Van még ma hivatásos mezőgazda? Meg lehet ma a kertből élni? Vendéglátónk, Vadkerti Balázs (33) azt mondja: igen. A verebek azt csiripelik róla, hogy Balázs biotermelő, istállótrágyával trágyáz. Legalábbis egyik vevője erről mesélt. Lássuk hát a medvét, akarom mondani a biokertészt, mert, őszintén szólva, biokertésznél még nem jártunk.
Hogyan lehetsz őstermelő? Balázs gyermekkorában sokat járta az erdőt, a széles határt, csónakázott, horgászott. Egyszer aztán a kezébe akadt egy fedél nélküli, öreg könyv.
– A kiadvány a gazdálkodásról szólt, arról, hogy a jó gazda hogyan foglalkozik az állatokkal, miként neveli a növényeket: faltam minden sorát. Abban a pillanatban tudtam: erre vágyom én is – mondja. – Brünnben erdészetet tanultam, majd Kecskeméten kertészetet, végül kertészmérnökként diplomáztam. Egyébként udvardi vagyok, csak ide, Perbetére udvaroltam. Egyszer, ahogy sétáltunk Marikával, megláttam ezt az öreg házat: benőtte a gaz és a bozót. Álltam előtte, és azt gondoltam: Na, ezzel a hatalmas telekkel tudnék mit kezdeni! Tíz évvel később aztán sikerült megvásárolni. A ház 1926-ban épült, meg akarjuk őrizni a jellegét, ezért csak renováljuk. Lassan haladunk, mert tavasztól őszig a kerti munkáé a főszerep.
Két hektárra sikerült bővíteni a gazdaságot – mutat büszkén széjjel –, de nem az egész van művelés alatt. Néhol ugaroltatva, pihentetve van...
Veszik és viszik!
A terményért házhoz jönnek ide, Perbetére a vásárlók, illetve házigazdánk az érsekújvári piacra jár.
– Termelek vöröshagymát, fokhagymát, sárgarépát, petrezselymet, burgonyát, de van paszternák, batáta, sütőtök, cukkini, padlizsán, paprika, paradicsom, uborka és bab a termőföldön. Csemegekukoricám is van, és idén újítottam, vetettem csicseriborsót. Nálunk még nincs igazán elterjedve, pedig régen termesztették, hisz a népdalban is megénekelték. Nagy benne a potenciál, jól bírja a szárazságot, mivel mélyre hatoló gyökerekkel rendelkezik...
Az üvegház a mélyített palántanevelővel. Balázs minden évben mást termeszt benne. Idén a csilipaprikára, a luffatökre és a mexikói uborkára esett a választása
Ilyen, kérem, a fürjtojás!
Foltos, kemény héjú, megtörni művészet. Balázsnak fürjei és disznói is voltak, most azon van, hogy komfortos életteret alakítson ki számukra. Aztán ismét jöhetnek.
– A fürjeknek kijáratot vágtam a falba. Így eldönthetik, hogy bent maradnak-e, vagy kijönnek a napfényre. A fürjtojás egyébként egészségesebb, mint a tyúktojás, két százalékkal több fehérjét tartalmaz. Emellett sok kálium, kalcium, vas és B2-vitamin található benne. De a fürjhús iránt is megnőtt a kereslet, a kisgyerekek számára készítenek belőle leveskét.
A boldog csibék kapirgálnak
Balázsnak 200 darab szabadtartású csirkéje van, mindig egynaposakat vesz. Kifejezetten húscsirkéket, melyek a hús előállítására vannak kinemesítve.
– Az enyéim piros csirkék, az üzletekben viszont a fehéret árusítják. A pirosok szívósabbak, alkalmasabbak a háztájiba. Nyolcvannapos koruktól árusítom őket, ekkorra lesznek vágásérettek... Az üzemi termelésben a csirkéket lélektelen körülmények között tenyésztik. A tartási időt letornázták harmincöt napra, a csirkék napfényt nem látnak, és annyi csak a dolguk, hogy eljussanak az etetőig. Mindig ülnek, gyenge a lábuk, nem bírják a gyors testtömeg-gyarapodást. Én kiengedem őket kapirgálni... Sőt, erős lábú csirkéket nevelek, amik összeszedik a rovarokat! Mellettük van még kakasom és 20 tyúkom – teszi hozzá büszkén.
Balázs arra biztat, hogy ha húst eszünk, olyan állatok húsát próbáljuk beszerezni, amelyek legelőn nevelkednek, és szépen élnek, míg meg nem halnak.
A nagyüzemi csirkék növekedését ötszörösére gyorsítják. Hogyan? Úgy, hogy növekedésfokozót adnak nekik, szinte egész nap ég náluk a lámpa, hogy mindig csak egyenek, keveset aludjanak.
Van fogalmad, mit eszik a csirke, amit megeszel?
Balázsnál a csirkék az elején takarmánykeveréket kapnak: van benne búza, kukorica, repce, napraforgó és szója. Ellenben nincs benne sem hormon, sem antibiotikum, sem egyéb más gyógyszer. Egy közeli gyártótól vásárolja a keveréket.
– Később én magam keverem a takarmányukat. Ma a gazda nincs könnyű helyzetben, mert a takarmány ára a duplájára nőtt, egyrészt a szomszédos háború miatt, másrészt az időjárás sem kedvez a terménynek. Nagy a szárazság...
Van szíve levágni a nyulat?
Ilyet is megkérdeztünk tőle, hisz nyuszikat is láttunk az udvarban. A nyúlhús pedig extra csemege.
– Hát, az első nyulamat gyertyafény mellett vágtam le, megsirattam, és gondolatban elköszöntem tőle. Most öt anyanyulam van, esedékes lenne lecserélni az állományt, mert kiöregedtek. Ám sajnálom őket levágni. Egyébként videóból tanultam nyulat nyúzni. Akkor egy óráig tartott, most negyedóra alatt konyhakészre készítem.
Lássuk a biotermesztőt!
A biogazdát, aki nem műtrágyázik, nem alkalmaz szintetikus növényvédőket és gyomirtó szereket.
– A név kötelez, nem hiába Vadkerti a vezetéknevem – mondja Vadkerti Balázs somolyogva. – Régen is az emberek a szakmájuk alapján kapták a családnevüket... Én bizony csak komposztot, zöldtrágyát és szerves trágyát használok! Utóbbit külső forrásból biztosítom, mert állataim még nem termelnek elegendő mennyiséget. A zöldtrágya azt jelenti, hogy a parcellára, amiről már betakarítottuk a zöldséget, zöldtrágyanövényeket vetünk. Ilyen a mustár, a facélia, az olajretek. Miután kikelnek, a zöld tömeg beborítja a földet. Általuk a talaj megtartja a nedvességét, feldúsul jóféle tápanyagokkal, javul a szerkezete. A szél, a csapadék nem erodálja annyira a talajt.
A biogazda is permetez!
Bizony, anélkül itt sem megy, ezért az előírások ezt-azt engedélyeznek. S hogy mi az ez-az?
– Egyre jobban fejlődik a biopermetszerek kínálata – válaszol Balázs. – Én sokáig jóformán csak a burgonyát permeteztem, s kézzel leszedtem a krumplibogarat. Ma a burgonyát egy trópusi fa kivonatával, neem olajjal permetezem. Türelmesnek kell vele lenni, nem hat rögtön, és a műveletet tíz nap után meg kell ismételni. A gyümölcsfákat tavaszi és őszi lemosó permettel kezelem, ami rezet tartalmaz. A biogazdálkodásban a réz és a kén engedélyezett. Már 100 évvel ezelőtt is ezeket használták. A legtöbb munka a gyomlálással van, mert nem permetezek.
A képen: Balázs kezében a csicseriborsó. Az üzletekben nálunk a kabuli fajtákat kapni, Balázs egy kisebb, desi fajtájút vetett. Mint mondja, méretre apróbb, de négyszer több a rosttartalma a kabulihoz képest.
A gyom is kell a földre, mondják a modernek...
S mondja Balázs is. A vakondokra sem tekint kártevőként, egyébként is alig vannak, mert Olivér, a kutya a többségüket megfogja.
– A gyomnövények sem jelentenek gondot, sőt, ha egy területet nem művelünk, gyógyítják és védik a talajt. Mivel hallatlanul életképesek, gyorsan be tudják nőni a talajt, így az nem megy tönkre.
A vadnyuszik meg jöjjenek bátran, engem nem zavarnak. (Mosolyog.) Tavaly egy őzike bejött egészen a belső udvarra...
Szulejmán háreme
A kollagénnel átszőtt, omlós húsú mangalica iránt van kereslet, de Balázs vacillál a tartás fölött, mert ma a takarmányárak az egekben vannak.
– Volt egy mangalica-vietnami malac keverékem, ő volt Szulejmán. S volt mellette három nőstény malacom, viccesen Szulejmán háremének neveztük őket.
A jó gazdának kaptára is van...
Már közel hét éve.
– A szomszéd utcában kérdezte anno egy néni, hogy nem érdekelne-e a méhészet? Végül nekem ajándékozott egy méhrajt. Kaptárt készítettem nekik, aztán az egy kaptárból több lett... De még mindig kezdőnek tartom magam. Két éve nem figyeltem az atkák elleni védekezésre, így a 18 családos állományom visszaesett...
Mi a helyzet a kutyával?
Van, van ez is! (Bár éppen nincs szem előtt.) Kiderül, hogy Olivér közös az ötödik szomszéddal.
– Közkedvenc, mindenkihez bekéredzkedik, nyitott mögöttünk a határ, és vígan átjár. Van, hogy itt alszik, néha meg máshol...
Öntözés
Egész nap megy az öntözés, ámde nagy a szárazság! Balázsnál nem esőztető öntözés folyik (nem felülről érkezik a csapadék), hanem csepegtető öntözőrendszere van. Ez a takarékosabb megoldás. Miért? A víz közvetlen a tőhöz, cseppenként kerül kijuttatásra, így a növény nem lesz vizes, nem kap sokkot.
