Pablo Picasso Guernicája hatásos háborúellenes állásfoglalás. Az 1936-os polgárháborúban a spanyol jobboldali nacionalisták a náci Németország támogatásával megtámadták a baloldali kormányt.
Picassót ennek a halált és pusztulást ábrázoló döbbenetes képnek az elkészítésére a republikánus párti város, Guernica náci bombázása ihlette. (Több százan haltak meg.)
A Guernica tele van szimbolikus alakokkal, tárgyakkal. Picasso nem akarta, hogy jelentésük nyilvánvaló legyen, nem szerette magyarázni őket. Ám szerinte: „A ló az embereket, a bika a brutalitást és a sötétséget képviseli. (© sartle.com)
Kiállítások és régi csizmák
A republikánus kormány megbízta Picassót egy kép festésével egy párizsi kiállításra. Először nem tudta, mit fessen. A bombázások után öt hét alatt megfestette a képet. Párizsban bírálták, hogy nehezen érthető. (Az angliai kiállításon régi csizmákat adtak pénzért a belépőnek, hogy segítsék felszerelni a spanyol republikánus csapatokat.)
A bombázások előtt Picasso nem vallotta magát politikai művésznek. Később megváltozott a véleménye. Azt mondta, a Guernicában „szándékos kérés [van] az emberek felé, szándékos propaganda”. Nagy mérete – a vászon akkora volt, hogy alig fért be a műtermébe – és elkínzott alakjai nagy hatást tettek a nézőre.
A nagy támogatottság ellenére a republikánusok elveszítették a háborút, és Spanyolországban diktatúra lett. Amikor a demokráciát helyreállították – csak 1975-ben! –, Picasso akarata szerint a Guernicát Madridban állították ki.
Mit látunk a képen?
- A bal oldalon láthatjuk, hogy a bika sértetlen, és egy asszonyt figyel, aki halott gyermekét szorongatja. Egy halott katona fekszik a földön, fölötte a lovat lándzsa ütötte keresztül.
- A jobb oldalon elborzadt arc néz ki egy ablakon. Egy asszony menekülni próbál, míg egy másik sikoltva zuhan ki egy égő házból.
- Figyeljük meg az éles, szögletes alakokat. A pusztulást hangsúlyozzák, minden összefüggéstelennek és töröttnek látszik. Az arcok is eltorzulnak, s látszik, mennyire szenvednek.
- Nézzük meg a fény-árnyék hirtelen váltásait. Ezek a robbanásokat jelképezik. A színek hiánya sivárrá teszi a képet, és az újságok fényképeit idézik a történtekről, amelyeket Picasso látott.
