Gyerekkorunkban, ahogy közeledtünk a nyár végéhez, már figyeltük, mikor reped meg a dió héja, hogy szedhessük végre. Zöld héjából kihámoztuk, megtörtük, és a friss termés vékony, sárga héját lehúzva ettük. Otthon mindig volt szárított dió, mégis a friss volt a legfinomabb csemege.
Az iskolában mindenki tudta a másikról, mikor szedett diót: a héjától feketére színeződött ujjakkal mutogattunk egymásra. A mi gyermekeinknek már nem lesznek ilyen élményeik, ugyanis manapság nehéz olyan diófát találni, amelyen a legjobb esetben is ne lenne a termés fele fekete. Erről pedig egy amerikai „import” tehet, mégpedig a dióburok-fúrólégy. Egyre többen vágják ki a diófáikat, mert nem tudnak védekezni a kártevő ellen. Ezért szinte már aranyáron mérik a diót. (Fotó: Dömötör Ede)
– A dió több mindentől lehet fekete – tudjuk meg Tóth László (Fülek) diótermelőtől, aki a Losonci-katlanban nyolcvanhektáros dióligetben gazdálkodik. Ismeri a termesztés minden csínját-bínját, saját feldolgozóval, szárítóval is rendelkezik; s például csallóközi diót is fogad feldolgozásra.
Elmondja, hogy már régóta ismeretesek azok a gombabetegségek, melyek ártanak a diófa termésének: ám ezek ellen könnyen védekezhetünk.
– Általában gnomóniás vagy xanthomonas foltok okozzák a bajt. Ezek a betegségek előjöhetnek azért, mert túl sűrűn vannak ültetve a fák, magyarán ha túl nagy a fű a fák alatt, s nincs rendszeresen és rendesen kaszálva. Vagy ha túl sok eső esik, vagy éppen túl kevés, vagy épp rossz az agrotechnológia. Tehát számos kiváltó oka lehet. Egyébként rezes permetezéssel lehet ellenük védekezni.
Tóth László
Ennek azonban megelőző permetezésnek kell lennie, mert ha a betegségek felütik a fejüket, már késő. A legfontosabb permetezés a rügypattanáskor történik, kora tavasszal, akkor kell 2-3 alkalommal is elvégezni a védekezést.
– Ha jól csináljuk, akkor nyárra megvédi a diót – meséli tovább Tóth László. – Ezek a gombabetegségek is előidéznek veszteségeket, de közel sem okoznak 90 és 100 százalékos károkat a termésben. Manapság ugyanis sokszor gajra megy az egész termés. Nálunk, Palócföldön csak tavalyelőtt ütötte fel a fejét a dióburok-fúrólégy. Ehhez képest a Csallóközben már 5-6 éve komoly károkat okoz. Tudnivaló, hogy nyugatról kelet felé terjed, évente 100-150 kilométert vándorol. Hozzánk Magyarország felől érkezett.
Itt a légy!
Tavalyelőtt a terebesi kollégák jelentették a fülekieknek, hogy már náluk is megjelent a fúrólégy. Ez egy gyümölcslégy, és csak a diót támadja. Svájcban észlelték először, majd Olaszországban, később pedig továbbterjedt Horvátországon át Magyarországra.
Július közepétől indul a rajzása, tehát onnan kezdve kell ellene védekezni. Folyamatosan rajzik szeptember közepéig, ami nem szokványos a hasonló kártevők esetében.
– Három hónapig aktív – folytatja a biodió-termesztő. – A légy a tojócsövével a zöld dió héja alá helyezi el a petéjét, ami ellen nem lehet védekezni; csak a már kifejlett rovar ellen. A peték a zöld dióhéjban fejlődnek ki, onnan táplálkoznak – és teszik tönkre a termést. Vannak az úgynevezett rajzáscsúcsok, ezeket a fákra akasztható lapkákkal monitorozzuk. Erre azért van szükség, hogy tudjuk, mikor kell permetezni, így a védekezés mennyiségét minimálisra csökkenthetjük. Mert, ugye, nem szeretnénk egyész nyáron permetezni!
Persze, a fúrólégynek nem elég a sárga lapka a fára akasztva, hanem ammónium-karbonátos, azaz vizeletszagú lapkára van szükség, ami odavonzza a rovart. Ezt a hatóanyagot egyébként repülősónak is nevezik.
– Ez az anyag odacsalogatja a legyet a lapkához, amibe beleragad. Így tudjuk figyelni a fúrólégy elterjedését. Ezután mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a nőstény egyedeket, hogy mikor alakul ki bennük a pete. Amikor elérik a peterakás idejét – nos, akkor érdemes lekezelni a fákat, hogy minél több elpusztuljon belőlük. Általában 10-14 naponta kell kezelni a termést, ha azt akarjuk, hogy maradjon belőle valami. Lehet biomódszerekkel is védekezni, ahogy mi tesszük, de klasszikus rovarölővel szintén – magyarázza Tóth László.
Azt mondja, ha a kertünkben van egy diófánk, és permetezzük, nem érünk el komoly védekező hatást, ha a szomszéd nem kezeli le a saját fáját. Mert ha lepermetezzük a saját fánkat, a szomszédéról a kártevő átszáll hozzánk, és már nem is volt értelme a permetezésnek.
A nagyobb termelők, mint például ők, monitorozzák a rajzást, s célratörően tudnak védekezni. Tartják is egymással a kapcsolatot, s előre jelzik egymásnak, hogy lassan lehet permetezni.)
Ha lapkázva van a fa otthon, akkor a kárt lehet csökkenteni, de a legjobb esetben is csak a termés 40 százaléka marad meg. Ezt a számot csak összefogással lehetne növelni, ha például a településen, vagy akár egy utcán belül a szomszédok összefognak, és mindenki permetez. De ha már egy szomszéd nem végzi el a védekezést, akkor nincs értelme.
Dióültetvény
A rovar rendkívül találékony, a teleket a földben éli túl lárva formájában. Amikor a dióban kikelnek a lárvák, bebábozódnak, lehullanak a talajra, és 4-5 centiméter mélyre befúrják magukat. Ahhoz pedig, hogy nyáron újra életképes lesz, hozzájárulnak az utóbbi esztendők enyhe, szinte meleg telei. Mert ha jó lenne a talajtechnika és hideg telek lennének, jóval kevesebb pete élné túl, és kelne ki.
