„A szem tükör. A lélek tükre, s mi felelősek vagyunk a látásunkért. Ajándék, hogy reggel, amikor kinyitjuk a szemüket, elénk tárul a világ. Ne vegyük magától értetődőnek!” – figyelmeztet Dorčiaková Eva (Párkány) szemorvos.
Melyek a leggyakoribb szemproblémák, s mit tehetünk, hogy minél tovább megőrizzük szemünk egészségét? – kérdeztük tőle.
Dorčiaková Eva (© Fotó: Cséfalvay Á. András)
– Ingergazdag világban élünk, okoseszközökkel vagyunk körülvéve. Másak ma a szemproblémák, mint tíz-húsz évvel ezelőtt?
– Hatalmas a változás mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében. Egyre több a rövidlátó kisgyermek, ami egyértelműen a rengeteg képernyőhasználatnak tulajdonítható. (S erre a covid-időszak, valamint az online oktatás is rásegített.) Sokan közülük ki sem járnak a természetbe, pedig a szem egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a természetes fény! Egy tízéves gyereknél napi két óra lenne a képernyőhasználati limit, a gyerekek viszont ennek sokszorosát töltik az okoseszközök előtt. A kijelző bámulásakor még inkább fókuszálnia kell a szemnek. Hogy ezt kompenzálni tudjuk, legalább napi két órát kint kellene töltenünk a természetes fényben, hiszen a szem is elfárad. Képzeljük el, hogy egy konditeremben nehéz súlyokat emelgetünk. Az első 10-15 percet még bírjuk, aztán remegni kezd az izom, mert elfárad. A szem is izom: ugyanúgy elfárad, ha állandóan fókuszálnia kell.
– A gyerekeknek hatéves korig egyáltalán nem szabadna telefont adni a kezébe. Ehelyett mit látunk? A kicsi nézi a gyorsan villózó képeket, az anyuka meg eteti közben. A fejlődésben levő agy ezt nem képes feldolgozni. Hiszen mire figyeljen? A képekre, az izgalomra vagy az ételre? Nem csoda, hogy egyre több neurológiai probléma jelentkezik gyerekeknél, s később, az iskolában sem tudnak kellően koncentrálni. A szülők pedig nem értik, mitől van ez…
– Mi a helyzet a felnőttekkel?
– Ahogy öregszünk, úgy jelentkeznek a különféle szemproblémák. Gyakori a szürke hályog (a szemlencse elszürkül, és homályos lesz a látás), de zöld hályoggal (a szem fájdalommal járó bevérzése) is sokan küzdenek. Pandémia idején az emberek, sajnos, elhanyagolták a szemorvosi vizsgálatokat, nem jártak rendszeresen ellenőrzésre. Pedig a szemünket még a fogainknál is többet használjuk! Ráadásul mindannyiunk életének része a neonlámpa, a LED-világítás és a monitorok fénye, amelyek fokozottan terhelik a szemet. Ne legyünk hát restek elmenni az éves kontrollra – hiszen ezzel elejét vehetjük a komolyabb problémáknak. Egy szürke hályog például évekig lappanghat tünet- és fájdalommentesen.
S egyéb betegségek – például a vérnyomásproblémák, illetve a cukorbetegség – is megmutatkoznak a szem állapotán. Minél később fedezzük fel ezeket a betegségeket, annál rosszabb leletekkel kell szembenéznünk.
– Ezek szerint nem tudunk vigyázni a szemünkre?
– Inkább azt mondanám: elhanyagoljuk. A problémákat pedig lehetőleg gyorsan, a legkevesebb erőfeszítéssel szeretnénk megoldani. Rengetegen küzdenek például szemszárazsággal, amiről az épületek szigetelése is tehet. A természetben pedig, ahol a szem kaphatna egy kis nedvességet, kevés időt töltünk, nem beszélve arról, hogy a képernyők előtt még pislogni is elfelejtünk. Az egészséges szaruhártyát leginkább a celofánhoz hasonlíthatnám. Ha benedvesítjük, lágy, és mindent szépen lefed. A száraz szem ezzel szemben olyan, mint a száraz, rögös föld. A rögökben pedig könnyen megtapad az allergia, a baktérium és a vírus. Száraz szem esetén sokat segíthetnek a szemcseppek, viszont nem elég pusztán a folyadékpótlás. Az lenne a legjobb, ha a szem önmaga termelné meg az egészséges működéséhez szükséges összetevőket: a vizes és a zsíros-olajos komponenseket. A szemorvos kivizsgálja a könnyek összetételét, így képes felállítani egy hatékony kezelést.
– Vagyis: egyeztessünk orvossal, mielőtt megvásárolnánk az első gyógyszertári készítményt?
– Megint csak az éves kontroll szerepét hangsúlyoznám. Tisztában vagyok vele, hogy felgyorsult életet élünk, s a munkából kimaradni sem egyszerű. Ugyanakkor ennyi erőfeszítést tegyünk meg a látásunkért! Ha tisztában vagyunk a szemünk állapotával, könnyebben tudunk olyan cseppet választani, amelyik segít a problémánkon. Fontos, hogy legyen benne hialuronsav, illetve minél több kötéses a hidrogénmolekulája, annál hatékonyabb. Jó, ha egy idő után készítményt váltunk, ugyanakkor nem szabad hagynunk, hogy a zsíros-olajos összetevők egyensúlya felboruljon. Lényegében ezt segíti elkerülni a szemorvos. Ha rossz készítményt választunk, allergiás reakciók is felléphetnek. Ilyenkor nehezebb megtalálni a megfelelő gyógymódot is, mintha rögtön elejét vettük volna a problémának.
– Az éves kontroll mellett hogyan óvhatnánk szemünk épségét?
– Válasszunk minőségi napszemüveget! Nyáron és télen – például síelésnél – fokozottan ügyelni kell. Ilyenkor a szem annyira erős fényhatásnak van kitéve, mintha hegesztenénk. Továbbá legyünk minél többet természetes fényben, s legalább a szabadidőnkben redukáljuk a képernyőhasználatot. Az az életforma, amelyben a telefon és a laptop játssza a főszerepet, gyilkolja a szemet! Az éleslátásért felelős két vitamin, a rodopszin és a lutein pótlására szintén ügyelni kell. Ezeket természetes módon, sajnos, nem tudjuk bevinni a szervezetünkbe. A tojás és az avokádó segíthet, de a pótláshozigen nagy mértékben kellene fogyasztanunk belőlük.
Ügyeljünk a balesetmegelőzésre, ugyanis a szemünk világa pótolhatatlan! A rendelőben nemegyszer találkozom olyan esetekkel, amikor a baj elkerülhető lett volna, ha a páciensen munka közben van védőszemüveg.
– Nehéz jó diagnózist felállítani egy szembetegségnél?
– Ha az orvos alapos, a diagnózis felállítása lassú folyamat. A betegre időt kell szánni, s alaposan ki kell kérdezni a tünetekről, összefüggésekről. Amikor új páciens érkezik hozzám, a szemet nagyon aprólékosan megvizsgálom, nehogy elkerülje a figyelmemet valamely fontos részlet. Éppen ezért a szemkivizsgálás sohasem rutinvizsgálat: minden beteg egyedi eset. Illetve az sem mindegy, hogy a páciensnek van-e a szemproblémája mellett egyéb betegsége – például neurológiai vagy cukorbetegsége. Ez az egész egy óriási puzzle!
– Sokan reménykednek abban, hogy a lézeres szemműtét majd segít a problémájukon. Mi a véleménye erről a beavatkozásról?
– Szerencsére a szemproblémák orvoslása rohamosan fejlődik, s ezt én is támogatom. Ráadásul a műtétnek a legtöbb páciensnél életminőség-javító hatása lehet! Azok, akik nem küzdenek szemproblémákkal, el sem tudják képzelni, mivel jár az, ha valaki napi szinten kontaktlencsét vagy szemüveget használ. Az előbbit rendszeresen fel kell helyezni, tisztán kell tartani és cserélni, s közben fokozottan odafigyelni a higiéniára. A szemüveg pedig télen párásodik, nyáron meg izzad benne az ember. Nem beszélve arról, hogy – bár már vannak divatos keretek – sok gyereket máig cikiznek, ha szemüveget hord. Ha azonban a szemműtét mellett döntünk, fontos, hogy jó klinikát és elismert specialistát válasszunk.
– Az operációt akkor végezhetik el, ha az illető betöltötte a 18. életévét, s dioptriája legalább fél éve stabil. Ha pácienseim fontolgatják a szemműtétet, nyugodtan kikérhetik a véleményemet: van, akiknek kifejezetten ajánlom, míg másokat – az állapotuk miatt – türelemre intek. Illetve vannak olyanok is, akik maguk várják ki, hogy milyen újításokat hoz az orvostechnológia, hiszen évről évre pontosabb műtéti eredményeket kapunk. A döntés tehát mindig a páciens kezében van.
– Végezetül: mit szeret leginkább a szakmájában?
– A szem egy elképesztően tiszta szerv. Orvosként azonban nemcsak a dioptriák megállapítása és a gyógyítás folyamata izgalmas, de az is, amikor a páciens a sebészi beavatkozás után érzékeli a pozitív változást. Megindító pillanat, amikor az ember tudatosítja: újra jól lát!
