Rengeteg a fáma és mítosz: lehet-e egyáltalán, sőt ajánlott-e a sport a terhesség alatt? Pár dolgot az elején szeretnék leszögezni: a terhesség nem betegség, csak egy más állapot. Vagyis ha az egészséges életmódhoz a rendszeres sport is hozzátartozik, miért is lenne ez másképp a terhesség 9 hónapja alatt?
Mivel említettem, hogy ez egy más állapot – így a sportot is módosítanunk kell, állapotunknak megfelelően. Mindenekelőtt leszögezném: a „jaj, mozgok én eleget...” kitétel nem a megfelelő sport a terhesség során. Tudni kell, hogy nemcsak a jó közérzet végett fontos tornázni, de egészségügyi okokból is erősen javalt. Például: ha a terhesség folyamán cukorlebontási panaszok lépnek fel (terhességi cukorbetegség – gesztációs diabétesz), kifejezetten kötelező a torna, mivel a fizikai aktivitás segít a cukrok lebontásában. Mindezt persze felülírja, ha nőgyógyászunk nem ajánlja a tornát, vagyis koraszülés veszélye áll fenn, vagy a méhlepény nem a megfelelő helyen – túl közel a szülőcsatornához – ágyazódott be.
A fizikai aktivitásnak van pár szabálya, amelyeket ha betartunk, fitt kismama válhat belőlünk (a megengedett határon belül mozgó, 9-12 kiló súlyfelesleggel), aki nem csak arról tud beszámolni, mikor hol és mennyire fáj a háta, dereka...
- Ha nincs semmilyen komplikáció, és a kismama korábban már sportolt, akkor nyugodtan folytathatja, csak óvatosan. Kivételt képez a terhestorna, amit ideálisan a 16. hétben kezdhetünk legkorábban, de a szülésig végezhetjük.
- Soha ne sportoljunk a végső kifulladásig.
- Előzzük meg a szervezetünk túlhevülését: a testhőmérsékletnek nem szabadna sportolás közben 38°C fok fölé emelkednie.
- Mindig tartsuk be a megfelelő folyadékbevitelt, hisz szervezetünk sportolás közben hamarabb dehidratálódik.
- A sportolás sohasem terhelheti le szervezetünket olyan mértékben, hogy keringési zavarok lépjenek fel (pl. „feketeség, csillagok a szemünk előtt”).
A legmegfelelőbb sportok során minden izomcsoportunk bekapcsolódik. Kerüljük azokat a sportokat, amelyek során hosszabb ideig visszatartjuk a levegőt. Azokat a sportokat is kerülnünk kell, amelyek során hosszabb ideig magasabb a hasüregi nyomás a szervezetünkben.
- Soha ne a terhesség alatt kezdjünk új sportágat (kivétel a terhestorna).
- Megfelelő ruházattal kerüljük el a szervezetünk túlhevülését, ill. lehűlését.
- Sose sportoljunk, ha betegnek érezzük magunkat, pláne, ha lázunk van.
- Nem megfelelőek a magaslati levegőben (2500 m tengerszint feletti magasság) végzett sportok sem.
- Kerüljük a balesetveszélyes sportokat, ahol ütés, esés veszélye fennállhat.
- A nagy erőfeszítéssel járó sportok, amilyen például a súlyemelés, valamint a küzdősportok, a gimnasztika és az egyébként is veszélyesnek tartott sportok (búvárkodás, ejtőernyőzés stb.) a terhesség semelyik szakaszában nem ajánlottak.
- Kerüljük az olyan sportokat, ahol a vádli hosszabb ideig nyomásnak van kitéve (pl. guggolás), valamint a lábfej nyújtása lábgörcsökhöz vezethet.
Melyek tehát a megengedett sportok:
- Úszás megfelelő feltételek mellett (tiszta, hullámmentes víz).
- Napi séta a friss levegőn (a pláza levegője nem számít frissnek).
- Akik aktívan futottak, esetleg sportoltak, nem muszáj lemondaniuk a laza kocogásról sem
- Aerobik, de csak akkor, ha alacsony intenzitású, és nem ugráláson alapszik.
- Biciklizés mindig önmagunkhoz alakítva a tempót, és természetesen biztonságos környezetben, csökkentve az esés kockázatát.
- Jóga abban az esetben, ha a jóga alapjait már a terhesség elején elsajátítottuk.
- Speciális kismamatorna ahol a terhesség folyamán terhelődő izmok erősítésén van a hangsúly, és a szüléshez szükséges legfontosabb izmokat mozgatja át.
Végére, összegzésnek csak annyit mondanék, nincs általános szabály, miből mennyit. A kismama erőnléte a döntő! Nem várhatjuk el, hogy az előtte aktívan sportoló kismamának megfelel majd a napi egyórás séta, de ugyanez érvényes fordítva is: ne várjuk el egy kismamától, hogy élsportolóként tornázzon, ha előtte nem olyan életmódot folytatott. Vagyis egyetlen szabály él: ami jólesik a kismamának, ártani sosem fog!
Kulcsár Gabriella