Szösszenetek egy kilenctagú család életéből: mesél az anyuka!
,,Nálunk mindig szülinapja vagy névnapja van valakinek. Néha lehetne már egy közönséges nap is!"
Rend
Ha vendéget várunk, rákészülünk. Rengetegszer voltam már zavarban a váratlanul betoppanó vendégek miatt: a konyhában tornyosult a mosogatnivaló, a kamraajtó nyitva, a teregetni való ruha a folyosón várta a sorát – és még sorolhatnám. Mára elfogadtam, hogy így élünk, nem megy másként.
Sütés
Szeretek sütni, de kovásszal nem foglalkozom. Azt mondják, olyan, mint egy gyerek, nekem pedig többre nincs kapacitásom.
Mosás
Vasárnap kivételével minden nap mosok. A minimum napi három adag.
A gyerekeknek van egy külön ruhaszobájuk, amit úgy kell elképzelni, mint egy kisebb üzlethelyiséget, ahol kedvére válogathat az ember. Néha razziát tartok benne, „Nem találtok ruhát, mert annyi van!” felkiáltással.
Könyvek
A gyereknevelésről nem olvasok már könyveket. Olyan gyerekeim vannak, akik nem férnek bele a skatulyákba.
Utazás
Van egy kilencszemélyes autónk, azzal járunk a Dunához sétálni, vagy túrázni. Emellett nagyon szeretünk biciklizni.
Mi és az ünnepek
Levelet írni a Jézuskának? Inkább listát készítünk, és a gondviselés is megsegít bennünket valamilyen úton-módon. Volt, hogy a férjem kapott bónuszt a munkahelyén, vagy játékokat kaptunk jó emberektől; s évekig érkezett a kisfiam nevére csekk egy névtelen adakozótól. Havi beosztással élünk, s megtanultuk: ha van lista, általában megjön hozzá az égi áldás is.
Fialka Andrea
Étkezés
Nálunk nincs olyan, hogy valaki ne tudna összeütni valamit. Ákos, a legkisebb fiú is megvajazza a kiflijét. Nagybevásárlást havonta egyszer tartunk, akkor feltöltjük a kamrát. Szüleim is besegítenek, küldenek tojást, húst. Én előre megtervezem, hogy mit főzök hétvégén, és megveszem a hozzávalókat. Van egy nagy kertünk, abban sok minden megterem: krumpli, csemegekukorica, uborka, paradicsom, paprika, répa; s ezenkívül gyümölcsfáink és -bokraink is vannak.
Szeretem, ha a gyerekek, ahogy mennek végig az udvaron, tudnak valamit csipegetni... Állattartással is próbálkoztunk. Volt tehenünk, kecskénk, tyúkjaink és fekete malacunk, mára a cicák maradtak.
Karácsonyfa
Volt, hogy csak egy fenyőágat díszítettünk fel. Máskor 24-én hívtak, hogy egy kereskedőnél megmaradt a fenyő. A soron következő évben aztán már megengedhettük magunknak a fát.
Karácsonyi menüsor
A reggelink halaskenő, ebédre lencselevest készítek és mákos gubát. A gyerekek szeletelik hozzá a kiflit, darálják a mákot; ez is megy kalákában. Szenteste hal kerül az asztalra – és nincs annyi majonézes saláta, amennyit a gyerekeink ne tudnának megenni. A napot szentmisével zárjuk. Ilyenkor sokáig fennmaradhatnak a gyerekek. Egyik évben Monopoly társasjátékot kaptak ajándékba, nyolc órán keresztül játszott az egész család; no, az izgalmas volt!
HÉT GYEREKKEL AZ ÉLET
Nagylúcson, az otthonukban fogadott Fialka Andrea (49), aki hét gyermeket nevel a férjével, Antival.
– Hét saját gyermekünk van és egy befogadott lányunk, Enikő – mutatja be Andrea a családját. – Enikő Anna lányom barátnője. Később úgy alakult az élete, hogy szüksége volt otthonra, így befogadtuk. Középiskola alatt négy évig élt velünk, beköltözött a lányszobába. Ma Magyarországon él, s ha látogatóba jön, újra a lányszobában alszik. Anna lányunk egy ideig Németországban élt, fél éve költözött haza, ő már készülődik a júliusi esküvőjére. Anna és Áron már dolgoznak, Tamás fiunk pedig végzős szakközépiskolás. Eszter gimnazista, a többiek pedig a szomszédos faluba, Egyházgellébe járnak alapiskolába. Ákoska ovis, én pedig óvónőként dolgozom Nagylúcson. Férjem, Anti, villany- és gépszerelő. Van négy szép cicánk, ők is hozzánk tartoznak.
– Nagyon takaros házatok van.
– Két gyermekkel költöztünk ide, Nagylúcsra, egy félkész házba. Először az alsó szintet fejeztük be, majd csak később a felső szintet. Sokáig úgy éltünk, hogy a gyerekeké volt az egyik szoba, miénk pedig a másik. Nagy ünnep volt, mikor végre lett saját hálószobánk!
– Rend és tisztaság honol mindenhol... Hogy tudod menedzselni a rendfenntartást?
– Most nincsenek itthon a gyerekek, így rend van. Amúgy a nappali a közösségi tér, itt megköveteljük a rendet, de a felső szint már az ő birodalmuk. Fent van egy fiúszoba és egy lányszoba. A fiúszobában öten, a lányszobában most ketten laknak. A fiúk mindig mondogatják: „Hja, persze, hogy könnyebb a lányoknak, hiszen kevesebben vannak!” Szombaton zajlik a nagytakarítás, a fiúk megegyeznek, ki fog porszívózni, felmosni. A nagyfiúk mindig megregulázzák a kicsiket: „Tessék elrakodni, mert porszívózunk!”
– Honnan jött a nagycsalád ötlete?
– 23 évesen mentem férjhez, Antival tudatosan nagycsaládra készültünk. Egy Hajszoló nevű kétéves keresztény képzésen tettük le egymás mellett a voksot, ahol megtanítottak bennünket az adott forrásokból gazdálkodni.
Élénken élt bennem egy rokon példája is: négy gyermeket neveltek, s én azt gondoltam, milyen jó lehet, mikor ennyi testvére van az embernek! A nővéremnek is négy gyermeke született, egyébként Antival mi is négyet terveztünk.
– Hogyan lett a négyből hét?
– Két évig nem jött az áldás, akkor már nyitottak voltunk az örökbefogadásra, Anti eleve sokat látogatta a gyermek otthonos gyermekeket. Végül megérkezett Anna, majd hároméves különbségekkel a többiek. Mindegyik gyerekemet szoptattam, majdnem két évig. Negyedik gyermekünk, Eszter annyira jó baba volt, hogy úgy éreztük, a többit is bírni fogjuk...
– Mindvégig otthon voltál velük?
– A legkisebb fiunk születése előtt az egyházi óvodában tanítottam – korábban elvégeztem az óvodapedagógiát, és megszereztem a jogosítványt. Próbálkoztam a profi szülőséggel is, befogadtunk egy roma kisfiút, ő egy évig élt velünk.
Olvass tovább: Hét gyerekkel az élet
