Az Új Nő ismét útra kel, és ezúttal Selmecbánya hét csodáját mutatja be – egy laza nap erejéig. Jöjjön velünk, nézzük meg együtt, mitől lesz örök egy város!
Selmecnek igazából nem is hét, sokkal több csodája van.
A város alapításának legendája egy Sebenitz nevű pásztorról szól, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor is két gyíkra lett figyelmes. Az egyik hátán ezüst-, a másikén aranypor csillogott. Ezek a gyíkok vezették rá a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A két zöld gyík ma is ott őrzi a település kincseit a város címerében. A város német és magyar nevét – Schemnitz és Selmec – a pásztor nevéről kapta. (© trekhunt.com)
1. A városháza
Toronyóráján felcserélődtek a mutatók. A nagymutató mutatja az órákat, a kismutató pedig a perceket. A városháza 18. századi renoválása során történt a félrecsúszás. A szakértők szerint az órásmester olyan vidékről származott, ahol így volt szokás értelmezni az óra mutatóit. Egy másik forrás szerint a város vezetősége szándékosan készíttette el így az órát.
Azok a kereskedők, akiktől a város támogatást kért, nem adtak semmit, ezért a tanács úgy gondolta: ha nem támogatták az elkészítést, akkor ne is tudják használni. (Ilyet máshol is műveltek a városatyák, például Pozsonyban is.) 1982-ben kicserélték a városháza toronyóráját, de az óramutatókat ugyanígy szerelték vissza. Selmec különlegességei közé tartozik, hogy az utcáról (a járdáról) egyenesen az emeletre léphetünk be. Így van ez a városházánál is, amelynek „az eleje hátul van”, és ahol a földszintre is az első emeletről kell lemenni.
(© selmecbanya.eu)
2. A bányaigazgatóság épületén lévő egymutatós napóra
A nap 10 órájában percnyi pontossággal mutatja az idő múlását.
(© deneverszabo.blogspot.com)
3. A kéményhez kötött kecske
Selmecen egyetlen kecske sem legel a háztetőn, ám mind a mai napig láthatunk egy-egy, kéményhez kötött, békésen legelésző kecskét. Ez a nagy magasságkülönbségeknek köszönhető, hiszen Selmecen a kertek gyakran egy szinten vannak a háztetőkkel.
4. Az Óvár előtti 40 m2 sík terület
Azért építették, hogy ilyen is legyen a városban!
Az Óvár (© selmecbanya.eu)
5. Kerekes kút a háztetőn
Ez a selmeci csoda ma is látható az Akadémia utcában (900 m mély, sajnos, eléggé romos állapotban van).
6. Fehér ördög
A Kálvária-templom oltára alatt a poklot jelképező szoborcsoportokon az ördög színe fehér.
A Kálvária-templom (© selmecbanya.eu)
7. A „sóskazabáló” pásztorokból ezüstbányászok lettek: A város szláv neve, Štiavnica a szlovák „šťavel”, vagyis „sóska” szóból ered. Ezt a környéket valaha sóskaerdők borították. A mindig ellenlábas körmöcbányaiaktól származik a ragadványnév. Ők viszont a „lusta bányász” címet viselik az egész Felvidéken.
Selmecbányát 1217-ben említik először „Bana” néven, ahol már utalnak a város ezüstbányászatára. A XIV. században az európai aranytermelés 80%-a, az ezüsttermelésnek pedig 25%-a magyarországi bányákból került ki. Mivel a pénzforgalom jelentős része ezüstpénzzel bonyolódott le, Selmec jelentősége óriási volt.
Egyéb csodák és nevezetességek
Az élő óra
A 17. században, amikor a török fenyegette Selmecet, a város vezetői elhatározták, hogy állandó őrséget állítanak a Leányvár tornyába. Az őrök feladata az volt, hogy figyeljék a várost és az oda vezető főutakat, és minden 15 perc elteltével kürtszóval jelezzék a város lakóinak, hogy nincs veszély. Ezt a szokást ma már csak nyáron, a turisták kedvéért elevenítik fel.
A víz felfelé folyik Selmecen
Egyedülálló technikai megoldással készült vízvezetéket fejlesztettek ki erre a célra, amely a milliméternyi szintkülönbségekből adódó gravitációs erőt használta a víz szállítására. Egy járatlan szemlélőnek valóban úgy tűnt, hogy a hegyes vidéken épült vízvezetékben a víz felfelé folyik, de ez csak optikai csalódás. Ez a látványosság a 80-as évek elején tűnt el, a Selmecre vezető út felújítása során.
Az 1870-es népszámláláskor Selmecbánya a 24 ezer lakosával Magyarország harmadik legnagyobb városa volt (csak Pozsony és Debrecen előzte meg). A polgárházak ragyogtak. A XIX. század elején elkezdődött a bányászat hanyatlása.
A hídon folyik át a víz
A világ legtöbb táján a híd alatt folyik a víz, és az emberek a hídon közlekednek. Ám Selmecen ez fordítva volt. Egy vízviadukt volt a látványosság, mely lehetővé tette a víz átszállítását a Kysihybel-völgyön Selmecre.
Selmecen minden évben havazik Péterre és Pálra
Ha egy selmeci azt mondja egy kíváncsi turistának, hogy ott minden évben havazik Péterre és Pálra, akkor a turista zavarba jöhet: nem hiszi, hogy Selmecen júniusban hó eshet. Ha ekkor a selmeci fogadást ajánl a turistának, az fölényben érzi magát. Ám ha hallott már a selmeci csodákról, akkor nem megy bele egy ilyen fogadásba. Igaza van: hiszen Selmecen tényleg nem havazik júniusban, de a német templomon lévő Szent Péter és Pál szobrokat minden évben hó borítja.
Bika a kéményben
Van-e a világon olyan kémény, amelybe pontosan illeszkedik egy bika? Kéménynek hívják a bányák szellőzőnyílásait. Egyszer legeltetés közben egy bika egy ilyen kéménybe esett, és az éjszakát egy hat méter mély lyukban töltötte. Képtelen volt onnan kijutni, a bánya mentőmunkásai segítettek rajta.
A diákok városa
Állítólag Mária Terézia azért alapította az akadémiát Selmecen, mert megsajnálta a város férjhez nem ment lányait. Tény, hogy sehol annyi lányos ház nem volt, mint Selmecbányán (innen ered a mondás: „Selmecen csak lányok születnek”). Nem egy idősebb bányász és erdész családapa csak azért költözött Selmecre, hogy leányait férjhez adja.
