Ma már sokkal könnyebben lehet szexhez jutni, mint korábban. Nem csupán a szakemberek mondják, a férfiak is tudják, hogy a női test soha nem volt még ilyen olcsó, mert soha nem volt ennyire könnyen hozzáférhető. Szabadon lehet szexelni kapcsolaton kívül is, és senki nem szól meg érte.
Aki úgy gondolja, hogy nem helyes magunkat tárgyiasítani, az ezen a mai húspiacon nehezen boldogul. Ma már nincs udvarlás, már a harmadik randin elvárás a szex, néha extrákkal. S ez a harmincon túliakra is igaz, a negyvenes pasik pedig a huszonévesek közül válogatnak. Sok harmincas lány, aki eddig az iskoláival, karrierjével volt elfoglalva, kétségbeesve kérdi: hát hogy lesz így neki családja?
Az olcsó szex egyértelmű tény – ma már tanulmányokat és könyveket írnak erről. A nőt nem kell többé eltartani, hisz már a nő is dolgozik, és az aktus következményeitől (a teherbeeséstől) sem kell félni. Azt majd a nő megoldja! Az a helyzet, hogy ami könnyen hozzáférhetővé válik, az veszít az értékéből. A női test is ilyen lett, leértékelődött. És a szakemberek szerint nem is a férfiak hozzáállása változott meg alapvetően – hisz ők mindig is azt szerették volna, ha szabadon hozzáférnek a még több szexhez, a még több nőhöz –, hanem a lányok és a nők változtak meg.
Azelőtt a női szexualitás kontroll alatt volt, a szemérmetlen lányokat kivetette magából a társadalom, a férfinak pedig gondoskodnia kellett asszonyáról, máskülönben a jó társaság kinézte. A nőt védelmezte a házasság intézménye, nem volt válás, a házasságon kívüli szex pedig tilos volt – a női szexualitás el volt fojtva, a hűtlenkedő nőre egyszerűen rásütötték, hogy „nimfomániás”.
Ma a nők is szabadon szexelhetnek, de nem alakítottak ki hozzá új játékszabályokat: mindenben a férfiakhoz idomulnak. A szexben ma úgy viselkednek, mint a férfiak.
Ők is kezdeményeznek, lehetnek egyéjszakás kalandjaik – ők is rájátszanak arra, hogy a szex fizikai szükségszerűség, egyszerű élvezet, vagyis nincs benne semmi emelkedettség. Csak éppen a nőknek hosszú távon nemigen kedvez ez a felfogás, több szempontból sem. Az egyik oldalon ma mindent szabad, mégis nők százezrei maradnak fiatalon szex nélkül, mert elváltak. S ha újra szeretnék kezdeni a randizást, és komoly partnert akarnak, falakba ütköznek. A férfiak ugyanis rájöttek, hogy ezek a nők ki vannak szolgáltatva, a húspiacon pedig abszolút hátrányban vannak, de kell nekik a szex – így nem bajmolódnak virágcsokorral, vacsorameghívással. A nő úgyis siet, várja a gyereke, s mivel rájött, hogy többet nem várhat, egy idő után megelégszik a puszta szexszel is.
Sőt, így még jobb férfiakat kaphat ki, mert a férfiak hálásak azért, hogy nem akar tőlük többet, nem akar hozzájuk férjhez menni. (Persze, el sem vennék.) A nőnek így lesz egy remek szexuális élete, sokszor fiatalabb férfiakkal is, s lassan már semmi mást nem akar – nincs kedve kerülgetni senkit a lakásban, a férfi koszos zokniját mosni, hallgatni a sirámait. Rájön: egyszerűbb így az élet. Ma már nem csak sok férfi, de sok nő is bizalmatlan, fél az elköteleződéstől; de így persze a végén egyedül marad. Az a helyzet, hogy olcsó a szex – mégis sokkal többen vannak olyanok, akiknek nem jut belőle.
Manapság magas azoknak a harmincas-negyvenes embereknek az aránya, akik évekig nem élnek szexuális életet. Szeretnének párt, de nem tudnak olyan harsányak lenni, mint a többiek, előnytelenebb a külsejük, zárkózottabbak, esetleg nem tudnak a gyerekek mellől elszabadulni – vagy a férfiak esetében a kiszemelt lányoknak a slusszkulcsos, gazdagabb „csávók” tetszenek. Régen, a szocializmusban a pénz nem játszott akkora nagy szerepet az ismerkedésnél, az első vonalbeli srácok hozzájuk hasonlót választottak, de a harmadik vonalbeli lányoknak is jutott egy negyedik vonalbeli fiú – s éltek boldogan, kisebb-nagyobb zűrökkel a hátuk mögött. Szex viszont volt, némelyeknél kevésszer, másoknál többször – ámde volt, mert a házasság keretet adott neki. Ezért régen az emberek is nyugodtabbak voltak, hiszen nem azt látták lépten-nyomon, hogy rajtuk kívül mindenki másnak van nője vagy párja, s még a kifestett próbababák is kacsingatnak, csak épp nem rájuk.
A mai szabad világban ez az egyensúly felborult. Nagy a felfordulás, és az is lesz egészen addig, míg a nők ki nem találják az új játékszabályokat, s nem adják majd ennyire olcsón magukat. Mert erről nem született még törvény, így csak rajtunk múlik, hogy mennyire taksáljuk magunkat. (Persze van, aki magasan árazza be magát, mert szépnek, az ágyban ügyesnek tartja magát, s ennek megkéri az árát. Pénzben vagy más javakban. De ez már a fizetett szex témája.)
