Nem robbant be a járvány Európa egyik felében. A volt keleti blokk országai jól jártak. Ugyanis úgy néz ki, hogy nálunk – elmaradt a járvány. A nyugati sajtó most széltében-hosszában erről cikkezik. Mi lehet az oka? Sokan azt gyanítják, hogy a tbc elleni kötelező oltás a rejtély kulcsa. Hiszen Németország keleti felében, ahol kötelező volt az oltás, kevés a fertőzött – bezzeg a nyugati országrészben...
Tény, hogy az angolok és az olaszok nem tartották be az elzárásra vonatkozó utasításokat. Az angolok még mindig vígan grasszálnak kint a parkokban, az ausztrál strandok is tele vannak... A barátnőm lánya viszont március közepén vonatozott haza Kölnből – szájmaszkban. Mindenki őt bámulta, mert ott senki, de senki nem viselt maszkot, még Bécsben sem. Rá meg úgy néztek, ahogy a beteg emberre szoktak nézni... A nyugati világ gőgje azt mondja: velünk semmi rossz nem történhet meg, mert mi vagyunk a világ urai. Pedig megtörtént!
Fotó: Cséfalvay Á. András, modell: Juhos Dóri
Az oltások tréningben tartják az immunrendszert! A nyugati országokban sosem volt egyetemes BCG-oltási program! Kína és Dél-Korea a BCG-t soha nem vette ki oltási programjából, míg Olaszország, Belgium és az Egyesült Államok soha nem tette be oda – mondják az orvosok. Nálunk, Szlovákiában beszüntették az oltást, mert nem jól véd a tuberkolózis ellen... Mi hát az igazság? Az újabb kutatások szerint BCG állítólag magát az immunrendszert erősíti meg, s ezért jó oltás!
Mégis a BCG lehet a kulcs?
A világ öt legnagyobb halálozású országa közül egyben sem kötelező a tbc elleni BCG-oltás. A legsikeresebben védekezőknél pedig mindenhol. Egy most megjelent tanulmány szerint a tuberkulózis ellen adott védőoltás azzal segíthet, hogy az immunrendszer nem teljesen felkészületlen az újfajta kórokozóval szemben. A szerzők szerint ez az „immuntréning” lehet az oka, hogy a járvány azokban az országokban követeli a legtöbb áldozatot, ahol nincs BCG-oltás. Az egykori NDK területén például sokkal kevesebb a koronavírusos beteg, mint a volt NSZK-ban. Az elméletet máris nemzetközi oltóprogrammal próbálják igazolni.
Lehet persze azzal érvelni, hogy a keveset tesztelő országokban (ezek vagyunk mi) kevés az igazolt esetszám, és a sok tünetszegény fertőzöttről sosem derül ki, hogy mi baja volt. A vírusmatematika szerint valóban sok rejtőzködő eset lehet. Csakhogy ahhoz jóval több kórházi eset is tartozna...
A kórházak azonban nálunk üresek, mert ha sok volna a beteg, akkor a járványkórházak igenis tele lennének betegekkel. És a lélegeztetőgépek hiánya tragikus végkifejlettel fenyegetne... A fertőzöttek 20-25 százalékának a világon mindenütt kórházi kezelésre van szüksége. Azaz nálunk több ezer középsúlyos eset „hiányzik” a kórházakból.
Mentőt hívnak...
A vírus által okozott légszomj, vérköpés olyan súlyos és ijesztő tünet, amelynél a tapasztalatok szerint az emberek azonnal mentőt hívnak. Kénytelenek vagyunk hát azt hinni, azért nem cselekedtek így a fertőzöttek, mert nem volt súlyos az állapotuk. Vagy éppen észre sem vették, hogy „elkapták a vírust”. Lehet, hogy nem véletlenül szerepelünk a BCG-hatásról szóló tanulmányokban? Lehet, hogy az oltásnak köszönhetően a lakosság egyik fele másként reagál a vírusra, mint a másik? Az idősek rosszabbul, a fiatalabbak jobban?
A Bacillus Calmette–Guérin-vakcinát (röviden BCG) a tuberkulózis (tbc) elleni védekezés céljából használták. Lehet, hogy ennek köszönhetően a fiatalabbaknak erősebb az immunrendszerük. Az ötvenes évek vége óta az újszülötteket kötelezően beoltották a tbc ellen. Talán ezért ellenállóbbak a 68 év alattiak a vírussal szemben...
Kísérleteznek...
Ma ez az egyik legforróbb tudományos téma Nyugaton: Használ-e a tbc elleni oltás a koronaszörny ellen? A kutatók egyik része statisztikai módszerekkel elemzi az országok helyzetét, a másik fele pedig kísérleti oltásokba kezd, hogy vajon a frissen oltottak vagy a nem oltottak a kitettebbek a vírusnak.
Mihai G. Netea, a hollandiai nijmegeni és a bonni egyetem professzora fogja össze azt a nemzetközi csapatot, amely Hollandiában és Ausztráliában már megkezdte az egészségügyi dolgozók oltását. Dániában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Uruguayban és Dél-Afrikában folynak az előkészületek. Görögországban az időseket, Németországban mindkét csoportot oltják majd. Két afrikai ország krónikus kórházi betegeknél készül hasonlóra. Kiterjedt nemzetközi akció indult tehát: eredmény legkorábban ősz közepére várható, a várakozások mindenesetre felfokozottak. A lapokban azt magyarázzák, hogyan tudja a BCG, a gyermekbénulás, valamint a kanyaró elleni védekezés tréningben tartani az immundrendszert.
A feltételezés abszurdnak tűnik. Hogyan védhetne egy baktérium elleni oltás olyan vírustól, amely az oltóanyag kifejlesztése után száz évvel jelent meg? A szakértők szerint mégis erős kapcsolat van a kötelező védőoltások és az alacsonyabb koronavírusos arány között.
Ázsia nagy részén sikerült megfékezni a járványt, amely azután letarolta Európa egy részét, valamint az Egyesült Államok jó részét. Az ok? Kína és Dél-Korea a BCG-t soha nem vette ki oltási programjából, míg Olaszország, Belgium és az Egyesült Államok soha nem tette be oda – mondják némely orvosok.
Nálunk beszüntették az oltást. Miért?
Japán csak a nyolcvanas években kezdett oltani, ezért ilyen védtelen a vírus ellen. Ennek ellenére jól megúszta a járványt, és éppen a BCG-védelemnek köszönhetően – állítják a kutatók. Pedig a BCG nem jó oltás: csak 50-80 százalékban véd a tüdőbaj, a tuberkulózis ellen. Számos ország éppen ezért szüntette be oltási programját, köztük a csehek, mi és a szlovének is. Viszont egy dél-afrikai kutatás szerint 73 százalékkal csökkenti az egyéb felső légúti fertőzések arányát, egy spanyol tanulmány szerint pedig a beoltott gyerekek jóval kisebb arányban kerülnek kórházba, mint a többiek, és vérmérgezés is ritkábban alakul ki náluk.
Az onkológusok pedig azt vizsgálják, hogyan acélozhatnák meg a rákbetegek immunrendszerét a BCG segítségével. Vagyis amire hatnia kellene, arra nem nagyon hat, másra viszont annál inkább; például igazoltan véd a sárgaláz vírusa ellen. Mindez pedig csak úgy lehetséges, ha a BCG magát az immunrendszert erősíti meg. A tanulmány szerint a BCG-vel oltottak immunrendszere „edzésben van”, ezért az oltatlanokkal ellentétben azonnal védekezni tud a vírus támadása ellen. A publikáció annyira friss, hogy a kutatóknak még nem volt idejük ízekre szedni.
Spanyolország és Portugália esete a vírussal
Bizonyító erejűnek látszik, mennyire más hatással van a vírus az Ibériai-félsziget két országára. A spanyoloknál egymillió főre vetítve 537 ember halt meg eddig a vírus következtében, Portugáliában 100, miközben a két ország klímája, életmódja, fejlettsége nagyon hasonló. Viszont nagyon is eltér a BCG-oltáshoz való viszonyuk: Portugáliában kötelező, Spanyolországban nem.
A volt nyugati és NDK-s tartományok: a legizgalmasabb az egykori nyugati és az NDK-s tartományok közötti hatalmas különbség. Az utóbbiakban jóval kevesebb a fertőzött, és anno ugyanúgy kötelező volt az oltás, mint nálunk, Szlovákiában. Feltűnő Berlin helyzete is. Noha a nagyvárosok mindenhol a legfertőzöttebbek – Berlin és környéke kilóg a sorból.
A legegyszerűbb azoknak az országoknak a megítélése, amelyek sosem oltottak kötelezően. Belgium az első, Hollandia a világ harmadik leginkább járvány sújtotta országa a mortalitást tekintve, és egyikben sem kötelező a BCG.
Mi az igazság? Az, hogy az oltás nem mumus!
A BCG-kép elég zavaros: az elméletért nem adnak orvosi Nobel-díjat, de azért azt sem lehet kijelenteni, hogy semmi alapja nincs. Tény, hogy a valódi megelőzéshez védőoltás kell – nem tbc, hanem bizony koronavírus elleni.
