A váltott elhelyezés azt jelenti, mikor a gyerek az anyjánál tölt egy vagy két hetet, utána ugyanennyi időt van az apjánál is. Miért jó ez, kinek jó ez?
A gyereknek joga van mindkét szülője gondoskodására, s a válást követően nem lehet megfosztva egyik szülője szeretetétől sem. Ez a váltott nevelés filozófiája.
(© Ksenia Belanger)
A szülők a felügyeleti jogot megosztják egymás között. Abból indulnak ki, hogy egyik gyerek sem lehet megfosztva a szülői szeretettől és gondoskodástól, ezért mindkét szülő azonos időtartamban van jelen a gyermek életében...
Az apa sokszor a válás után elhanyagolja a gyermekét. A gyermek várja a szokott időben, de az apa nem érkezik meg.
Ennek egyik oka lehet, hogy az apa hatalmas traumaként éli meg a válást. Márpedig a férfiak nem nagyon szeretnek szenvedni... Az apa nem akar kötődni a gyermekéhez, mert úgy nem fáj. Sokszor meg a volt feleség teszi lehetetlenné a láthatást, így áll bosszút az őt ért sérelmekért.
SZÍNE ÉS FONÁKJA
Az osztott nevelést a gyerekeikhez ragaszkodó apák örömujjongással fogadták, főleg azok, akik szerettek volna a gyerekeikkel együtt kelni és feküdni. Ám aminek színe, annak fonákja is van. A sok költözés alááshatja a gyerek biztonságérzetét. Két helyen van otthona, ám sehol sincs otthon.
A váltott elhelyezésnek vannak pártolói és ellenzői is. Főleg az elvált apák pártolják, s főleg a nőpárti szervezetek ellenzik, törvénybe iktatása óta pedig már kontraérvek is bőven vannak. Érdekes módon inkább a fiúgyermekeket költöztetik: ami mögött valami olyasmi lehet, hogy az anyák kevésbé érzik magukat kompetensnek a fiúgyermek nevelésében.
(© Ksenia Belanger)
A tanulmányok kiemelik, hogy a gyermek így nem ismeri meg az állandóságot, mert mindig „úton van“. A módosabb pozsonyi szülők ezért nem a gyerekeket költöztetik, hogy ne nekik kelljen kéthetente pakolni, hanem ők költöznek. Egyszer anya él a „családdal“, vagyis a gyerekekkel közös háztartásban, másodszor az apa.
Miért van erre szükség?
Teljesen mindegy, hogy egy házasság vagy életközösség mi miatt bomlik fel, a gyerek számára összeomlik a világ, minden egész összetörik. A szakember erre azt mondaná: elveszti érzelmi biztonságát. A gyerek nem tehet semmiről, mégis azt fogja érezni, hogy ő a hibás, miatta ment el az apuka vagy az anyuka, mert rossz volt – ezért nem lehet neki elégszer elmondani, hogy ne okolja magát, amiért a szülei már nem értik meg egymást. A váltott elhelyezés ideális esetben csak akkor jöhet szóba, ha a szülők minden kérdést tisztáznak: meg tudják-e oldani a váltást, a különórákat, mikor látogatják a nagyszülőket és a többi.
A gyermek természetesen ugyanabban az óvodában, iskolában marad. Tartásdíjat senki sem fizet, ámde a gyermek életminőségét nem veszélyeztetheti a csere. Ellenben, ha az anya kevés jövedelemmel rendelkezik, a többet kereső apa anyagilag támogathatja az anyát.
A bíróság mindig azt tartja szem előtt (az egyik szülőnél elhelyezett gyerek esetében is), hogy ugyanazt az ellátást kell kapnia az anyánál is, mint a magasabb jövedelemmel rendelkező apánál; a tetemesebb tartásdíj pontosan ezt szolgálja.
Váltott nevelésnél vita tárgya lehet a tévézés, az internetezés, be lehet-e menni sáros lábbal a konyhába – a gyerekben életre szóló törést okozhat, ha például apáéknál nem lehet cipőben bemenni a szobába, s csak este kilencig tévézhet (bezzeg anyukánál!). A tanulást is mindkét szülőnek számon kell kérnie, nem romolhat le a gyerek tanulmányi eredménye. S nem utolsósorban a gyermekkel is beszélni kell a döntésről, életkorának megfelelően el kell neki magyarázni, mit fog jelenteni az osztott nevelés.
Olvass tovább: Színe és fonákja
