Sujtásos és kerámiadíszek varázsolják ünnepivé idei karácsonyfánkat.
A filigrán sujtások Vanya Andreától, a játékos kerámiadíszek Krascsenits Piroskától érkeztek.
Sujtás a régi dolmányokon
A sujtás egykor egy ruhadíszítésre használt zsinór volt, amelyet fonatolással állítanak elő. Az 1600-as évek végén terjedt el a magyaros viseletben. A huszárok ruhája például tele volt sujtással. Vanya Andrea (Komárom) először ékszereket készített fonatolással. A technika két párhuzamos fonalköteggel dolgozik, amelyek között látható a választóvonal.
Andrea kreatív kuckójának neve Mandi Handmade. Kézművesünk Búcsról származik, optikus és optometrista szakon végzett Brünnben. (Nemcsak szemüvegkészítéssel foglalkozik, látásélességet is vizsgál, kontaktlencsét is applikál.) Elmondása szerint azért választotta az optikusi szakmát, mert annál is fontos a kézügyesség. Nagyjából hat éve készít sujtásos ékszereket.
A karácsonyfadíszekhez sok-sok különböző gyöngyre van szüksége, ezeket egyenként varrja a fonalak közé. Minél különfélébbek a gyöngyök, annál szebb lesz a karácsonyfadísz. Mérvadó persze, hogy a sujtás is minőségi legyen.
Az arany- és ezüstszínű fonal sokkal keményebb, mint a színes, így nehezebb átvarrni: ezért a fadísz hosszabb ideig készül. Az utolsó gyöngyöcske odavarrásával viszont nem ér véget a móka, Andrea még filccel eldolgozza a munkadarab hátulját.
Vidám télapók és angyalok
Krascsenits Piroska (Baka) a fazekasságot a győri Kovács Margit Iparművészeti Szakgimnáziumban sajátította el. Mára kialakította saját stílusát, fényes zöld mázzal dolgozik: vásárokban is keresettek a munkái. A karácsony iránti szeretete vörös fonalként húzódik végig az életén, ezért is fogott bele a karácsonyi égetett díszek készítésébe.
Már év közepén elkezdi gyártani a sok vidám télapót és angyalkát, a bögréket, a tálakat és az edényeket. Minden évben előrukkol valami újdonsággal. Kedvenc motívuma a tulipán és a csipke, süteményestálain is a csipkeminta dominál.
