Pozsonyeperjestől 9 km hosszan tisztította az ágvizeket fotósunk, Dömötör Ede a Kis-Duna civil szervezet önkénteseivel.
Hidegben, télies tavaszban indult el a kis csapat szemetet gyűjteni. A kampányt a Kukkonia társulás hirdetette meg Tisztítsuk meg vizeinket! címmel.
Amúgy a Kis-Duna civil szervezet nem kezdő, tizedik éve szedi mások szemetjét. Munkájukat felülről az első gólya figyelte, s nagyokat verdesett a szárnyával, amikor sikerült egy nagyobb darabot – autóülést, autógumit – csónakra rakni.
Fél óra elteltével már teli csónakokkal utaztak a szemétszedők, s tovább gyűlt a szállítmány. Bár elmondásuk szerint a nyári szemét a több, akkor hegyekben áll a vízen a műanyag, jelezvén, hogy az ember megint jól érezte magát a természetben.
Amikor feltettük a kérdést, hogy mi könnyebb: szemetelni vagy szemetet szedni, a válasz előre borítékolható volt.
Bár... Számunkra nem elképzelhető, hogy kerül a hűtőszekrény az alig megközelíthető, világvégi bozótos legközepére. Nem lett volna egyszerűbb a begyűjtőbe elügyeskedni?
Végszó
Mikor aztán szárazra került a szemét, kérdezősködésünkre kiderült, hogy a közeli szemétdombot ősszel bezárják, tehát sok pénzért kell majd messzire szállítani a szemetet, ha egyáltalán lesz, aki fogadja...
Egyszóval: ebben is rendetlenség van, mert kevés a szemétdomb, hiányoznak a begyűjtőudvarok, az égetők, de még az út menti szemetesek is. Így aztán az ember szemetel, amíg bele nem fullad a saját szemetébe.
Felsővámoson szállt partra a kis csapat. Ezt sem lehet akárhol, a szemetet ugyanis biztonságos körülmények között kell száraz helyre juttatni, majd ott teherautóra pakolni...
A siketnéma csapat hengerrel összekötött két csónakot, úgynevezett katamaránt készített.
Ennek széles alakja miatt biztonságosabb a hajózás.
Ők voltak a legelszántabbak: mivel stabilan álltak a vízen, bátran kiszálltak a hordalékra...
