Pár éve bejárta a világot egy fekete-fehér fénykép... A felvétel három jó barátnőt ábrázol, akik éppen kilépnek a tengerből, fedetlen mellel, alul kis sötét háromszöggel. Legelöl egy rövid hajú lány lépked, szemérmesen, de azért kicsit huncutul mosolyog. Ő Angela Merkel német exkancellár – fiatalon és meztelenül.
A politikusnő, aki a kommunista Németországban született, azóta sem cáfolta meg, hogy ő látható a képen. Minek is cáfolta volna, hisz a képről érdekesmód egyetlen szennyes gondolat sem jut az ember eszébe. A felvételt valahogy az „ártatlanság vélelme” lengi körbe... A leendő kancellár egyszerűen fürdik egyet a barátnőivel, csak éppen ruha nélkül: ami a „németeknél” sem most, sem akkoriban nem számított akkora nagy ügynek. Pedig Angela Merkel fényképe akár a mai laza erkölcsű Európa jelképe is lehetne; egyszóval felfogás kérdése az egész.
„Az egyszerű strandon csak fészkelődünk, keressük a helyet, ahol nyugodtan fekhetünk. Igazgatjuk a fürdőruhánkat, ahogy kell. A nők mindig a melltartó pántját húzkodják, és amikor át kell öltözni, percekig kínlódnak a pokróc alatt. A nudista strandon nyugalom van. Arról nem is beszélve, hogy a meztelenül napozó emberek bőre a naptól lesz illatos...” (© Patrizia Burra)
A múlt!
A meztelenség gyökereit az ókori Spártában vagy a korai keresztény szekták környékén kell keresni. De ne menjünk ilyen messzire az időben. Az első nudista hullám a 19. század végén söpört végig Németországon: pontosabban 1903-ban, Hamburg mellett alakult az első naturistának nevezett klub. A „természetességet” hangsúlyozó meztelenkedés persze akkoriban még nagyobb feltűnést keltett, különcködésnek számított – főleg, ha számításba vesszük, hogy akkoriban egy kivillanó női boka is felháborodást keltett.
A Freikörperkulturnak (FKK) nevezett mozgalom filozófiája jellemzően a német emelkedett gondolkodást tükrözte: követői azt vallották, hogy a testet a természetben végzett tornával és gyakori kint tartózkodással kell megacélozni, hogy egészséges, szép és napbarnított legyen. Az 1920-as években ünnepélyes keretek között nyitották meg a német Sylt szigeten az első nudista strandot.
A harmincas években Berlinben megalakult „A nudizmus iskolája” pedig rendszeresen nemzetközi nudista kongresszusokat rendezett.
Hitler nem szerette...
A harmincas években a hitleri náci rendszer először persze igyekezett elnyomni a nudista és a naturista mozgalmat, melynek képviselői pucéran sétálgattak az erdőben, vagy éppen talpig „csórén” vágták a füvet a kertjükben. Hitler személy szerint a naturista mozgalmat túlságosan szabadelvűnek tartotta. Az FKK gyökerei azonban már mélyre hatoltak: ezt bizonyítja Hans Surén 1936-ban megjelent könyve, a Mensch und Sonne. Ez a könyv a kor pikáns irodalmi terméke volt, hisz fényesre olajozott bőrű, meztelen vagy icipici tangában pózoló sportolók képei töltötték meg. A dicsőítő szöveg szinte háttérbe szorul a sok meztelen (férfi)test látványa mellett; bizonyítván, hogy a vizualitás már akkor is mindent vitt... Ugyanebben az évben jelent meg Németországban az az emlékezetes rendelkezés, amely szerint a nudisták szabadon használhatták a közfürdőket a nap bizonyos óráiban.
Bal oldalon a rövid hajú lány valóban Angela Merkel lenne?
Hippik meztelenül
Pár évtizeddel később a meztelenség új jelentéssel gazdagodott: a ruhátlan testnek politikai jelentése lett, s már a tiltakozást képviselte a vietnami háború vagy épp az ügyeletes kapitalista hatalom ellen. Példának okáért az 1969-es híres woodstocki zenei fesztiválon Amerikában a kor ikonikus személyiségei, John Lennon és Yoko Ono nyilvánosan megváltak a ruháiktól. A világ minden táján megjelentek az utópisztikus hippiközösségek, melyek tagjai a szabadságot hirdették, és meztelenül mutogatták magukat (és mutogatják azóta is). A „Make love, not war!” akár ma is aktuális jelszó lehetne: meztelenkedj és szeretkezz, ne háborúzz.
Tudni kell, hogy maga a hippimozgalom is valamiképpen a németekhez kötődik. Konkrétabban a német bevándorlókhoz, akik az ötvenes évek prűd Amerikájában furcsa szórakozást honosítottak meg. A Nature Boys mozgalom tagjai saruban és meztelenül szaladgáltak az erdőben, hosszúra növesztett szakállukba burkolózva... Barlangokban laktak, vegetáriánus ételeket ettek, zenéket szereztek. A korabeli képek tanúsága szerint jól megtermett emberek voltak. Konklúzió: ha a Nature Boys nem lett volna, valószínűleg a hippik is szégyenlősebbek lettek volna, sőt a hippilányok sem járnának azóta is melltartó nélkül...
Maga a hippimozgalom is a németekhez kötődik. Konkrétabban a német bevándorlókhoz, akik az ötvenes évek prűd Amerikájában furcsa szórakozást honosítottak meg. A Nature Boys mozgalom tagjai saruban és meztelenül szaladgáltak az erdőben, hosszúra növesztett szakállukba burkolózva... Barlangokban laktak, vegetáriánus ételeket ettek, zenéket szereztek. (© Gypsy Boots Estate)
Csapatépítés a szaunában
Egy szó, mint száz: a német embernek a vérében van a meztelenség. Lehet, hogy ma már nem olyan artisztikus, mint a húszas években, de egyet el kell ismerni: senki sem tud olyan fesztelenül bemenni a büfébe meztelenül, sildes sapkában és Bild Zeitunggal a hóna alatt, mint egy német turista.
A meztelenség kultúrájához jelentősen hozzájárultak a francia Ezüstpart nudista strandjai is. És nem szabad elfeledkeznünk a skandinávokról sem. „Már az első napomon megegyeztem a kollégáimmal, hogy másnap elmegyünk szaunázni – írta egy amerikai (friss svédországi munkavállaló) az Instagramon. „Becsomagoltam a fürdőnadrágomat is, de az öltözőben láttam, hogy mindenki csupasz. Be akartam vágódni, ezért én is levetkőztem. Mit fogok különcködni, gondoltam, hiszen ez férfiszauna. Ülök tehát a kabinban a fapriccsen, a svéd sörről beszélgetek a kollégákkal, amikor váratlanul kinyílik az ajtó, s ezt hallom: Sziasztok, srácok... És a felszálló gőzben egyszer csak megjelenik két kolléganő évakosztümben. Még ma is azon nevetnek, hogy milyen gyorsan az ölem elé kaptam a kezemet...”
Tanulság: Ami egy amerikai számára sikamlós és kétértelmű, az egy skandinávnak teljesen természetes. A szaunák hozzátartoznak a skandináv lakótelepekhez, bárhol megtalálni őket: erdőben, cégközpontokban. Például a finnországi Nokiában az üzletek nagy részét szaunákban kötik meg. A helyi rossz nyelvek szerint ez a finnek erkölcsi hanyatlásának a fő oka...
A párom a nudista strandokon töltötte a gyerekkorát, szülei rendre a Makarskai riviérán, a bulgáriai Vlas faluban vagy Murter szigetén nyaraltak, Horvátországban. Akkoriban ezekre a nudista strandokra és naturista kempingekbe járt kis túlzással egész Csehország és Szlovákia. Jó, kivéve az én családomat. Murteren meztelenül napozott a nemzeti színház színésznője, de a mi jednotás boltvezetőnk is...
Elég csak gyakorolni
A meztelenség szokás dolga. Olyan, mint amikor megtanuljuk, hogyan kell rákot vagy épp olívát enni. Lehet, hogy egy elhagyatott görög strandon lesz az első „nagy” pucér jelenésünk... Lehet, hogy egy népszerű hazai strandon – például a dunaszerdahelyi nudista strandszigeten – szánjuk rá magunkat a „nagybelépőre”. Utána már biztosan nem fogunk zavartan toporogni a „Fürdőruha nélküli övezet”-tábla előtt, hogy végül a fürdőruhások zsúfolt medencéjében maradjunk. És már az sem hoz ki a sodrunkból, ha a wellnessben bemegyünk egy szaunába, és a kétszer egyméteres kabint meg kell osztanunk egy állami díjas színésszel, aki lazán szétterpesztett lábbal, fesztelenül beszélget a semmiről. (Jelentjük: megtörtént.)
A meztelenség függőséget is okozhat. Főleg a strandon. Emellett nagyszerű érzés meztelenül úszkálni a tengerben. Napozni is jó fürdőruha nélkül, mert semmi nem hűt, sehol nem vág be. Nincs más, csak a csupasz bőrünk, a nap és a tengeri szellő. „Az egyszerű strandon csak fészkelődünk, keressük a helyet, ahol nyugodtan fekhetünk. Igazgatjuk a fürdőruhánkat, ahogy kell. A nők mindig a melltartó pántját húzkodják, és amikor át kell öltözni, percekig kínlódnak a pokróc alatt. A nudista strandon nyugalom van. Arról nem is beszélve, hogy a meztelenül napozó emberek bőre a naptól lesz illatos...”
„Ha az érdekel, hogy megnézzük-e a másikat: hát persze hogy megnézzük. Talán süssük le a szemünket egész nap?” – kérdezi egyik naturista barátom nevetve. A nudista strand az önbizalom erősítésére is szolgál. A hagyományos strandon ugyanis trükközni lehet a fürdőruhával, ami kicsit megszépítheti a valóságot. A nudista strandon viszont a csupasz valósággal szembesülünk. Jó ez, nem jó ez: lehet választani! A látvány először sokkolja az embert, de egy idő után megszokjuk, és rájövünk, hogy milyen sokféle lehet az emberi test. (Vagy sohasem szokjuk meg, mert a valóság felfelé stilizálása az eszményképünk.)
Végül ejtsünk szót a meztelenség más vonatkozásáról. A meztelenség kicsit a szabadság szimbóluma is. Mint írtuk, a politikai célzattal történő meztelenkedés gyökerei is Európában találhatók. A nudista strandon és a szaunában senki nem takargat semmit. Senki NEM BÚJHAT EL semmi mögé. Ott nincsenek IWC karórák, fehér inggallérok, sötétkék öltönyök. Mindenki egyenlő: a nők és a férfiak is. Sok egyenlőségpárti ember számára talán ezért irritáló mindenfajta megkülönböztetés, a külön zónák vagy fitneszek férfiak és nők számára. Szóval, ilyesmit is bele lehet magyarázni. Egy viszont tény: nem mindig volt szabad, hogy felügyelet nélkül töltsük együtt az időt a másik nemmel, hogy közösen sportoljunk és vetkőzzünk, anélkül, hogy ez halálos bűnnek minősülne...
