„Megjött a szél, ideje indulni…” – hangzik a végszó, s mi el is foglaljuk a helyünket a La Colombella fedélzetén. A szél körülbelül 10-12 csomóval fúj, tehát nagyjából 20 km/óra erősségű. Ideális a vitorlázáshoz – hajósnyelven szólva mérsékelt szélben vágunk neki a hajóútnak. Visszafelé azonban már a 20 csomót is meghaladja, ami már friss szél! Bele-belekap a vitorláinkba, megdönti a hajót, kapitányaink azonban megnyugtatnak minket, hogy egy ilyen tőkesúlyú vitorlást és legénységét ezek a tipikus balatoni időjárási körülmények aligha veszélyeztetik...

Érdekesség: Történelmi korokban a kapitány – mint a fedélzeten tartózkodó legfelsőbb autoritás – hatalmában állt bizonyos körülmények között házasítani és temetni is. Valószínűleg ez ma már nem állná meg jogilag a helyét, de a régmúlt korok kapitányainak kétségkívül egy különleges státuszt adott ez a jogkör.

friss-szelben-hajoztunk-kezdo.jpg
A tőkesúly nem más, mint a hajótest aljához erősített ellensúly, ami a hajó dőlését és oldalcsúszását korlátozza, tehát a stabilitását szolgálja. A La Colombella 7 tonnás, ebből több mint 2,5 tonna van lent, a hajótest alatt a tőkesúlyban.

Élvezzük hát az adrenalint, amiért a hajósok vízre szállnak, s közben rengeteg jó fotót készítünk. Kiderül az is, hogy nem akárkik a kapitányaink, hanem egy vásárúti jogász, Gajdoschík László (42) és egy Érsekújvárból származó ügyvéd, Fábián Balázs (42), akiket fáradhatatlanul csábít a víz és a szél. Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenyén, az idei balatoni Kékszalagon például ezüstéremet szereztek. A hullámzás iránti szerelmükben pedig megalapították a vitorlázásra és a balatoni rendezvények szervezésére fókuszáló vállalkozásukat, a BOAT IT UP-ot – így kerültük mi is a vitorlásukra.

– Hogyan lehet valakiből vitorlázó hajós? – kérdezzük az előttünk ülő két kapitánytól. 

– Hát, elsősorban nem szabad félni a víztől! (Nevetnek tandemben.)

– Hogyan képzeljük el a hajósvizsgát?

– Hasonlóan, mint a gépjárműveknél, hatóságok előtt kell bizonyítani az elméleti és a gyakorlati tudást. A hajóknál is különböző kategóriák vannak. Talán a két legfontosabb kategória a tengeri és belvízi vizsga. 

– Mi kell ahhoz, hogy ezután ne tegyük félre a kapitányi kalapot (ahogyan néhányan félreteszik a jogosítványt)?

– Ha a kalandvágy megvan, akarva-akaratlanul is hívja az embert a víz és a szél.

Csak ül a parton vagy a kávéházi teraszon, s mikor megmozdul körülötte a szél, már húzná is a vitorlát. És ha a szenvedély nem hagy alább, akkor hosszú évek tapasztalata során bárki jó hajóskapitánnyá válhat.

– Mit lehet tudni arról a hajóról, amelyiken fotózunk?

– Ez egy 2005-ös építésű, La Colombella névre keresztelt vitorláshajó. 40 láb hosszú, azaz csaknem 13 méteres hajóról van szó, ami 4 méter széles, súlya pedig 7 tonna. Két nagy kajüttel – ez az elszállásolásra szolgáló fülke – rendelkezik, két toalettel, két zuhanyzóval, illetve egy teljesen felszerelt konyhával és egy fabútorzatú szalonnal. Akár lakóhajóként is használható. Atipikus hajóról van szó, mivel a kormány nem hátul vagy középen helyezkedik el, mint a hajók 99 százalékánál, hanem az elején, a hajó menetirány szerinti jobb oldalán. Ilyen kivitelezésű hajóból tudtommal egyetlen darab van itt a Balatonon. 

– Hány tagú a legénység egy úton?

– A legénység száma mindig a hajó kapacitásától és az ügyfél igényeitől függ. Mi tudunk biztosítani szakácsot, tolmácsot, hostesst – bármit, amit a privát ügyfeleink vagy a céges rendezvények igényelnek. Volt már olyan is például, hogy bohócot hoztunk egy gyerekzsúrra. Általánosságban elmondható, hogy az az ideális, amikor van, aki segíteni tud a vitorlaállításban, valamint kikötéskor – mert a hajókkal nemcsak haladni kell tudni, de a kikötésnél is manőverezni –, és akár bóján kötünk ki, akár horgonyzunk vagy kikötőben parkolunk, többnyire egyik sem egyemberes feladat. Most Laci elöl van az úgynevezett foredecken, és a vitorlákkal foglalkozik, de például versenykörülmények között – a hajó mérettől függően – a csapatnak 4-6, de akár több tagja is van, akik közül többen kiülnek a hajó szél felőli oldalára, hogy ellensúlyozzák a dőlést, ezáltal a hajó optimálisabban tudjon haladni.

elofizetes_uj_no_0.png

– Együtt indult a hajós karrieretek?

– Igen, együtt kezdtük, még 2011 környékén. Pozsonyban a jogi egyetemen ismertük meg egymást Lacival, utána is jó barátok maradtunk, így adta magát a lehetőség a közös vitorlázásokra, ahonnan hosszú, de viszonylag egyenes út vezetett a közös vállalkozásunkig. Két gyermekem van, egy kilenc- és egy tizenegy éves: őket is megfertőztem már a hajós szenvedélyemmel, idén már voltak vitorlás iskolában. Én a Csallóközből származom, Vásárútról. (Csatlakozik be Laci, aki időközben leült mellénk.) Tizenhét évig a pénzügyi szférában dolgoztam, egy biztosítót vezettem. A közös hajós szenvedélyünk úgy indult, hogy kibéreltünk Horvátországban egy hajót egy hétre, egy akkor 65 éveskapitánnyal, Gosival. Három évig még visszajártunk hozzá, utána letettük a hajósvizsgát. Gosi egyébként tavaly, 77 évesen végigcsinálta velünk a Kékszalagot. Ez az igazi hajós szenvedély!

– Apropó, miben más a tengeri hajózás?

– Itt, a Balatonon nem jellemzőek a tengerek óriási, többméteres hullámai – a balatoni hullámok nagyjából 70-80 centiméteresek. 

friss-szelben-hajoztunk-kapitanyok.jpg
Fábián Balázs és Gajdoschík László

– Hogyan kerültetek az Adriáról a Balatonra?

– Miként a legtöbben, mi sem ismertük a Balaton „adottságait”. Mégiscsak egy tó, gyakori szélcsenddel, többnyire jelentéktelen hullámzással – de aztán ráéreztünk a balatoni hajózás ízére. A tengeren nem kötelező a vitorlahasználat, ezért a hajósok inkább a motort kapcsolják be: vagy mert sietnek, vagy mert nem komfortos számukra kihúzni a vitorlát. Itt, a tavon azonban nincs más választása az embernek, kötelező a vitorla. Ezáltal rengeteg fortélyt kitanultunk itt. Életünk lett a vitorlázás, és rájöttünk, hogy – mint sok más területen – itt sincs olyan, hogy már eleget tud az ember… Ezért is alapítottuk meg a BOAT IT UP-ot, hogy több ember megismerhesse ezt a csodálatos vidéket, a Balatont, egy másik oldaláról is.

– Mennyibe kerül kibérelni tőletek egy hajót?

– Ez változó. Függ a hajó korától, felszereltségétől, kényelmi és menetparamétereitől, de egy 12 méteres, jó felszereltségű, kajütös vitorlás napi bérleti díja, amelyik 8 fő befogadására alkalmas, négy- és hatszáz euró között mozog. Ügyfeleink leginkább a La Colombellához hasonló kajütös túrahajók iránt érdeklődnek, ezeken ugyanis a lehető legkényelmesebben lehet család, baráti, csapatépítő vagy céges rendezvényeket szervezni, ami a BOAT IT UP fő profilja.

Persze teljesen más hajókról beszélünk, amikor egy szülinapot szervezünk, illetve amikor céges sporteseményt, mondjuk egy privát „házi” regattát. Előbbire a tágas túrahajók az ideálisak. Utóbbi esetben inkább a hajó menettulajdonságain, valamint sportosabb, teljesítményorientált vitorlázatán van a hangsúly. Ilyenkor a kényelmi faktor nem annyira dominál, amit persze többszörösen kompenzál az egyedi sportélmény.

– A sporthajókkal ellentétben a túrahajók előnye, hogy komfortosan el lehet rajtuk tölteni az éjszakát, elsősorban a különböző balatoni kikötőkben, amelyek vendéghelyei megfelelően felkészültek nagyobb túrahajók fogadására is. Itt a parti infrastruktúra sok helyen eléri – valamikor meg is haladja – az adriai szintet. Persze az éjszakát a vízen (értsd: kint a tavon) is el lehet tölteni, nagyon hangulatos tud lenni a felkelő és lemenő nap látványa a víztükrön andalgó hajó fedélzetéről. Így akár napközben is lehorgonyozhatunk úszni vagy állószörfözni egyet a smaragdzöld tó közepén, ott, ahol rajtunk kívül senki más nincs. Ez összehasonlíthatatlan élmény a telített strandokkal szemben.

– Megkérdezhetjük, mitől ilyen szép zöld a Balaton?

– Egy zöld algától.

friss-szelben-hajoztunk-hajo.jpg

– Hány ember fér el a hajón?

– Minden hajónak van egy hajólevele: ez az autó műszaki igazolványához hasonlít, s tartalmazza a kapacitást is. A La Colombellához hasonló méretű hajókon 8-10 személy fér el. Egyébként szeretjük bevonni a fedélzeten tartózkodókat is a manőverekbe, megmutatjuk nekik a csomókötést, elmagyarázzuk a vitorlaállítást, hogy át tudják érezni az igazi „vitorlázós hangulatot”.

– Milyen viccesen fájdalmas helyzetek adódhatnak egy vitorláson? 

– Az öregfa vagy baum – amelyik az árbóc vízszintes és a nagyvitorla alsó élét rögzítő része – elsősorban irányváltásnál átcsaphat a hajó egyik feléről a másikra, úgyhogy az, aki a hajó oldalfedélzetén vagy a baum alatt tartózkodik, annak erre oda kell figyelnie. Az öregfát a vitorlás szleng „bumm”-nak is nevezi, mert ha fejbe talál, hát, az nagyon tud fájni. Ezért mindig egy picit meggörnyedve közlekedünk a hajón. Egyébként az egytestű hajók kihúzott vitorlával eléggé meg tudnak dőlni, így azt szoktunk mondani: az a jó, ha az egyik kezünk mindig a hajóé.

– Mikortól meddig hajózható a Balaton?

– A főszezon június elejétől szeptember végéig tart. De igazából addig hajózhatunk, míg be nem fagy a tó. Decemberben nem ritka az, hogy nappal 10 fok fölött van a hőmérséklet, és süt a nap. Ahhoz, hogy az ember ebben az időben kimenjen 8-10 csomós szélben vitorlázni, semmivel sem kell jobban felöltöznie, mint egy kellemes téli sétára a kissé szeles domboldalban. Idén már április 17-én céges rendezvényünk volt a Balatonon, és tipikus áprilisi időnk: élénk, időnként erős széllel, váltakozó napsütéssel, még szemerkélt is az eső.

A vendégeket előre felkészítettük az időjárásra, így a csapat tagjai, akik ezen a rendezvényen találkoztak először, kiválóan érezték magukat, és szinte az első pillanatoktól fantasztikus volt a hangulat.

– Milyen extrém körülmények közt hajóztatok már?

– Tavaly a Kékszalag előtt behajóztuk a nyugati medencét, tehát elindultunk Balatonfüredről Keszthely irányába, hogy azt is megismerjük. Ránk esteledett, elkapott a vihar: villámlott, sűrűn esett, erős szél fújt. Csurom vizesek lettünk, de a lelkünk mélyén nagyon élveztük. Szerencsére azonban a villám nem bánthatja a hajót, hiszen a víz elvezeti.

– Mit szerettek a legjobban a hajózásban?

– Amint átlépjük a hajóküszöböt, és távolodunk a parttól, a szárazföldi élet és a lehúzó gondok megszűnnek létezni. A kék víz hatalmas szabadságérzetet ad. Vízről nézve tisztább a világ, nem látni a szemetet, a kopottasságot. A hajón pedig egy a cél: biztonságban tartani a legénységet, és elérni a célba. Nekünk, kapitányoknak nagy örömünk az is, mikor a vendégeknek bemutathatjuk a hajót. A vitorlázás egy életérzés: az ember igazából nem a definícióját keresi, hanem az élmény minél gyakoribb átélését. 

friss-szelben-hajoztunk-4.jpg

A Kékszalagról

Miért Kékszalag? Kék színű szalagot valamikor a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhetett az árbócára tűzve, s ezt a tradíciót később átvették a gőzösök is. A vitorlás sport elterjedésével az európai tavakon is kialakultak olyan versenyek, amelyek győztese az árbóccsúcsára köthette a leggyorsabbnak járó jelképet. A balatoni Kékszalag egy nagyon színvonalas nemzetközi verseny, idén rendezték meg 56. alkalommal, 500 hajót meghaladó részvétellel, 38 hajókategóriában. Kapitányaink tavaly kezdték a „Kékszalag-karrierjüket”: 22 és fél órát töltöttek egyfolytában a vízen, mivel az egész tavat meg kell kerülni, mégpedig megállás, horgonyzás és kiszállás nélkül. Na meg persze alvás nélkül. Tavaly 500 hajóból a 350. helyen végeztek, idén pedig korrigált összesítésben a 16. helyen – kategóriájukban pedig ezüstérmesek lettek. 

Fehér Szalag is van!

Egyébként három szalagos verseny van a Balatonon, mégpedig az Ezüst Szalag, a Fehér Szalag és a Kékszalag. A Fehér Szalag a Kékszalagot megelőző hétvégén kerül megrendezésre. Itt a Balaton keleti medencéjét kell megkerülni, tehát nem az egész tavat. Az Ezüst Szalag pedig egy éjszakai verseny, amelyet a Kékszalagot megelőző teliholdkor (azaz kb. egy hónappal előbb) tartanak meg. Az elnevezés a Hold ezüstszínére utal.

Nehezebb éjjel vitorlázni, mint nappal?

Nem, sőt kedvező időjárási viszonyoknál gyakran egyszerűbb, mert minden akadály, illetve a part is meg van világítva, a hajók bal oldalát piros, jobb oldalát pedig zöld fénnyel jelzik. Kétségkívül van az éjszakai vitorlázásnak egy különleges romantikája, de a biztonságos hajózás feltétele, hogy a fények működjenek, továbbá a hajósok ne csak bekapcsolják a navigációs fényeket, de ismerjék is azokat, sőt a parti és kikötői fények szerint is tudjanak tájékozódni. S hogy mire tanít meg a hajózás? Kis helyen vagyunk összezárva, így leginkább az együttműködésre, toleranciára és egymás támogatására.

Fekete Magdolna
Kapcsolódó írásunk 
Cookies