Emberemlékezet óta tudjuk, hogy egy fénylő drágakő vagy csillogó gyöngysor minden nőt megbabonáz.
A laikusok általában ékszerésznek neveznek minden szakembert, aki az ékszerek világában tevékenykedik. Pedig az ékszerszakma rengeteg alszakmára tagolódik! Nemesfémekkel – arannyal, ezüsttel – az ötvösök, az éremművészek, az ékszerművesek és a vésnökök foglalkoznak; drágakövekkel pedig a drágakőfoglalók. A szakmák között persze lehet átfedés.
A képen a francia Van Cleef & Arpels ékszerház nyaklánca.
Egy ötvös azt tanulja meg, hogyan kell folyékony nemesfémből ékszert készíteni, a nemesfémből készített érem tervezése viszont már az éremművész feladatkörébe tartozik. Az ékszerműves ezzel szemben nem csak a nemesfémek megmunkálásához ért, de a tervezési folyamatot is ő végzi. A vésnökök pedig a nemesfém tárgyakat és ékszereket mintákkal és rajzokkal díszítik. A drágakőfoglaló, ahogy a neve is utal rá, a drágakövek foglalására specializálódott mester. Ő az, aki nagyító alatt vizsgálja a zárványokat, s pontosan tudja, hogy melyik drágakövet milyen módon lehet befoglalni úgy, hogy se a kő, se a foglalat ne sérüljön. Ékszerszakértő az, akinek képesítése van az ékszerek felbecsülésére (gyakran az igazságüggyel is együtt dolgozik).
Zárvány
Zárványok alatt azokat a légbuborékokat, homokszemcséket, szennyeződéseket értjük, amelyek annak keletkezésekor jutottak be a drágakőbe, s befolyásolják a fény visszaverődését, törését, a drágakő tüzelését. Minél tisztább egy gyémánt, annál drágább – ellenben annál nehezebb megállapítani az eredetiségét! Míg az arany nem hamisítható – a gyémánt igen!
A gyémánt előállítható laboratóriumi körülmények között – aranyból viszont csak annyi van a világon, amennyi az ősrobbanáskor keletkezett (az óceánok és a Föld magmája gigantikus aranylelőhelyek).
4C
A drágakövek értékét négy szempont alapján határozzák meg: csiszolás, súly, szín, tisztaság. Ezeknek a gyűjtőneve az angol neveik alapján 4C. A színes drágakövek értékét elsősorban a színük határozza meg, a gyémánt esetében azonban a csiszolás és a zárványosság is legalább annyira fontos szempontok. Mivel Szlovákiában nincs drágakő-felügyelet, vagyis az állam nem ellenőrzi a piacot, gyakorlatilag minden azon múlik, hogy a fogyasztó megbízik-e az ékszerüzletesben. És sajnos nem egy kereskedő visszaél a vásárlók tudatlanságával és jóhiszeműségével... Ha a 4C-ből csak egyetlen besorolást is lehagynak vagy megmásítanak, az 30-40%-kal befolyásolja a gyémánt árát! A vásárlók pedig elégedetten távoznak az üzletből, hiszen fel sem merül bennük, hogy esetleg átverték őket. Az ékszerüzletek nagy részében nem azt adják el nekünk, amit mondanak!
Karát
Az arany és drágakövek karátszámát gyakran összekeverik, pedig teljesen mást jelent a kettő. Míg a drágaköveknél a karát a súlyt jelöli, addig az arany karátszáma az aranyötvözet tisztaságára utal. Ahhoz ugyanis, hogy az aranyból ékszert lehessen készíteni, elengedhetetlen más fémekkel is ötvözni. 14 karátos arany ékszerről beszélhetünk akkor, ha az ötvözet 58,5%-a készül színaranyból. Egy 18 karátos ékszernek pedig 75,0%-a színarany. Amikor tehát az 585 és 750 számokat látjuk az ékszeren, azok a színarany-koncentrációra utalnak. Kevesen tudják, hogy minél magasabb a karátszám, az ékszer annál puhább – miáltal sérülékenyebb! Kérdezhetjük, hogy mibe ajánlatos egy gyémántgyűrűt foglalni? Az ötvösök mindenképp a 14 karátos aranyat javasolják a 18 helyett, így az ékszer sokkal ellenállóbb lesz a külső hatásokkal szemben.
Fehérarany
Nagyon fontos, hogy a természetben nem létezik sem fehérarany, sem rózsaszín arany (rosegold)! A természetes aranynak ugyanis sárga színe van.
Fehéraranyról akkor beszélünk, ha az aranyat fehér fémekkel: ezüsttel és palládiummal vegyítik. Korábban nikkelt is használtak erre a célra, de ezt allergizáló hatása miatt ma már hanyagolják. Én például allergiás vagyok a nikkelre, a Törökországban vásárolt fehérarany nyaklánctól és karkötőtől rendre ki is pattogtam. (Azt mondta az orvos, biztos túl sok volt benne a nikkel...) Nálam azóta az édesvízi gyöngy és a sárgaarany a nyerő.
A fehérarany sárgásfehér, vagyis pezsgőszínű: ma ezeket az ékszereket ródiummal vonják be. Ez egy nagyon drága fém, értéke körülbelül tízszerese az aranyénak, ugyanakkor ez adja a fehérarany ékszer gyönyörű, fénylő, fehéres színét. (A természetes kopás miatt azonban a ródiumbevonatot nem árt időnként felfrissíteni.)
Rosegold
A „rózsaszín arany” esetében ugyancsak ötvözetről beszélhetünk, mégpedig az arany, a vörösréz és az ezüst ötvözetéről. Minél magasabb a vörösréz-koncentráció, annál erőteljesebb lesz az ékszer rózsaszínes árnyalata. A 19. században az orosz cárnak volt egy francia ékszerésze, Peter Carl Fabergé. Ő jött rá arra, hogy ha az aranyat vörösrézzel és ezüsttel ötvözi, rózsás árnyalatú fémet kap: ezt használta aztán a híres tojás alakú ékszerdobozainak, a Fabergé-tojásoknak az elkészítéséhez is (melyekért ma nagy pénzeket fizetnek az aukciókon).
Mit ajánl az Új Nő?
Nem vagyunk a bizsuk ellen, de minden nőnek azt ajánlanánk, mellette ruházzanak be nemesfém ékszerre is – vagy tenyésztett gyöngysorra! Lehet, hogy kicsit spórolni kell rájuk, így viszont örök érvényű ékszereink lesznek, melyek értékállók – és soha nem mennek ki a divatból!
