Tisztelt Szerkesztőség! Andi vagyok, 39 éves és hülye. Méghozzá a diplomás, javíthatatlan álmodozó típusból.
Olyan, aki azt hiszi, mindent muszáj elvállalnia, és soha nem szabad nemet mondania, mert nélküle megáll a világ. Aki képes három ember munkáját elvégezni egy fizetésért, és inkább százszor a nyelvébe harap, mint egyszer azt mondja, amit igazán érez vagy gondol.
Megcsinálod? Segítesz? Bevállalod? „Hát persze!” – szól a válaszom. Csak át kellene nézni... Csak egy tepsi süti kellene... Csak két telefon... Csak el kellene ugrani... És még sorolhatnám a csakkal kezdődő mondatokat, melyeknek mindig bedőlök. Mindent bevállalok, mindenre igent mondok, otthon meg olyan vagyok, mint egy bomba sistergő kanóccal: ideges, türelmetlen, és egy szikra is elég hozzá, hogy a szlovák lecke fölött eldurranjon az agyam.
Aztán ott a férjem is, akinek egy elismerő, dicsérő szaváért szinte bármit megtennék. Képtelen vagyok belátni, hogy ő meg magasról tesz rám, és annak örül a leginkább, ha napokig nem lát.
Tudom, hogy ezt a helyzetet magamnak köszönhetem. Bizonyítani akartam. Akinek leginkább az elismerésére, figyelmére vágytam, azt az embert a döntéseimmel magam ellen fordítottam. Mindig mással vagyok elfoglalva, és nem vagyok ott, mikor neki van szüksége rám. Fogalmam sincs, hogyan tudnék a helyzeten változtatni úgy, hogy mindkettőnknek jó legyen. Nekem ugyanis szükségem van a visszajelzésekre, ő viszont sosem tudta, hogyan kell valami jót mondani a másiknak.
Jó érzés fontosnak érezni magam, pozitív megerősítést kapni: ez ad erőt reggelente kimászni az ágyból, és elkezdeni a napot. De a férjem és a családom nélkül az egész semmit sem ér. Utálom az újévi fogadalmakat, mert sosem tartom be őket. De most megpróbálok tenni egyet, hátha képes leszek rá. Kezdetnek, mondjuk, csak minden harmadik kérésre mondok igent. A többiek meg csinálják, ahogy tudják, de lehetőleg nélkülem.
Andi
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
