Olyan idő van, hogy most már majdnem fél évig délután öttől este lesz. Köd száll, pára gyöngyösödik az üvegen. A virágok pedig elhervadnak, a gyógynövények is. Minden élő, amiről a Nánán élő Nyitrai Angelika gyógynövényszakértő mesél.
Angelika mondja: Gyógyszerész-asszisztensként dolgoztam 17 évig Párkányban. A gyógynövények felismerését már az egészségügyi szakközépiskolában megtanultuk. Miután megszülettek a gyermekeim, egyre inkább a természetes gyógymódok felé fordultam. A légcsőgyulladások ellen kerestem valamit, a gyenge immunrendszert is fel akartam erősíteni, de nem akartam antibiotikumokkal tömni őket.
– Ekkor kezdtem a gyógynövénygyűjtésbe. Rájöttem, hogy ez az én utam! Végül jelentkeztem a Szent István Egyetemre, gyógynövény és fűszernövény szakra. Komáromban van kihelyezett levelezős képzésük, ami megfelelt a dolgozó mindennapjaimnak. Nemrég részt vettem egy gyógynövényterapeuta-képzésen. A kurzuson én voltam az egyedüli, aki hazabeszélt. A többiek menedzseri, irodai asszisztensi munkakörből érkeztek: ám mind a természet iránt vágyakoztak. Főként a nagyvárosokban tapasztalható, hogy az emberek szívesen ültetnének gyógynövényeket akár a panel erkélyére is. Ami érdekes: pont az idős generáció, amelyik egykor még használta a gyógynövényeket, hagyta el őket leginkább. Egy idős ember számára egyszerűbb felíratni a gyógyszert. Az újrafelfedezés inkább a fiatalabb generációra jellemző.
– Egykor a gyógyszerészet és a gyógynövények összefonódtak. Sőt, a gyógynövények szolgáltatták a gyógyszerek hozzávalóit.
– Így van. Sok gyógyszer gyógynövénykivonatokból készült. Akkor még nem volt szükség olyan nagy mennyiségű gyógyszerre, mint ma. A Cavinton gyógyszer, amit agyértágító hatása miatt szinte minden idős számára felírnak, egykor a kis meténg gyógynövény kivonatából készült. A két világháború között Magyarország nagy gyógynövényhatalom volt. Európa-szerte komoly exportot bonyolított le, mert akkoriban gyógyszerhiány volt.
A háborúk után a magas gyártás érdekében a gyógyszeripar fokozatosan elhagyta a gyógynövényeket, és kémiai útra terelte a gyógyszerek előállítását.
– Ahogy hallgatom, gyógyszerész-asszisztensként mindkét területet átlátja...
– Az orvosok is megragadják a gyógynövények erejét. A mostani járványos helyzetben tudjuk, hogy az antibiotikum nem mindig segít, mindenképp az immunrendszert kell erősíteni. Erre a növényi szerek kiválóak. Mindig azt vallottam, hogy a gyógyászatnak és a gyógynövényeknek kéz a kézben kell masírozniuk. Egy jó orvos csak szükség esetén ír fel orvosságot, ha pedig azt látja, hogy a gyógynövény is elég, akkor inkább azt ajánlja. A kettő nem zárja ki egymást. Ha megfájdul a fejem, beveszek egy fájdalomcsillapítót, hogy tudjak dolgozni. Viszont érdemes megfigyelni, hogy a fejem miért fáj: netán kevés folyadékot iszom, sok stressz ér a munkahelyen? Ha felismerem a problémát, akkor tudom orvosolni. Esténként például egy cickafarktea szépen levezeti a stresszt, és nem lesz szükség tablettákra.
– A gyógynövények ott vannak úton, útfélen. Mégis: honnét tudhatjuk, mire van szükségünk?
– Mindig azok a gyógynövények vannak a közelünkben, melyekre éppen szükségünk van. Ez már számtalanszor beigazolódott. Egy Garam mentén élő hölgy tanácsért keresett fel, mire készítettem neki egy teakeveréket. Mikor kiment a határba, a kertje végében mind a négy ajánlott gyógynövényt megtalálta. Ezért fontos a növényismeret, én pedig szeretném továbbadni a tudásomat.
– Ezt hogyan képzeljük el?
– Szeretek gyerekeknek, felnőtteknek előadásokat tartani, mert fontosnak tartom az edukációt és a megelőzést. A legszívesebben már az alapiskolában bevezetném a gyógynövényismeretet. Sokszor hallom: „Jé, ez nekünk is ott nő a kertünkben!“ Ezért is szeretem bemutatni a gyógynövényeket a közösségi hálómon. Sokan rájönnek, hogy amit eddig a kertjükben gyomnak tartottak, az valójában gyógynövény. Ilyen a gyermekláncfű, ami az egyik nagy kedvencem, hiszen minden részében gyógyerő van. Ám nem minden gyógynövény felismerhető. Itt van például a mezei zsurló. Nehéz megkülönböztetni a mocsári zsurlótól, ami mérgező. Ránézésre szinte egyformák. A Garam mentén mindkettő megtalálható egymás mellett. Néhány apróság és a száruk keresztmetszete különbözik: így egyenként kell őket megvizsgálni. Az ágas zsurlónak, ami szintén hasonlít a mezei társára, nincs gyógyhatása. A mezei zsurló nagyon sok kovasavat és szilíciumot tartalmaz, ami a bőr, a köröm és a haj építőeleme. Vesetisztító, vízhajtó hatása miatt szedik, miáltal segít a reumatikus betegségeken.
Nyitrai Angelika: Ami másnak gyomnövény, az neki orvosság! Járja az erdőt, a mezőt, a természet „patikáját”, gyűjti, de termeszti is a gyógynövényeket. Gyökér, diófalevél, cickafark, bojtorján, orvosi kankalin és sok más szárított növény sorakozik a polcain nagy üvegekben. Ezekből lesznek az ő mindennapi csodái.
– Mire ügyeljünk a gyógynövények begyűjtésénél?
– A növény szedésekor mindig vigyázni kell a növényre, ezért vigyünk magunkkal kést, ollót és kosarat. Sose tépjük a növényt, a gyökerét ne bántsuk, hogy utána is tudjon teremni. Mindig hagyjunk a növényből, hogy magot is tudjon hozni. Én rendszeresen járom a Garam és a Duna partját, a Burda-hegységet, a Hegyfarkat, ahol kincsekre bukkanok. Mindenképp olyan helyen gyűjtsünk, ahol a növényeket nem éri szennyeződés. Semmiképp se útszélén, illetve a szántóföldek mentén, ahol vegyszert alkalmaznak.
– A gyógynövényeket miként érdemes feldolgozni?
– Minden növénynek megvan az ideje, mikor érdemes begyűjteni. Az sem mindegy, hogy melyik napszakban történik a szedés. A magas illóolaj-tartalmúakat a déli órákban szedjük, a tűző napon, mert akkor van bennük a legtöbb olaj. A földben lévő tápanyag is befolyásolja a hatóanyagtartalmát. Ezért van az, hogy egy házi termesztésű vesetea sokkal erősebb hatású, mint nagyüzemi társai. A nagyüzemi gyógynövényszüretnél gép aratja le a növényt, szárítják, utána aprítják. Kézi szüretkor a növényeket átválogatom, kézzel aprítom, szabad levegőn szárítom: így a színei intenzívebbek. Szárítás előtt a növényeket úgy aprítom fel, ahogy a petrezselymet szoktuk. Ezt követően szórhatjuk papírra vagy faládákba, majd egy-két naponta megforgatjuk. Ügyeljünk arra, hogy nap ne érje, különben megbarnul. Kivétel persze van: a magas réteken növő magas ökörfarkkóró akkor marad szép sárga virágú, ha délelőtt szedjük, és tűző napon szárítjuk. (Délutánra a virágait elhullajtja.) Ha valamiből több van, akkor a növényt csokorba köthetjük, és lógatva megszáríthatjuk. Utána pedig a leveleket lemorzsoljuk. Így szárítható a citromfű, a menta, de a csalán is. A hajnali párás levegőtől viszont óvjuk őket, mert például a citromfű megfeketedhet.
A körömvirág a középkori kolostorkertek gyógynövénye. Virágját kocsány nélkül leszedve és megszárítva használjuk. Ha simán csak körömvirágteát készítünk, akkor a szárított virágfejek egészben maradhatnak, ha pedig teakeverékhez adjuk, akkor szárított szirmokkal rakjuk tele. Körömvirágból krém is készülhet: száraz, érzékeny bőrre és ekcémára igencsak jótékony hatású.
– Ön hol szárítja a növényeket?
– Kint, a terasz alatt. Lakásban pedig papírdobozban a konyhaszekrény tetejét ajánlom: a meleg, ugye, felszáll!Ne lepődjünk meg, ha a dobozban csak egy maréknyit találunk, mert a szárítással jelentősen összeesik. Ha a szálas teánkat tasakolni akarjuk, mindenképp jó minőségű tasakokat válasszunk, semmiképp se kínai eredetűt, amit túlfehérítenek. Én általában a teaszálakat egy bögrében forró vízzel leöntöm, majd tíz percig letakarva áztatom – így az illóolajak bennmaradnak – és kis szűrőn átszűröm.
– A polcain számos teakeverék található. Miért érdemes a gyógynövényeket keverni?
– Nem vagyok híve az egyféle teáknak, inkább a keverékeknek! Ha jól párosítunk, akkor az egyik növény a másik hatását erősíti, ráadásul az ízét is feljavíthatjuk. A teakeverékeket a gyerekek hamar megszeretik. Egy kesernyésebb gyógynövényhez jól illik a citromfű, a menta. A gyerekteákba szeretek erdei mályvát keverni. Érdemes üvegpohárban leforrázni, és gyönyörű kék színt enged magából (bár később bezöldül). A mályvafélék közül a klasszikus papsajtot anno sokat rágcsáltuk. Emlékszem, a nagymamám udvara tele volt papsajttal és kamillával. Majd egy időben a határból eltűnt a sok gyógynövény. Valószínűleg a mezőgazdaság túl sok gyom- és rovarirtót használt. Ma ez javuló tendenciát mutat, a mezőgazdászok igyekeznek célirányosan használni a vegyszereket. Egyre több gyógynövényt találunk a szántóföldek mentén!
– Mi minden található a kertjében?
– Jelenleg hétáras kertünk van. Nem hagyományos ágyásokban gondolkodom. Itt az izsóp mellett szépen elfér a paprika, a paradicsom és a körömvirág (ez volt az első ültetett gyógynövényem), a szomszédja pedig a padlizsán. Nálam kicsit olyan, mint egy réten! Igyekszem a vadon termő gyógynövények magjait is begyűjteni, hogy legyenek a kertemben. A martilapu az első virág, ami március elején nyílik. Gyerekkoromban mindig vártam a megjelenését, aztán sokáig nem láttam sehol se. Szereti a törmelékes területet, nemrég egy elhagyott építkezési földkupacon találtam rá. Van még cickafarkam, apróbojtorjánom, és az ökörfarkkórót is sikerült tavaly a kertembe csalogatni. Mezei katángot, csalánt, citromfüvet, többféle mentát mindig is tartottam. Fehér mályvát és égszínkék ösztörűs veronikát is sikerült beszerezni. Sok feketeribizli-bokrom van: a levele vérnyomáscsökkentő, gyümölcse pedig szárítva teákban kiváló vitaminforrás. Egy kedves ismerősömtől kaptam palástfüvet, ami főként hegyvidéken terem. Méherősítő, gyulladáscsökkentő és menstruációt szabályozó hatása van. A tüdőfüvet a fák, bokrok árnyékába ültettem ki, mert azt szereti. A fűszernövények közül nálam megtalálható az édeskömény, a kakukkfű, a kapor és így tovább. A szurokfű levelét fűszerként használom, de a kinyílt virága mehet a köptető teakeverékbe. Jótékonyan hat az agyalapi mirigyre, ezáltal a nőknél befolyásolja a hormontermelést.
A szurokfű (ismertebb nevén az oregánó) levele fűszerként ételízesítő, virága pedig teaként nagyon jó köhögéscsillapító. Bátran keverhetjük citromfű, menta, mályva és kakukkfű keverékkel. Mindegyiket egyforma arányban adagolva készíthetünk teakeveréket. Üvegben, száraz helyen, naptól elzártan tároljuk.
– Ez nekünk már rengeteg! Hogyan gondozza a patikáját?
– Komposzttal tápozok, ami megerősíti és ellenállóbbá teszi a növényeket. Nagy hangsúlyt fektetek a mulcsozásra, ettől a kertészkedés fenntarthatóbb. A talajtakarást forgáccsal, szalmával, fűnyesedékkel oldom, így kevesebbet kell gyomlálni és öntözni. Vannak növények, amiket nem érdemes háziasítani, ragaszkodnak a saját területükhöz. Ilyen a kecskeruta, ami a vízpartot szereti, és csak itt, a déli régióban fellelhető. Találtam belőle a Garam mentén. Nagyon jó a cukorszint csökkentésére, és fokozza a tejtermelést. A fekete nadálytő is a vizes területeket szereti. Próbaként ültettem néhány tövet a kertbe, meglátom, mi lesz belőle.
– Hol tudta elsajátítani a teakeverékek, a krémek, a tinktúrák és a szirupok készítését?
– Az egyetemen megtanultuk az alapos növényismeretet, hogy mi mire jó. A teakeverési arányokat már régi füveskönyvekből lestem el. A krémeket, a tinktúrákat, az olajakat hagyományos eljárással készítem. Kellő ideig áztatom, ezzel beérnek, és maguktól tartósodnak. Adalékanyagokat és tartósítószert nem használok. Sajnos, az új gyógynövényes könyvek sokszor pontatlanok. A növény családját elírják, a kasvirágnál feltüntetik, hogy a virágok és a levelek is felhasználhatóak, közben csak a gyökér immunerősítő. Az internetes forrásokkal is vigyázni kell! Treben Mária könyve alapműként szolgálhat minden gyógynövénykedvelő számára, illetve a régi füveskönyveket is jó szívvel ajánlom.
– Megalapította az Angelika Manufaktúrát. Mik vele a tervei?
– Szeretném fejleszteni, mindenképp őstermelő jelleggel. Középiskolás lányom és egyetemista fiam is besegítenek, például ők tervezték meg a címkéket. Sok növényt ismernek. Egy gyógynövényházat szeretnék létrehozni. Nem titkolt célom, hogy tanfolyamokat vagy akár tanulmányi sétákat szervezzek. A laikus érdeklődők így magabiztosabb tudást kapnának. A növénnyel való találkozás élményt ad, ami sokáig megmarad. Meglehet, egyszer még egy gyerekkönyv írásába is belefogok, amiben a gyógynövényeké lesz a főszerep...
A fekete dióból készült tinktúra erős parazita- és vírusölő. Cseppek formájában érdemes fogyasztani. Németországban már a kilencvenes években gyógyszert készítettek belőle, s manapság daganatos betegségeknél is használják. Fája eltér a klasszikus diótól: szép, látványos parkfa.
Az ősz ajándékai
Ki hinné, hogy van pár növény, amiből hideg áztatással érdemes teát készíteni? Ilyen a fagyöngy, amit ősszel vagy tavasszal szedhetünk – míg meg nem jelenik rajta a fehér bogyós termés. A fehér bogyók ugyanis mérgezőek.
Teához a növény szára legfeljebb ceruzavastagságú legyen. Bársonyos leveleit összeaprítjuk, kiszárítjuk. Éjszakára áztassuk be, reggel szűrjük le – máris fogyaszthatjuk. Kiváló vérnyomásra – a magas és az alacsony vérnyomást is szépen beállítja. Nagyon jó az erekre, javítja a vérkeringést és a vérellátást. Nőknél terhesség előtt a méh vérellátását segíti, illetve változókorban is ajánlják.
Immunerősítésre és köhögésrekiváló a mályva. A köptető hatású teakeverékekben nyálkás anyaga bevonja a légutakat. Száraz köhögés esetén hidegen készítsünk teát belőle. 3-4 órás áztatást követően szűrjük le, és melegítsük langyosra.
Idén bármerre induljunk, rengeteg csipkebogyót találhatunk. Ha teának szánjuk, akkor ősszel, még az első fagyok előtt szedjük, ha pedig lekvárnak, akkor várjuk meg, míg a fagy megcsípi. A bogyók begyűjtését követően félbevágjuk, és a szőrös belsejét kiszedjük – vagy csak egészben megszárítjuk. Ha természetes C-vitaminra vágyunk, ami az immunerősítés alfája és ómegája, ezt is hideg áztatással készítsük. Hiszen a forró víz hatására illa berek, nádak, erek – elillanna az értékes C-vitamin!
Egy púpozott evőkanálnyi szárított csipkebogyót adjunk egy liter vízhez, és hagyjuk 12 órán át ázni. Addigra a bogyók megpuhulnak, majd az egészben lévőket érdemes fakanállal átnyomkodni, leszűrni, és kész is a csipkebogyó limonádénk, amit langyosra melegíthetünk, és mézzel ízesíthetünk. Továbbá kiváló vizelethajtó – a teakeverékek összetevőjeként gond nélkül forrázhatjuk. (Fotó: Dömötör Ede)
