Hány éves kortól kéri ki a bíróság az érintett gyermek véleményét? Ez nem korfüggő. A jogszabály kimondja, hogy figyelembe kell venni a gyermek véleményét.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden esetben bevonják a gyermeket az eljárásba. Fontos, hogy szakember, gyermekpszichológus hallgassa meg a véleményét, mert minél kisebb a gyermek, annál inkább befolyásolható. Mazács Ferenc, nyékvárkonyi ügyvédet kérdeztük.
(© Ksenia Belanger)
Ha a külön élő szülők megegyeznek
Mint írtuk fentebb, amennyiben a szülők nem házasok, nem kötelesek bírósághoz fordulni a gyermekelhelyezés ügyében. Ilyen esetben a szülői jogok és kötelességek nincsenek bírói döntéssel szabályozva. Én ügyvédként ugyan megfogalmazhatok egy szerződést, amelyben a szülők lefektetik a szabályokat, de az bírói jóváhagyás nélkül nem végrehajtható, csak „úri megállapodás” marad. Ha a szülők azt szeretnék, hogy az egyezség számonkérhető legyen, akkor kérvényezniük kell a jóváhagyást a bíróságon.
Érvényes különben, hogy a szülők bármikor bírósághoz fordulhatnak, ha vita van közöttük a szülői kötelességekről és jogokról.
A tartásdíj
Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni a tartásdíj összegéről, szintén bírósághoz fordulhatnak. A törvény szerint a bíróság köteles figyelembe venni mindkét szülő anyagi körülményeit, illetve a gyermek korát, igényeit. Konkrét képlet a tartásdíj kiszámítására nincs, illetve nincsenek megszabott tarifák. Ez is nagy hiányosság nálunk. Nyugat-Európában táblázatokkal, százalékokkal dolgoznak a bíróságok. Nagy szükség lenne egy konkrétabb szabályozásra, mivel nagyon sok hasonló esetben gyakran másként dönt a bíróság. Ez pedig egy jogállamban nincs rendjén, magyarán: nem igazságos.
Stabilitás
„Amikor bevezették a váltott felügyeletet, véleményem szerint a szülői jogokat tartották szem előtt. Az egyenlőtlenségeket akarták kisimítani, hisz kevés kivételtől eltekintve a gyermeket sokáig az anyjánál helyezték el. Mi a jó a gyermeknek? – efölött valahogy elsiklottak. Pedig a gyermek igényei lennének a legfontosabbak. Nem hangzik rosszul, hogy mindkét szülő ugyanannyi időt tölthet a gyermekével, ám sokszor pingponglabdát csinálnak belőle, holott a családnak az állandóságot, a stabilitást kellene képviselnie.”
(Mazács Ferenc ügyvéd, Nyékvárkony)
Visszaélés
Mikor az apa azért kéri a váltott felügyeletet, mert nem akar gyerektartást fizetni. „Sok férfi furán gondolkozik a pénzről. Ügyvédi gyakorlatom alapján mondom, hogy vannak apák, akik nem szeretnek gyerektartást fizetni, mert az van a fejükben, hogy a pénzt a volt feleség kapja, akit gyűlölnek. Az anya pedig harcol, de hiába” – mondja Mazács Ferenc.
(© Ksenia Belanger)
Zsarolni is lehet vele
Az élet nagy játékos. Vagy inkább az emberi agy? A nő magasabb tartásdíjat követel, az apa nem akar fizetni – s kihúzza a nagy tromfot, az „osztott felügyelet” kártyát. „Viszem a gyereket, ha bíróságra adsz!” Ezzel érzelmileg megzsarolja a nőt, aki remeg a gyermekéért, s beleőrül a gondolatba, hogy elvehetik tőle. Vagy hogy egy másik nő, aki elvette tőle a férjét, elveszi a gyerekét is. Ennek hatására lejjebb ad az igényeiből, és beéri az alacsonyabb gyermektartással, csak maradhasson vele a gyerek.
