCG-védőoltással is próbálkoznak Hollandiában és Ausztráliában, de ennek a védőhatása egyelőre nem kellően igazolt. Ha működik, az jó hír lehet számunkra, mivel a tbc ellen már 1954 óta oltják a gyermekeket. Habár az eredeti megközelítés szerint ez a védőoltás csak egy évig hatásos a koronavírussal szemben.
A jövő?
A koronavírus talán változásokat fog okozni az élet szinte minden területén. Alkalmazkodni fogunk hozzá, a kérdés csupán az, hogy milyen árat fizetünk ezért.
