Manapság a terápiás módszerek királynője a sématerápia – nem kevesen a könyvek alapján fognak öngyógyításba, mások pedig terapeutát keresnek. Galgóczy Katalin (Budapest) azon szerencsések egyike, aki tájainkon elsőként sajátította el és alkalmazta a sématerápia módszerét.
Mikor arról faggatom, miért robbant be ennyire ez a módszer, nevetve azt feleli, hogy ennek kolléganője, Vágyi Petra az okozója. Petra könyve, a Sémáink fogságában ma sikerlistás, s nem kis része van abban, hogy óriási a kereslet a sématerápiára. Terapeutából viszont mindenhol kevés van: Szlovákiában is, ahol 2019-ben cseh szakemberekkel közösen alapítottak sématerápiás központot. A magyar ajkúak azonban szívesebben beszélnek gondjaikról anyanyelvükön, ezért keresnek terápiás segítséget a határon túl. Hogyan tudjuk átírni a jelenünket a múlt sebei által? – erről kérdeztük Katát.
– Ön mikor hallott először a sématerápiáról?
– Jó barátnőnk, Vankó Tünde elvégezte Jeffrey E. Young sématerapeuta-képzését New Yorkban, közben folyamatosan lelkendezett nekünk, hogy milyen klassz is ez! Mi is vele együtt lelkesedtünk, s megígértük, hogy ha majd egyszer elkerül Magyarországra a képzés, szintén elvégezzük. A módszer 2016-ban végül – egyrészt neki köszönhetően is – hozzánk került, majd megalakult a Magyar Sématerápiás Egyesület. Nagy volt az érdeklődés, az első képzésre velem együtt húsz embert vettek fel.
– Úgy tudjuk, rögtön alkalmazni kezdte a módszert...
– Üzenem mindenkinek, aki azt gondolja, hogy nem fordulhat még képzésben lévő sématerapeutához: igenis fordulhat! Máshogy nem is lehet elsajátítani a terápiás módszereket. Emellett a sématerápia gyakorlatiasabb, mint más módszerek. Az elméleti képzés egy rövid blokkból áll, utána az ember elkezdheti gyakorolni.
– Sokan mondják, hogy ma ez a leghatékonyabb terápiás módszer.
– Őszintén szólva, mikor a sématerápiás képzés elindult, én épp egy másik módszerért lelkesedtem. Párhuzamosan kezdtem a két képzést tanulni, és ez olyan volt, mintha az embernek két külön agymosásban lenne része. (Nevet.) Végül úgy oldottam meg, hogy a mindennapi terápiáimban párhuzamosan használtam őket. Azt vettem észre – és ez az én saját bőrömön való tapasztalás –, hogy akikkel a másik terápiás módszert használtam, de közben csináltam velük kis sématerápiát is, végre irányt kaptak, velem együtt! Teljesen elkápráztatott és elbűvölt a módszer.
A sématerápia nagy hangsúlyt fektet a problémák gyerekkori eredetének feltárására, az érzelmi technikákra. A módszert Jeffrey E. Young dolgozta ki 1990-ben. Ekkor 18 maladaptív sémát és 3 megküzdési módot azonosítottak eredendően, de jelenleg sokkal több létezik, s a kutatások jelenleg is folynak. A sématerápia Magyarországon és Szlovákiában ma már elérhető terápiás módszer. (Bővebb információk: Slovenský inštitút schématerapie, magyar nyelven: Sématerápiáról mindenkinek Facebook-csoport.) Ajánljuk még Pál Feri mentálhigiénés szakember sématerápiás előadásait.
– Miért olyan hatékony a sématerápia?
– Olyan dolgokat lehet vele megoldani, amelyeket mással nem. Mintha minden módszert summázna: van benne kis pszichodráma, van benne érzelmi átélés és egy olyan átírás, amely más módszerekben nincs meg. Én terapeutaként belelépek a páciens gyerekkori élményébe, és megadom neki azt a limitált szülői gondoskodást, amelyet annak idején nem kapott meg. Nem a múltját írjuk át, hanem a jelenét! Ezért is olyan effektív a módszer. Képes például teljesen átíródni az az élmény, mikor valaki szorong a főnöke miatt.
– Egyénileg vagy terapeutával oldjuk fel az elakadásainkat? Mit javasol?
– Az, hogy valaki rálát a saját sémáira, nagyon jó tud lenni – de ez mégsem azonos a sématerápiával. Vannak ugyanis olyan technikák, amelyeket az ember egyedül nem tud elvégezni. Ilyen gyakorlat például az imagináció, amely során a páciens nemcsak újraéli a régi élményt, de a terapeuta segítségével át is írja (erre ma már neurobiológiai bizonyítékok vannak). Ez annyit jelent, hogy az a meggyőződés, amely mondjuk egy gyerekkori kedvezőtlen érzelmi klímában alakult ki, meg tud változni egy felnőtt embernél. Ilyennel nem találkozunk máshol, csak itt, az imaginációban! Hatása ezért felbecsülhetetlen. Mondok egy példát: van egy traumatizált páciensem, akivel szörnyű dolgok történtek gyerekkorában. Amikor ezekkel az élményekkel foglalkozunk, én belépek felnőttként az imaginációba, és ellátom más élményekkel a benne levő sérülékeny pici gyereket. A páciensem pedig azt mondja, hogy emlékei ugyan továbbra is rettenetesek, de azontúl olyan lesz az egész, mintha élete könyvéhez csatolmányt kapott volna. Így neki már nem az jön elő, hogy micsoda rettenetes dolgok történtek vele, hanem hogy ennek ellenére nincs egyedül: van valaki, aki figyel rá, aki segíti és támogatja őt.
– Hogyan képzeljük ezt el a gyakorlatban?
– Először is megkeres minket páciens. Fontos persze, hogy legyen terápiás célunk – hiszen annak a hajósnak, akinek nincs iránya, egyik széljárás se jó. Tehát kell egy cél, amely felé haladunk. Az első öt-hat alkalom a diagnosztikáról szól, vagyis feltárjuk magát a problémát. Ennek eszköze a kérdőív, valamint az életútinterjú, majd körülbelül a hatodik alkalom után összefoglaljuk és lerajzoljuk a sématérképet. A későbbiekben ez vezet minket.
Galgóczy Katalin
– A terápiában a gyermeki vagy a felnőtt énünket erősítjük?
– A sématerápiában nem azt várjuk, hogy a felnőtt én rögtön megoldja a problémákat. Inkább a sérülékeny gyereknek megadjuk azt, ami nagyon hiányzott neki: betöltjük az addig betöltetlen érzelmi szükségleteit. Így a kicsi gyerek fel fog nőni a terápia alatt. Ki lesznek elégítve az alapvető érzelmi szükségletei, miáltal a jelenben – egy érzelmileg felkavaró helyzetben – nem a sérülékeny mód fog nálunk aktiválódni. Vagyis nem az érzelmek fognak irányítani minket, hanem egyre inkább az egészséges felnőtt módunkból reagálunk majd. A terápia második felében pedig már az egészséges felnőtt módot is bevonjuk a terápiás intervencióba.
– Mindenkinek van sémája?
– Valószínűleg mindenkinek van, és nemcsak maladaptív, hanem adaptív sémája is. A maladaptív séma azt jelenti, hogy „én nem kaphatok támogatást, szeretetet, érzelmi odafordulást”. Ha valakinek ez van a fejében, nem is fogja kérni vagy kifejezni ez iránti igényét. Az adaptív séma ennek pont az ellenkezője – és kedvező gyermekkori körülmények hatására alakul ki. Ha én kifejezem, hogy mire van szükségem, és odafordulok más emberekhez, akkor kérhetek és kaphatok is segítséget, mert fontos vagyok.
– A módszerrel a sémakémia fogalma is bekerült a köztudatba. Mesélne nekünk egy kicsit a sémakémiáról?
– Sémáink alapjában határozzák meg a gondolkodásunkat – és ennek megfelelően a vonzódásban is komoly részük van. Ez azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk olyan partnert vagy épp olyan barátot választani, aki beindítja a sémáinkat. A leglátványosabb példa erre, ha hideg vérmérsékletű apánk volt, illetve gyerekkorunkban érzelmileg elérhetetlenek voltak a szüleink – ilyenkor kialakulhat nálunk az érzelmi depriváció sémája. Gyakori, hogy emiatt olyan partnert választunk magunknak, aki szintén hideg és elutasító lesz. Mondok egy másik példát. Egy fiatal hölgy páciensem egész gyerekkora arról szólt, hogy az apja felfigyeljen rá és szeresse, ámde az apa kiszámíthatatlan volt.
A hölgy felnőttként tipikusan olyan viszonyokba bonyolódik, amelyekben nagyon markánsan jelen van az elhagyatottság. Például külföldi a szerelme vagy éppen nős. Az ilyen kapcsolódásokban már eleve borítékolva van az elhagyatottság megtapasztalása. A nő enélkül már nem is tudja elképzelni a viszonyait, sőt: csak ilyen férfiakhoz vonzódik!
– Beindul nála a sémakémia!
– Így van. Egy hölgy páciensem azt mondja, hogy ő minden randi után nyomozgatni kezd a randipartnere után. Hamis Facebook-profilt készít, hogy vajon reagál-e rá a kiszemeltje, át fogja-e verni őt. Vagyis eleve bizalmatlan, s azok számára az izgalmas és vonzó kapcsolatok, melyekben lehet kicsit gyötrődni. Amikor pedig találkozik egy szerinte rendes pasassal, akinek nincsenek sötét nőügyei, s aki végre őszintén elmeséli neki az életét, akkor én hiába mondom neki, hogy úgy tűnik, ő az a pasi, akit keres. Erre ő azt feleli: „Á, nem! Ő unalmas, nem elég vonzó. Most ezzel a pasival randizzak? Hát ebben semmi izgalom nincs!” Tehát ez nem tudatos stratégia nála, hanem csak beindul a sémakémia.
– Mi történik akkor, ha kiderül, hogy egy házasság sémakémián alapul?
– Gyakran előfordul, hogy a házasság egy sémavezérelt kapcsolódás, de azért van lehetőségünk arra, hogy fejlesszük a kapcsolatot. Nem kell rögtön a kukába dobni. Ilyenkor kezdünk dolgozni a séma-párterápiával: s ez is fantasztikus! Még hatékonyabb, mint az egyéni terápia, mert az egyén csak a saját megélését mondja el, amivel tudunk foglalkozni, de nincs meg a másik, a B oldal. De ha ott vannak mindketten, nem kell azon gondolkozni, hogy mikor indulnak be a sémáik, mert azon nyomban kiderül, amint elkezdenek beszélni a kapcsolatukról. Így ők is jobban megértik, hogy mi húzódik a háttérben.
– S ha csak az egyik fél hajlandó részt venni a terápián?
– Ilyenkor a mi kliensünknek gyógyítgatjuk a sémáját, amivel azt érjük el, hogy ő az egészséges felnőtt módjából reagáljon arra a helyzetre, ami játszmaszerű. Egy kapcsolatban sok ilyen játszma van: ha én mondok valamit, tudom, hogy a másik mit fog arra reagálni, amire ő tényleg azt mondja, de ő is tudja, én mit fogok azután mondani. Lejátsszuk ezeket, mint egy pingpongmeccset. Ám ha a kliensünk kilép ebből, és azt mondja, hogy ő most már egy egészséges felnőtt módból fog reagálni, akkor a meccs megáll, mert nem üti vissza a labdát. Ez nagy változást hoz. Épp most zártam le egy ilyen terápiát, kiváló eredménnyel! A páciens visszajelezte, hogy nemcsak ő, hanem minden megváltozott körülötte. Mert a család egy nagyon rugalmas halmaz, a párkapcsolat szintén. Nem lehet csak egyedül vinni és csak egyedül elrontani. Ha az egyik máshogy reagál, az egész megbillen.
– Mennyi megkeresést kap a sématerápia ügyében?
– Napi 4-5 hívást kapok. Nagyon telítettek vagyunk. Jó látni, hogy reményt és lelkesedést adunk. Ez volt Vágyi Petra missziója is a könyvével: sémaedukációt nyújtani az olvasó embereknek.
