A romák Indiából kerültek hozzánk. A hiedelmekkel ellentétben nem homogének. Felénk a magyar nyelvű romungrók közé tartozik a cigányok többsége.
Ők a magyarcigányok, akik jobban integrálódtak a magyar környezetükbe, s többségükben a magyart tekintik anyanyelvüknek. Az oláhcigányok az indiai eredetű cigány nyelvet beszélik. Az oláhcigányok közül a legtöbben a romani nyelv ún. lovári változatát használják, ezért hívják őket lovári cigányoknak. (A lovári nyelvet különben Európa rengeteg országában értik, ezért hídként működik.) A beás cigányok pedig a román nyelv egyik nyelvjárását beszélik, a beás nyelvet.
Vastagh György képe, 1886
A cigányok régen vándoroltak, 20-30 ember tartozott egy karavánba, szegkovácsok voltak, jósok, később vályogvetők, teknővájók, de a magyarcigányok közt sok volt a zenész. A szocializmus alatt fémkereskedelemmel, használtcikk-kereskedéssel (később műkereskedéssel) foglalkoztak, s ők voltak a körhintások. Mikor ezeket a hagyományos mesterségeket elhagyták, megnőtt körükben a munkanélküliség. Ma főleg az építkezéseken, útépítéseken találkozhatunk sok gömöri romával.
Számok: velünk van annyi magyar
Harmincpár éve, mikor riportútra kezdtem járni Gömörbe, először azon döbbentem meg, hogy itt a gyerekek zömét szlovák iskolákba íratják. Másodszor meg akkor, mikor később kiderült, hogy ezek a magyarok a népszámláláskor szlováknak vallják magukat – a magyarcigányok pedig magyarnak. S ezzel nekünk a kimutatásokban bizony segítenek. Sokkal kevesebb magát magyar nemzetiségűnek valló ember volna Szlovákiában, ha ők átpártolnának.
Czinka Panna legendás virtuóz hegedűs Gömörből származik.
IZZÁS
Dunaszerdahelyen a Karcsai úti telep az, ahonnan nem vezet már út a mi világunkba. Ahol a gyerek úgy nő fel, hogy már az anyatej előtt megkapja a szert. A Karcsai úti roma telepet nemrégiben a terjedő sárgaság miatt kapta fel a sajtó. Ide is kijárt még pár éve egy gömöri lány, Tóth Zsuzska, aki tizenöt évig cigánymissziót végzett a magyar vidékeken.
A lakótelepen délelőttönként áll az idő. A fodrászlány, akihez járok, gyakran az ajtóban vár, ott cigarettázik. Néha csatlakozik hozzá egy roma lány a Karcsai úti roma telepről, akkor ketten szívják a cigit.
A roma lány szeme versenyt izzik a kezében tartott füstrúddal, közben a párját nézi, aki a ruhászsákokkal megpakolt szemeteskukában guberál. A pasi a szakállába motyog, mit mennyiért ad majd, mert a telepiek nem mosnak (miben, mivel?); a tetvek miatt inkább lecserélik a ruhát.
Olvass tovább: Izzás
A POKOLBÓL A MENNYORSZÁGBA
Tóth Zsuzska a Vály-völgyből származik, a családias hangulatú kis Gergelyfaláról. Ha az ember szóba elegyedik vele, felderül a szíve, mert ebben a lányban ragyog a szeretet.
Egy szép gömöri lány és 15 év cigánymisszió. (*Misszió jelentése: a hit terjesztése. Általában minden vallás tagjai kötelességüknek érzik, hogy terjesszék a hitüket, és másokat is meggyőzzenek. A misszió latin eredetű szó, küldést jelent.) A fordulat után működött Jókán egy Uwe Martin Schmidt nevű német misszionárius lelkipásztor, aki a roma közösségekben is szolgált. (Tizenhat évvel ezelőtt hunyt el.) A kilencvenes évek elején segélyszállítmányokat szervezett hozzánk, majd letelepedett Jókán a családjával, ahol missziós központot épített ki, az egykori kastélyban pedig gyermekotthont. Az ő támogatásával jelent meg a Biblia egyes részeinek roma fordítása.
Tóth Zsuzska őt tekinti elődjének. Tájékozódás közben átnézte a református mellett az evangélikus, baptista, pünkösdi egyházak anyagát, beszélt a missziók referenseivel. Mint mondja: a misszió maga a Krisztushoz vezetés és a gyülekezetplántálás.
Életrajz
Tóth Zsuzska (39) a Vály-völgyből származik. A középiskolát a losonci pedagógiai óvónőképzőben végezte. A rajz, a zene, a hangszerek és a mozgás végigkísérték ezeket az éveket, hálás ennek a remek iskolának a szakmai útravalóért. Innen Komáromba vitt az útja, magyar–hitoktató szakon végzett.
Az aktív tapasztalatszerzés során volt olyan év, hogy hat komáromi intézményben is tanított hittant: a Selye János Gimnáziumban, a Marianumban, alapiskolákban, óvodákban is. Jelentkezett diakóniára, szeretetszolgálatra is, mert érdekelte őt például a felvidéki árvaházak története (az 1900-as években még egyházi árvaházak voltak, csak kevés irodalmuk van). Tóth Zsuzska szolgált, keresett, de végül a missziológián talált magára.
Tóth Zsuzska munkája nem tartozik az irigyelt hivatások közé. Teréz anyát tiszteljük, de mi azért nem akarunk utcán fekvő betegeket, illetve elhagyatottakat pátyolgatni. Mert az nehéz, mert az lehúz, azzal nem lehet villogni az Instán. (Bár aztán ki tudja...)
Ha a mai embernek nekiszegezik a kérdést, akar-e dolgozni kevés pénzért 15 évig a legkülönfélébb helyeken, a legtöbben nemet mondanának. Zsuzska, ez a szép gömöri lány mégis igent mondott.
– Miért? – kérdezzük tőle. Zsuzska ugyanis az elmúlt 15 évben cigánymissziót végzett Felvidék-szerte.
– A segítői hivatás anyukám vonala – válaszolja Zsuzska. – De olyan természetesen lett az én életutam is, ahogyan tavasszal kirügyeznek a fák. Anyukám segítőkész ember, bennem teljesedett ki az ő elszántsága.
Olvass tovább: A pokolból a mennyországba
