Ilyenkor, iskolakezdés előtt visszatérő téma a fáradtság. Úgy gondolnánk, hogy már mindent tudunk róla. Fő oka – olvashatjuk lépten-nyomon -, hogy a nyár ellenére kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, így elégtelen a C-vitamin-bevitel.
Vagyis elég déligyümölcsöt, almát, savanyú káposztát beilleszteni étrendünkbe, és máris elszáll a fáradtság.
Nos, hogy ez mennyire nem ilyen egyszerű, azt szinte mindig tapasztaljuk. Még az említett C-vitamin-forrásokat naponta „megcsapolók” is fáradékonyak, sajognak izmaik, „depressziósak”, és sokkal könnyebben esnek áldozatul a vírusok támadásának ősszel, mint más évszakokban. Ezért az utóbbi években egyre markánsabban kezd körvonalazódni a fáradtság egy eddig nemigen emlegetett oka: a D-vitamin-hiány.
A D-vitamin nem csak abban különbözik a C betűvel jelzett társától, hogy míg ez utóbbi vízben oldódó, és a már emlegetett kerti terményekben található, a D-vitamin viszont zsírban oldódó, és csak kevés természetes táplálékban (gombákban, halakban, „csukamájolajban”) fordul elő. Fontosabb különbség: a D-vitamin a bőrünkben keletkezik a napfény hatására. S talán a legizgalmasabb különbség a két vitamin közt: a D-vitaminról egyre jobban bebizonyosodik, hogy nem is/nemcsak vitaminként, hanem hormonként működik.
Kiderült ugyanis, hogy a bőrben keletkező s a vérben keringő „vitaminnak” csak mintegy századrészéből keletkezik a vesében klasszikus D-vitamin, amely elsősorban a szervezet kalcium-anyagcseréjére hatva, a csontok növekedését, felépítését szabályozza.
Ezért volt a súlyos D-vitamin-hiány következménye az „angolkór” (rachitis) a maga jellegzetes – tájainkon ma már nem látható – csontelváltozásaival. A vérben keringő vitamin több mint 95 százaléka viszont belép a szervezet sejtjeibe, és azokban – tehát nem csak a vesesejtekben – képes hatékony hormonná (vitaminná) alakulni.
Az így keletkezett hormon kötődik a sejtmag receptoraihoz, és azokon keresztül a gének működését szabályozza. Eddig több mint kétezer génről írták le, hogy működésükben a D-vitamin valamilyen szerepet játszik.
Az elmondottakból következik, hogy a D-vitamin-hiány nemcsak a csontok fejlődésében, hanem olyan folyamatokban is negatív szerepet játszhat, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a légcsőasztma vagy a daganatok kialakulása. Rövidre zárva: nemcsak a fáradtság, hanem az ún. civilizációs betegségek kialakulásának kockázata is nő az ilyen helyzetekben. Ezért egyre több szakember javasolja, hogy – a csecsemőknél már jól működő D-vitamin-pótláshoz hasonlóan – rendszeresíteni kell a felnőttek számára is a D-vitamin-pótlást.
Ez nem lesz egyszerű, mert – a C-vitamintól eltérően – a D-vitamin túl is adagolható, magyarán: létezik D-vitamin-mérgezés is. Van azonban egy módja a bevitelnek, amelyben nem kell mértéket tartani: az őszi napfény minél gyakoribb kihasználása. A napfényes időben tett rendszeres séta, kiegészítve zöldséggel, gyümölccsel képes a minimálisra csökkenteni a fáradtság tüneteit.
