Tarlóra vágott földjeinken idén is megcsodálhatjuk a szalmabálákat. Olyanok, mintha óriások gyermekei hagyták volna hátra a játékaikat – írta egyszer valaki. Rendetlenül állnak, a nagy szabálytalanságban mégis nagy szabályosságban. Amúgy a szalma az állatok almozására szolgál, ezt hívták régen száraz alomnak.
Cséfalvay Á. András fotói a Csallóközben készültek.
A szalma az állatok almozására szolgál, ezt hívták régen száraz alomnak. De más szerepük is van ezeknek a szépséges báláknak: miután az 1850-es években feltalálták a bálázógépet, falazóanyagnak is használni kezdték őket. A bálázás lehetővé tette, hogy egységes méretű szalmabálákat lehessen előállítani.
Manapság egyre-másra kapunk hírt szalmatetős házakról; s van olyan cég is, amelyik a szalmaépítésű házakra szakosodott. (Hisz kitűnő a szalma hőszigetelő képessége.)
Bár a szalmabála önmagában nem építőanyag – csakis agyagvakolatban érvényesülnek a kedvező tulajdonságai. Házépítésnél a bálákat téglaszerűen rakják a favázba, ezekre kerül kívülről-belülről az 5-10 cm agyagvakolat, amelyet négy rétegben hordanak fel. Szlovákiában is van cég, amelyik előregyártott panelekből épít fel szalmabála házat vályogvakolat használatával.
Csendélet bálázógéppel aratás utána Karcsák határában...
Széna vagy szalma?
A széna etetésre szolgál, finom gyógynövényeket tartalmaz. Haszonállataink jóízű téli takarmánya. A szalma a gabona cséplése után visszamaradt szárakat és szárrészeket tartalmazza. Alomnak és fűtésre is használják.
