Bizony ám! Minden lánygyermek meghatározott számú petesejttel születik – életünk során nem lesz belőle több, nem termelődnek újabb petesejtek. Ezért a számuk az életkorral csökken.
Az egészséges női petefészekből havonta kilökődik egy petesejt, és a petevezetéken keresztül vándorútra kel a méh felé. A petesejt azonban nagyon rövid ideig, nagyjából 24 óráig képes életben maradni. Ezalatt tud megtermékenyülni – már ha találkozik egy jól mozgó spermiummal. Ha pedig nem, elhal és felszívódik még a petevezetékben.
Ilyenkor ezt követően leválik a megvastagodott méhnyálkahártya, és menstruációs vérzés formájában távozik a női szervezetből. Minden ciklusban csak egyetlen petesejt lökődik ki, az egyik hónapban az egyik, a másikban a másik petefészekből (ikrek esetében persze több)...
Mi az az ovuláció?
A menstruációs ciklusban nem is maga a menstruáció a fontos – hanem az ovuláció. Ennek során testünk minden kis sejtecskéje egyetlen célt szolgál: mégpedig a teherbe esést. Az ovuláció minden ciklus alatt csak egyszer fordul elő. Ilyenkor megreped a tüsző, és az érett petesejt kilökődik a petevezetékbe. Ott aztán szabadon várja, hogy a spermium meghódítsa... Ugyan a spermium átlagosan akár 72 óráig életképes, mégis rövid ideje van magára a megtermékenyítésére (mindössze 12-24 órája, a petesejt rövid élettartama miatt).
A férfinál 200 millió spermium termelődik egy nap alatt, a nőnél 1 darab petesejt érik be egy hónap alatt. A spermiumnak kis farkincája van, azzal „úszik”, a petesejtünk pedig egy pici tojás...
Peteérés
Ez már hosszabb folyamat: a peteérés napjaiban vannak érésben a petesejtek a tüszőben. Sokan az ovuláció kifejezést használják a peteérésre, de ez téves. Az ovuláció a megérett petesejt kilökődése. Az ovulációt megelőző napokban igazi szupernők vagyunk. A magas ösztrogénszint jótékonyan hat a libidónkra, kinézetünkre, munkakedvünkre. Nem csak a kisbabák létrehozására lehet tehát kihasználni ezt a pár napot.
Vannak kilengések...
Egy ciklus alatt 5-7 nap van, mikor teherbe eshetünk! Elméletileg persze csak egy pillanatunk van rá, de azt a pillanatot nehéz előre megjósolni. A mérvadó az ovuláció időpontja. A tankönyv szerint 28 napos a ciklusunk – és az ovuláció ennek a közepén, azaz a 14. napon következik be. Ám mivel a női szervezet nem mindig működik sablon szerint, az egymást követő ciklusok hossza eltérő lehet. Például egyik hónapban a 28. napra „jön meg” a menzeszünk, a másik hónapban a 30. napra, a harmadikban a 26. napra. Ezért nem tudja az orvos pontosan meghatározni az ovuláció napját (mikor megkérjük, hogy határozza meg, pontosan melyik az a nap, mikor teherbe eshetünk). A kilengések miatt az orvos nem egy napot ad meg, hanem egy termékenységi ablakot, ami 5-7 nap lehet.
Mire jó az ovulációs teszt?
A termékenységi ablak 5-7 napjára javasolt beszerezni. A tesztet minden nap elvégzi (lepisili) a nő. A teszt megmutatja, hogy itt a nagy nap, elkezdődött az ovuláció.
Nem rossz, jó, jó!
A méhnyák, amelyről azt hitték, hogy az valami rossz... Kislány koromban azt mondták a falusi asszonyok, hogy „folyásuk” van, s az valami rossz dolog. Fogalmuk sem volt arról, hogy mi az a méhnyák. Sokan még ma sem tudják, hogy a hüvelyi folyás normális dolog. Sőt! A nyákunk a spermiumok cinkosa: peteérés idején olyan közeget teremt a nyúlósságával, amelyben a hímivarsejtek (néha akár 5 napig is) életképesek maradnak.
Utána pedig... Az ovuláció befejeztével a méhnyák besűrűsödik, habos lesz. (Már nem kell segítenie a spermium útját, hisz ekkor már nincs élő petesejt sem, amelyik találkozhatna vele.)
