Sok minden a fogról

Habár egyre többet lehet olvasni-hallani a helyes fogápolás fontosságáról, rengetegen szenvednek a fogakat és a fogínyt érintő betegségekben. Sokan nem fordítanak elegendő figyelmet a megelőzésre, a fogorvost is csak akkor keresik fel, amikor már baj van. Pedig a fogászati szűrés ingyenes.

Kezdjük a kicsiknél. Akkor kell(ene) kezdeni a fog-ápolást, amikor megjelennek az első fogacskák. Már ezeket is rendszeresen meg kell(ene) tisztítani pici fogkefével. Ám sokan úgy gondolják, hogy a tejfogak nem igényelnek különösebb ápolást, hisz majd úgyis kiváltja őket a maradó fog. Sok óvodás foga nagyon rossz állapotban van. Sajnos, a szülők sokszor későn viszik el a gyerekeket a fogorvoshoz – akkor, amikor már fáj a foguk, meg van dagadva az arcuk, és már nem lehet megmenteni a fogat. (Vagy amikor már csak fekete csonkok vannak a tejfogak helyén!)

(© Michael Topyol)

Így az első találkozás rossz élmény a gyereknek, és aztán már nehéz vele. Nem hajlandó kinyitni a száját, és a beavatkozásoktól való félelem sokszor végigkíséri egész élete során. Régebben az iskolából az egész osztályt elvitték a fogorvoshoz szűrésre. Tehát minden gyerek átesett az ellenőrzésen. Ma már a szülő dolga, hogy fogorvoshoz vigye a gyermekét. Ha a gyereket rendszeresen (félévente) szűrésre visszük, időben felfedezhetőek a szuvas fogak. (Ekkor le is tisztítják, és befluorozzák a gyermek fogait.)

– A rendellenesség lehet veleszületett (örökölt), de baleset vagy nem megfelelő szájhigiéné következménye is! – figyelmeztet dr. Blada György fogszabályozó orvos. (1966 óta foglalkozik fogszabályozással, ma már olyan szinten, mint nyugati kollégái, hisz amint lehetett, tovább képezte magát.) – Örökölt rendellenesség például a kiálló felső fogsor vagy az előreugró állkapocs. (Ez utóbbi figyelhető meg a Habsburg-család tagjainál.) A tökéletlen szájhigiéné fogszuvasodáshoz vezet. Az idő előtt elveszített tejfog miatt az első maradó rágófog – az úgynevezett hatos – nem a megfelelő helyen (előrébb) bújik ki. Ezért a tejfogakat felváltó maradó fogaknak nem jut elég hely.

Az egészséges tejfogak tehát fontosak, mert fenntartják a helyet a maradó fogaknak! Főleg a „támpontokként” szolgáló tej hármasok és ötösök korai elveszítése okoz problémát.

– Mire kell még figyelni?

– A babát legalább féléves koráig szoptatni kellene. A piciknek az alsó állkapcsuk általában hátrább van, mint a felső. Ahhoz, hogy a baba kiszívja az anyatejet, meg kell dolgoztatnia az állkapcsát, az izmait. Ezáltal az alsó állkapocs előrébb kerül. Ha az anya tápszert ad, kis lyukú cumit használjon. Minél előbb szoktassuk le a gyereket a cumizásról, az ujjszopásról, ugyanis nyitott harapáshoz (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor) vezethet.

– Hogyan zajlik a fogszabályozás?

– Lenyomatot veszünk, megállapítjuk a diagnózist, majd ennek alapján elkészítjük a kezelési tervet. Esettől függően kivehető vagy rögzített fogszabályozó készüléket használunk. A felhelyezése egy óra hosszat tart. Van, hogy fogat is kell húzni, mert kevés a hely. A páciens rendszeresen – havonta-kéthavonta – jár ellenőrzésre. A fogszabályozás befejezése után (általában 12-15 hónap, esettől függően) az elért állapotot rögzíteni kell. Ha nem tesszük, a fogak megpróbálnak visszatérni eredeti helyükre. Majdnem mindenkinél rögzített retenciós berendezést használunk: hátulról egy drótocskát erősítünk a fogakra, amelyet több évig kell viselni. Vannak olyan rendellenességek, amikor nem a fogívben lévő gondot kell megoldanunk, hanem az állkapcsok közti viszonyt. Ekkor kivehető készüléket adunk a szabályozás befejezése után.

Dr. Blada György

– Milyen mértékben járul hozzá az egészségbiztosító a fogszabályozáshoz?

– Diagnózistól függ. (Három kategória van.) Ám a költségek egy része a szülőt terheli. 18 éves kor után a biztosító már nem járul hozzá a költségekhez. Ebben az esetben az alsó-felső fogsor szabályozása minden mellékköltséggel együtt nagyjából 2 ezer euró. Felnőtteknél is szép eredmény érhető el. Legidősebb páciensem 53 éves volt. Nemcsak esztétikai szempontból fontos, hogy szabályos legyen a fogazatunk, hanem egészségügyi szempontból is. A szabályos fogakat könnyebb tisztán tartani, mint a torlódott fogazatot. A rágóerő és a rágóképesség is jobb.

– A fogszabályozó felragasztása után a szájhigiénikus következik: megmutatatja a páciensnek, hogyan kell tisztítania a fogait – veszi át a szót dr. Eva Hrutková fogszabályozó orvos (AXIS-DENT fogászati rendelő). – Attól nem kell félni, hogy a fogszabályozó fogra tapadó része alatt romlana a fog, mert hermetikusan zárt. Körülötte viszont igen! Ezért a fogakat és a fogszabályozót tisztán kell tartani.

A kezelés ideje alatt kerülni kell a rágógumit, és nem ajánlott beleharapni kemény ételekbe – például alma, répa. Ezeket kis szeletekben lehet fogyasztani. A fogszabályozót a páciens hamar megszokja. Zárja lehet fém, fehér porcelán vagy polikarbonát. (Ez utóbbival mi nem dolgozunk.) Az ív mindig fémből van, az a készülék „motorja”.

– Sokaktól hallani: rossz fogakat örököltem. A fogak állapota mennyiben függ az öröklődéstől?

– Bizonyított tény, hogy ha tiszták a fogak, nem tudnak romlani. A fogromlást bacilus okozza. Ha nem hagyunk neki táptalajt, akkor nem tud labdába rúgni. Az sem igaz, hogy a terhesség alatt romlandóbbak a fogak, és hogy a kalcium a magzat javára kivonódik a fogakból. Ha a fogak jól le vannak tisztítva, nincs fogszuvasodás, se vérzés, se gyulladás. Magam vagyok erre a példa. Ha a kismamának hányingere van, kellemetlen hátul megtisztítani a fogakat. Ha viszont ott marad a lepedék, akkor a fog elromlik. A kismama a terhesség ideje alatt két ingyenes szűrésre mehet el. Tudni kell azt is, hogy a fogszuvasodás és a parodontitis (gyulladásos elváltozás) fertőző, az anya átviszi a kisbabára a bacilust!

– Gyerekeknél ajánlott a barázdazárás.

– A nagyőrlők rágófelszíne barázdázott. Ezekben a barázdákban megrekedhetnek az ételmaradékok, és az itt elszaporodó baktériumok elindítják a fog szuvasodását. A barázdazárás során a fogorvos a rágófelszínt egy híg anyaggal keni be, amely szétfolyik a barázdákban – még a legkisebb barázdába is eljut –, és megkeményedik. Gyermekkorban a maradó fogak áttörése után rövid időn belül célszerű elvégezni. De akár már a tejfogaknál is alkalmazható, hogy megelőzzük a szuvasodást. A barázdazárás általában olcsóbb, mint a tömés. A biztosító viszont nem támogatja. Később – akár felnőttkorban – is elvégezhető, amennyiben a fog még egészséges.

– Az is tévhit, hogy a bölcsességfognak nem sok hasznát vesszük?

– Ha kinő, és tudjuk használni rágásra, akkor fontos fog. De ha nem tud kitörni rendesen, a csontban marad, és nekidől az előző fognak, sokszor el kell távolítani, mert kárt okoz. Ha nagy a dőlésszög, tönkreteheti az előző fog gyökerét. Ilyenkor műtéti úton el kell távolítani. De olyan is van, hogy kihúzatjuk a heteseket, és a nyolcas, azaz a bölcsességfog ki tud nőni. Gyakran látjuk a panorámaröntgenen, hogy a bölcsességfognak nem lesz elég helye.

dr. Eva Hrutková

– Egyre több rendelőben végeznek fogfehérítést.

– A fogfehérítés nagy beavatkozás, a peroxid tönkreteheti a fogzománcot, érzékenyebbé teheti a fogakat. És a saját szín nagyjából fél év múlva visszaüt. Csak azoknak ajánlatos, akiknek nincsen elöl tömése. Mi nem végzünk fehérítést, inkább a szájhigiénát ajánljuk. A szájhigiénikus nagyon szépen le tudja tisztítani az elszíneződése-ket, így a fogsor fehérebb lesz.

Mi mindent kell tudni a fogápolásról?

Kérdéseinkre Molnár Krisztina diplomás szájhigiénikus, a dunaszerdahelyi AXIS-DENT munkatársa válaszol.

– Minden egyes fogászati rendelőben kellene lennie szájhigiénés tanácsadásnak – kezdi. – A legfontosabb a megelőzés: akkor kell kezdeni a helyes szájhigiénát, amikor még nincs baj. Nem, mikor már tömni kell, vagy megjelenik a parodontitis. Ha a fogorvos a szűrésen szájhigiénés problémával találkozik: elküldi hozzám a pácienst. Én leszedem a fogkövet, letisztítom a fogakat, aztán megmutatom (tükör előtt elpróbáljuk), hogyan tudja tisztán tartani a fogait. Fontos, hogy fel tudjuk ismerni: valami nincs rendjén! Kevés ember tudja, hogy neki parodontitise van. Mikor rájön, már nagy a baj, és fogakat veszít a páciens. Ugyanígy működik a gyerekeknél is: elpróbáljuk együtt, hogyan kell tisztítani a fogakat.

12 éves korig a szülőnek oda kellene figyelnie, hogy a gyerek hogyan mossa a fogát. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekek nem képesek arra, hogy egyedül megmossák a hátsó fogaikat. Sajnos, a szülők erre általában nem szánnak időt.

– Naponta legalább kétszer mossunk fogat, vagy minden étkezés után?

– A legjobb lenne minden evés után. Erre viszont nincs idő. (Ilyenkor vízzel öblítsük ki a szánkat.) Az esti fogmosás elég ahhoz, hogy a fog ne romoljon, és ne alakuljon ki a sorvadás. Ám annak tökéletesnek kell lennie! Szólókefével kezdjük. Ez egy speciális kefe, amellyel mindenhova „bejuthatunk”. Erre nem kell fogkrém. Van, akinél a hátsó fogakra szoktam ajánlani, a fix fogszabályozót viselők viszont minden egyes fogat ezzel tisztítanak meg. Ezután jöhet a fogkefe fogkrémmel. Fontos a fogközkefe: a fogközöket ugyanis mással nem lehet alaposan kitisztítani. A fogselyem ugyanis csak a fog élét tisztítja, a fogközöket nem! Mindenkinek más fogközkefe kell, sőt, a legtöbb embernek többféle (általában 2-3) is. Itt, a rendelőben kipróbálunk többet, aztán kiválasztjuk a páciensnek megfelelő nagyságot. Ritka az olyan szabályos fogsor, hogy egyfajta elég.

– Régen azt mondták, hogy a fogmosás legalább 3 percig tartson.

– Nem ez a mérvadó, hanem az, hogy az összes fog végig legyen tisztítva, és a fog összes része tiszta legyen. Általában bele lehet férni 5-6 percbe, a szólókefézéssel és a fogközkefézéssel együtt. Persze ez a kézügyességtől, gyakorlottságtól is függ. A legfontosabb a mechanikus tisztítás – a fogkrém és a szájvíz csak segédeszköz. Ha nem tisztítom meg a fogamat, a lepedék és a fogkő megakadályozza, hogy a fogkrém, illetve a szájvíz hatóanyagai odajussanak a foghoz és az ínyhez, és kifejthessék hatásukat. Tudni kell, hogy a szájvíz néha többet árt, mint használ: ha nem rendeltetésszerűen használják. Ha vérzik az íny, sok esetben csak le kellene szedetni a fogkövet, vagy utánanézni, nincs-e kialakulóban valamilyen szervi betegség – és persze tudni kell helyesen megtisztítani a fogakat. Sokan a 12 órás, antibiotikum hatású szájvízzel próbálják enyhíteni a panaszaikat, naponta többszöri öblögetéssel – helytelenül. Mindez tönkreteheti a száj természetes bioflóráját!

Molnár Krisztina

– Mennyire ajánlott az elektromos fogkefe?

– Eredetileg azoknak találták ki, akik valami miatt nem tudják használni a kezüket. Az elektromos fogkefének kemény a feje, és körbe-körbe mozog (egy-két gyár készít már olyat, amelyik csak vibrál, vagy oda-vissza mozgást végez). Ha állandóan ezzel tisztítjuk a fogat, egy idő után az íny lepattan a fogról, a fognyak érzékennyé válik, és fognyaki kezelésre lesz szükség. A folyamatos használat során árkokat is súrolhatunk vele a fogakon, ami nem szép, és nehéz rendbe hozni. Gyerekeknek végképp nem ajánlom. Felnőtteknek is csak alkalomszerűen – például, ha el van törve az ember karja, és a kevésbé ügyes kezével kell fogat mosnia.

– Hasznos-e a szájzuhany?

– A lepedék olyan, mint a pókháló: körbeveszi a fogat, és ragadós. Ahogy a sarokból sem tudjuk kizuhanyozni a pókhálót, úgy a fogakról sem tudjuk lezuhanyozni a lepedéket. Alapos tisztításra tehát nem alkalmas! A friss lepedéket viszi csak le: rögtön az étkezés után kizuhanyozhatjuk vele a szájüreget.

– A reklámokban azt halljuk, milyen jó szolgálatot tesz a (cukormentes) rágógumi...

– A rágógumi nem helyettesíti a fogmosást, és nem távolítja el a lepedéket. A savas kémhatást picit tényleg visszalendíti azzal, hogy a rágás fokozza a nyálképződést, a nyál pedig felhígítja a savakat. Ezt azonban úgy is meg tudjuk oldani, hogy egy pohár vízzel kétszer kiöblítjük a szánkat. Ha valaki rákérdez: rágózhat-e, azt mondom, igen.

A rágógumik íze úgyis elég hamar elmegy, nem kell hosszan rágni. A gyakori rágógumizás koptatja a fogakat, és tönkreteszi az állkapocsban lévő ízületet, ami fájdalommal jár. Ez elég nagy probléma, és sok embert érint!

– Sok helyütt írják, hogy rögtön az étkezés után nem ajánlott fogat mosni, főleg, ha magas savtartalmú ételt-italt fogyasztottunk.

– Ez igaz. Nem ajánlatos rögtön hányás után fogat mosni. Valamint gyümölcsök, gyümölcslevek és magas savtartalmú ételek fogyasztása után se! Mégpedig azért, mert a savas közeg kivonja az ásványi anyagokat a fogból, átmenetileg felpuhítja a fogzománcot, így a fog sérülékenyebb. Egy idő után (30-60 perc) a nyál visszaadja a fognak az ásványi anyagokat – akkor már lehet fogat mosni. Ha valaki sok citrusfélét eszik, és utána megdörgöli a fogát: a fog érzékennyé válik, megkopik, megpuhul, tojáshéjszerű lesz. A fogzománc nem csak esztétikai szempontból fontos: védi a fogat, hogy ne rakódjon rá olyan könnyen a lepedék. Közvetlenül étkezés után vízzel öblítsük ki a szánkat, hogy feloldjuk a savakat.

• Mézbe vagy cukorba mártott cumival soha ne „vigasztaljuk” a kisbabát, még a fogak kibújása előtt sem! Az esti fogmosás után már ne adjunk a gyereknek édesített italt! A szomjúság elűzésére legjobb az átforralt víz.

• Gyermekünk fogainak fejlődését kísérjük figyelemmel! megjelenésüktől kezdve tisztítsuk a tejfogakat a gyerek korának megfelelő fogkefével, szoktassuk hozzá a szájápolás napi rutinjához. Fontos tudni, hogy az első maradó fogak nem tejfog helyére jönnek, hanem a második tejőrlő mögött bújnak elő.
• Étkezések között ne nassoljon! A cukor a szájban két percen belül savvá változik, megtámadja a fogzománcot, kalciumot és ásványi anyagokat von el. Ha ez a folyamat rendszeresen megismétlődik, a fogon lyuk keletkezik. Minden étkezés után vízzel öblítsük ki a szájüreget, hogy a keletkezett savakat felhígítsuk.
• Rendszeresen járjon megelőző vizsgálatra! Az időben felfedezett elváltozás kezelése kevesebb fájdalommal jár, kevésbé időigényes, és olcsóbb is. Ráadásul az elhanyagolt fogazat különböző betegségekhez vezethet. Ha a szájüregben elváltozást észlel, forduljon fogorvoshoz! Az elváltozások súlyos betegséget jelezhetnek.
• A foghiányt pótoltatni kell, hisz minden fognak szerepe van a táplálék feldolgozásában. Ha ez nem történik meg időben, a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak.