Infláció van: ez az az idő, mikor a nagyregényekben és a valóságban az emberek előveszik a családi ezüstöt vagy felkutatják a családi ékszereket. Szüleink még nem bizsut vettek, kizárólag arany ékszert vagy kis gyémántot, mert tudták, hogy annak van értéke – hisz régen a pénznek is aranyfedezete volt.
A nemesfémek és a drágakövek lenyűgöző világáról a mai nő nagyon keveset tud! Nincs persze könnyű helyzetben. Egy drágakőszakértő is csak alapos vizsgálat után jelentheti ki, hogy a kő eredeti-e. És ezt – sajnos – a szakma pontosan tudja, és ki is használja. Szintetikus drágaköveket adnak el természetesként. A szintetikus kő tisztább, élénkebb színű és szabályosabb a belső szerkezete..
Az ékszerek tisztítása
Semmiképp nem javasoljuk az olyan házi praktikákat, mint a fogkrém, a szódabikarbóna és társaik! Nem beszélve arról, hogy szolitergyűrű esetében a foglalat a tisztítás közben meglazulhat, s könnyen eltűnhet a kő. A tisztításra váró ékszereket szakemberhez – ötvöshöz – vigyük! Ő ugyanis pontosan tudja, hogyan kell az ékszert tisztítani, mikor kell például ultrahangos ékszer-tisztítóba rakni, valamint a kisebb sérüléseket is el tudja távolítani.
Időnként persze mi is átmoshatjuk őket szappanos vízzel (a zsíros szappanokat kerüljük!), a mindennapos használat során ugyanis az ékszereken is megtelepedhetnek a szennyeződések.
Mennyire tanácsos ékszerekben fürödni, zuhanyozni?
Semennyire! Ahogy ágyban, sportoláshoz, fizikai munkához sem viselünk ékszert. Hazatérve az ékszer legyen az első, amit leveszünk! Lehetőleg se parfüm, se testápoló ne érje – ezek ugyanis nem tesznek neki jót. Bizsu és bizsu között óriási különbség van, ezért vásárláskor figyeljünk a részletekre. Egy nyaklánc esetében például nagyon fontos a kapocs kialakítása, minőségi divatékszereknél ugyanis nem ritkán a kapocs a dísz.
A szívmedálos Tiffany karkötő: ez volt az első modern zsuzsu (ma is kapható).
Miért olyan drága a Cartier?
Sokan nem értik, mi kerül annyiba egy Cartier karkötőn. A Cartier, a Tiffany, a Harry Winston, a Mikimoto vagy a Chopard határozzák meg ma az ékszerpiacot. Az ő kutatásaikra épülnek az új trendek, ma ők diktálnák. Ha a Cartier példájánál maradunk: egy karkötő megvásárlásával a vevő nem csupán a minőséget és a márka exkluzivitását fizeti meg, de az általuk végzett kutatásokat és fejlesztéseket, illetve a luxusüzleteik fenntartását is finanszírozza.
A francia Cartier ékszerház legújabb fekete párduca, a Panther, melyet már világszerte hamisítanak.
Replikák
Mindig volt, van és lesz is igény replikákra. A luxusmárkák nem elérhetőek a széles tömeg számára, ám a köznapi ember is szeretne egy kis luxus életérzést. S mikor megvesz egy hamisítványt, egy hamisított Love karkötőt például, úgy hiszi, hogy ezzel a luxust is megveszi; ő is azok közé tartozik majd, akik ilyen karkötőt viselnek.
A szép ékszereket mindig a jóléttel és a „jobb körökhöz való tartozással” azonosítják. Ráadásul a nagy márkák ma a termékeiket híres színészekkel és sportolókkal reklámozzák.
A Cartier Love és Trinity kollekcióit – amelyeknek 100 éves múltjuk van – például Törökországtól Thaiföldig mindenütt hamisítják, és sokan előszeretettel viselik a replikákat. Mikor valaki minden ujjára arany ékszert aggat, az a külvilágnak szól: meg szeretné vele mutatni, hogy ő egy vagyonos ember. Érdekesség még, hogy a filmiparban is nagy százalékban dolgoznak replikákkal, hiszen egy filmforgatáson a stábnak ritkán van kapacitása arra, hogy őriztesse az ékszereket.
A zsuzsut újabban charmnak hívják, az eladók pedig bűbájnak fordítják le. Még Viktória királynő hozta divatba a zsuzsut, karkötőjére kilenc darab szív alakú medált aggatott, minden gyermeke születése után... (A férje tervezte ezeket.) A képen egy Pandora zsuzsus karkötő látható.
A gyöngyökről
A gyöngynek két típusa van: természetes gyöngy, vagyis igazgyöngy, illetve tenyésztett gyöngy. (Utóbbi lehet sósvízi és édesvízi – de az édesvíziből van több.) Hogy megértsük a kettő közötti különbséget, ismernünk kell, hogyan jön létre az igazgyöngy – ami egy szerves eredetű drágakő!
Amikor egy kis homokszem vagy idegen anyag kerül a puhatestű (esetünkben a kagyló) szervezetébe, az védekezés gyanánt meszes, lüszteres anyagot választ ki. A kagyló meg szeretne birkózni a betolakodóval, ezért „tokot képez” köré, amit rétegről rétegre készít el. A folyamat akár hosszú évekig is eltarthat, a végén azonban egy gyöngyforma kezd el kialakulni: ez lesz az igazgyöngy! Egy kagyló egyszerre csupán egyetlen gyöngy létrehozására képes: az igazgyöngy tehát igen ritka kincs, az ára ezért is szárnyal az egekben! Tenyésztett gyöngy esetében az ember mesterségesen beavatkozik ebbe a folyamatba.
Manapság a Mikimoto cég gyöngyei számítanak a legszebbeknek, ezért az áruk nagyon magas.
A legszebb Mikimotóé!
A kínaiak több száz évig próbálkoztak a gyöngy tenyésztésével. A 19. század végén aztán a japán Kokichi Mikimoto jött rá, hogy ha idegen anyagot – ez esetben kagylóhéjból golyó formájúra csiszolt gyöngyházmagot – ültetnek a kagyló húsába, a puhatestű azt kezdi el bevonni. A mesterséges folyamat során egy kagyló több gyöngyöt is képes előállítani, így ezeknek a gyöngyöknek sokkal kedvezőbb az áruk. Mikimoto mester felfedezése forradalmasította a piacot.
A tenyésztett édesvízi gyöngykagyló akár 20-30 gyöngyöt is képes produkálni, míg a tengeri kagyló csak egyet: ezért drágább is.
Egyébként egy kézi csomózású, közepes méretű, tenyésztett gyöngysor kiskereskedelmi ára ma 150 eurónál kezdődik. Minél nagyobb a gyöngyszem, illetve minél egyöntetűbb a lüszter felülete, annál jobb minőségűnek számít a gyöngy.
