Szörföző pingvinek díszítették a rövidnadrágomat, amiben a tejért jártam. Lépteim ütemére lóbáltam a tejeskannát, néha elhaladt mellettem egy-egy traktor, de nem bámészkodtam. Rövidnadrágos kisfiú voltam, mikor még a szövetkezet kapujában friss tejet mértek.
Az én feladatom volt elmenni a tejért, majd hazasietni a kannával. Kicsit mindig várni kellett otthon a tejjel, hogy feljöjjön a színe, amit édesanyám lekanalazott. Isteni tejszín volt az, össze sem lehet hasonlítani a mai dobozosokkal. Anyukám utána a tejet tejforralóban felforralta – ezt hívják ma sterilizálásnak –, így tovább maradt friss. Persze, megittuk azonmód frissen, forralás nélkül is, a puha vajas kenyér mellé nem kellett jobb. Ma már ilyen csak a mesében van, a valóságban már nagyon kevesen isszák meg a friss tejet. Inkább csak abban bíznak, amit a boltok polcairól vesznek le. Pedig azt is a tehénke termeli…
Az EXATA GROUP Rt. bakai tehénfarmján jelenleg 1060 tehén éli mindennapjait. Gáspár Tibor telepvezető tíz évvel ezelőtt került a farmra – akkor még a portán is mérték a friss tejet.
– Jöttek-jöttek érte, de kevesen. Hétvégente 40-50 liter fogyott, hétköznapokon 15-20 liternél nem ment feljebb a napi eladás... Nem volt értelme a közvetlen értékesítéssel foglalkozni. Mára elmúlt az eufória, hogy a friss tej az igazi. Ráadásul nagy kínálat van tejből és tejtermékekből az üzletek polcain – magyarázza Szlovákia egyik legnagyobb tehenészeti telepének a vezetője. Mivel nem tudom elképzelni, mihez képest nagy az ő farmjuk, egyszerű magyarázattal szolgál.
A mai gyerekek már nem tudják, honnan jön a tej. Valamit kapisgálnak arról, hogy van a tehén, s valahogy tőle származik, ám rengetegen életükben nem láttak élő tehenet. Vajon hogyan is működik ez manapság? Honnan érkezik a tej?
– Ez a telep a régi szövetkezetek tehénállományának a négyszeresét fogadja be. Ami azt jelenti, hogy itt négy szövetkezet állatai kaptak helyet – Nagyabony, Alistál, Baka és Alsószeli –, s ebből kifolyólag létszámilag és a termelési mutatókat illetően is az ország egyik legnagyobb farmja vagyunk. Rendkívül gazdaságos ez a leosztás, mert a mai technológia mellett 22-23 emberrel el lehet látni a telepet. És az etetők sem dolgoznak minden nap, mint ahogy az régen volt. A fejők nemrég álltak át a nyolcórás műszakra, addig tizenkét órában dolgoztak. Ez így kevésbé megterhelő, hiszen folyamatosan fejnek, egész nap talpon kell lenni. S könnyebb nyolcat, mint tizenkét órát talpalni – meséli Tibor, közben pedig útnak indulunk a tehénistállók felé. Elégedetten kérődző tehenek bámulnak ránk, ahogy elhaladunk előttük, békésen majszolják az eléjük terített takarmányt.
Amúgy is kesztyűben!
A telepen szigorú szabályok uralkodnak. A fertőtlenítésre komoly hangsúlyt fektetnek, mindenhol kézfertőtlenítőket találunk, szájmaszkos munkások jönnek-mennek. Mivel dolgozók szórványban érkeznek, itt nincs sorban állás. A gumikesztyű egyébként is védőfelszerelésnek számít. Ha nem lenne rá külön rendelet, akkor is kesztyűben dolgoznánk saját maguk és a tehénkék védelmében. Tudnivaló, hogy az etetők és a fejőnők a karantén alatt is dolgoztak. A tehén nem tudja, hogy egy koronás kísértet járja be a világot: vígan tejel tovább... Ha pedig tejel, akkor nincs mese, fejni kell. A dolgozók ruhái készenlétben várakoznak a polcokon: ha beütne a krízis, és vesztegzár alá kerülne a farm, a dolgozóknak karanténközpontba kellene maradni, elszakítva a családtól. Itt minden hasonló krízis esetén ez a módi.
Modern fejés!
Manapság már nem görnyednek szilikonkötényes, fejkendős asszonyságok a tehenek mellett. Dehogy! A fejőnő képe is modernizálódott – elég annyi hozzá, hogy manapság már számítógép vezényli a fejést. Egy műszakban két fejő dolgozik (készakarva nem írunk „fejőnőt”, ugyanis a szakma mára uniszex lett). Fejőgépek fejik a teheneket, naponta közel ezret. Ma már elég két fejő a működtetéshez. Minden fejési ciklus után a csőrendszert fertőtlenítik, a tej pedig a higiéniai előírásoknak megfelelően zárt csőrendszerben jut el a hűtőtartályokig (majd később feldolgozásra a tejüzembe).
A fejés folytatólagos művelet, itt nem lehet lazsálni. Tizenhat tehenet fejnek egyszerre, számítógép kapcsolja fel rájuk a fejő kelyheket, a végén gombnyomásra engedik ki őket fejőházból: mehetnek szépen enni. Addigra már felsorakozott az újabb tizenhat tehén, ezt a csoportot feji a gép, a fejőnő azonban már a következő tizenhat állattal foglalkozik... És ez így megy körbe-körbe, huszonnégy órán keresztül.
A legmosolygósabb fejőnő!
Varga Zsuzsanna (Csallóköznádasd) öt éve dolgozik fejőnőként a bakai tehenészeti telepen. Előtte húsz esztendeig éttermet, konyhát vezetett. Ma mégis a bőgő tehénkék között tölti a napjait.
– Az egész a véletlen műve! – mondja. – Az unokatestvérem a bakai telepen volt zootechnikus, és egyszer, mikor összeült a család, megkérdezte, hogy nem segítenék-e be nekik, mert kevés az emberük? Előtte én voltam Mehemed, aki sosem látott tehenet... Viszont ha választanom kellene, megint csak a tehénkéket választanám. Kihívás ez a munka, mert hatalmas lelket kíván, és szeretni kell hozzá az állatot. Néha vészhelyzet van, mikor azonnal cselekedni kell. Műszakváltáskor átadják egymásnak a stafétát, elmondják, milyen érdemleges történések estek meg az eltelt nyolc órában.
Varga Zsuzsanna: Most rajtam a világ szeme, talán először életemben.
– Betereljük a teheneket a fejőházba, beállnak a fejőállásokba. Ketten vagyunk a fejőaknában, tizenhat tehén vár a fejésre. Engem úgy tanítottak, hogy szinkronban dolgozzunk, tehát az első nyolc tehén az enyém, a másik nyolc a kollégáé. Lehabozzuk a tőgyeket, felvisszük a fertőtlenítő habot, majd kihúzzuk az első tejsugarakat, hogy vizuálisan is kiértékeljük a tőgy állapotát. Minden tőgyet áttöröltünk tiszta papírtörlővel, és felhelyezzük a fejő kelyhet. Ma már számítógép figyeli a tejleadást, nekünk inkább arra kell figyelni, hogy minden rendben menjen... Amikor a tejátfolyás lecsökken, a számítógép automatikusan lekapcsolja a fejő kelyheket, utána következik a tőgybimbók utófertőtlenítése. A végén egy gombnyomással kiengedjük a teheneket, és mehetnek szépen enni. A másik oldalon már ott várakozik a következő tizenhat tehén, igazából mi velük foglalkozunk, míg az első csoportot feji a gép – magyarázza Zsuzsanna. És ez így megy körbe-körbe nyolc órán keresztül. A fejés folytonos, lazsálásra nincs idő. Olyat a tehénkék nem ismernek!
Háromszor fejnek
A fejés éjjel-nappal zajlik, minden tehenet háromszor megfejnek a 24 óra alatt. Minimum kétszeri a kívánatos, de ekkora tejhozam mellett a háromszori fejés az ideális. A kifejt 33 ezer liter tejet a nagymegyeri tejüzembe szállítják. Az is érdekes, hogy naponta kétszer van szállítás: délben és éjfélkor. De mi történne akkor, ha nem fejnék meg a tehenet? (Amerikában sok százezer liter tejet öntenek ki még most is a pandémia miatt, mert nem tudják feldolgozni.) Szóval, ilyen nincs, hogy nem fejünk, az fáj a tehénnek... Áramkimaradás esetén például bekapcsolják az áramfejlesztőt, és a munka megy tovább. Ha egy fejés csúszik, az állat tőgye feszül, ami hosszabb távon káros lehet, kialakulhat a tőgygyulladás A tehén mindig annyi tejet ad, amennyit tud, ha kéne, sem tudnak többet tejelni. A legnagyobb gond, hogy a vírushelyzet miatt nehezebb bebiztosítani a takarmányt és a takarmánykiegészítőket, mivel ezek zömét külföldről importálják. Pedig a kiegyensúlyozott takarmányozás pedig a jó tejleadás alfája és omegája!
Ha a fejés csúszik, az állat tőgye feszül, és kialakulhat a tőgygyulladás. Ezért nem mehetnek home office-ra a fejőnők! Se az állat, se az ember nem várhat, egyiket a tőgye nyomja, az embert meg az éhe... Szomorú képek érkeznek a világból: Amerikában literszámra öntik ki a tejet, mert a pandémia miatt nem tudják feldolgozni. A kár hatalmas, de a bocikat akkor is fejni kell.
A jó tej titka
Ahogy egy régi mondás is tartja: „A tehenet a száján keresztül fejik.” Ezt nem én találtam ki, a telepvezető mondja.
– Ez azt jelenti, hogy a tehén olyan tejet ad, ahogyan etetjük. A képlet ilyen egyszerű. A lila tehén az alpesi legelőkön kint legelészve összeszedi a gyógynövényeket. Nekünk itt a gyógynövényeket eléjük kell tenni. Ez pedig pénz kérdése, ugyanis a teljesértékű takarmányt meg kell fizetni... Szaporodásbiológiai szempontból fontos, hogy jó haszontulajdonságokkal bíró bikáktól származó inszeminációs adagokat használjunk a tehenek termékenyítésére. Ezen a téren is a legjobbak közé tartozik a farmunk, aminek ékes bizonyítéka, hogy tavaly óta a tenyészállomány kategória szintjén jegyeznek bennünket. Sok tényezőtől függ tehát egy tehenészet eredményessége. Köztudott, hogy a szarvasmarha-tenyésztés az állattenyésztés nehézipara...
