Vágni vagy nem vágni?

A háborítatlan szülés fogalmát nálunk még nem nagyon ismerik, pedig ez a jövő zenéje. A háborítatlan szülésnél nem végeznek rutinszerű gátmetszést, nem kötnek be fájáserősítő infúziót, hanem türelemmel vezetik le a szülést. Sok anyuka ma már emellett érvel. Írásunkban a gátmetszést vettük górcső alá.

A nő, aki szül, nem beteg! A szülés nálunk egy medikalizált folyamat. (A medikalizáció jelentése: egyre több, nem egészségügyi problémát orvosi úton igyekeznek megoldani.) Pedig a szülést nem szabadna szabályozni, se ekkora kontroll alatt tartani – hacsak nincs élettani oka. Hiszen a szülés nem kóros folyamat!

A szülő nők 80 százaléka egészséges, és épp életet készül adni. A kórházban sokszor mégis betegként bánnak a szülő nővel, döntenek felette. A testnyílásába sokszor minden jelzés, kérdezés nélkül belenyúlnak. Fontos, hogy a szülő nő tisztában legyen a jogaival, miszerint informálni kell őt arról, milyen beavatkozást fognak rajta elvégezni (beöntés, gátmetszés stb.). A szülészeti beavatkozások fő célja a szülés felgyorsítása, majd a gyorsítás mellékhatásainak elhárítása. Nem ellentmondás ez? A szülés igazából spontán, gyakran lassú folyamat, ám az intézmények a kiszámíthatóságot szeretik, hisz pont azért intézmények. Emellett a szülészorvos sokszor siet, nem akar hosszú órákat a vajúdó nővel tölteni, hétvégén dolgozni.

A gátmetszésről

Ezért is terjedt el a szülés felgyorsításának és az előre eltervezett, programozott császármetszéseknek a rutinja (akkor is, ha erre nincs egészségügyileg alátámasztott indok). Ma a rutinbeavatkozások közé tartozik az oxitocinnal történő gyorsítás, a magzatburok megrepesztése, a gátmetszés, a méhszáj kézzel való tágítása. Pedig a WHO ezeket nem ajánlja rutinszerűen alkalmazni, ám az ajánlásokkal a hazai ellátásban kevés helyen törődnek. Szlovákiában teljesen az orvos dönti el, hogy milyen legyen a szülés. A jó orvos számára alapvető, hogy csak akkor nyúljon bele a szülési folyamatba, amikor arra feltétlenül szükség van; és akkor is megfelelően kommunikáljon az anyával, tartsa tiszteletben a testét.

A nagy magzati fej és a szűk hüvely esetén megjósolható a gátrepedés. Ilyenkor a gát szabálytalanul hasad, így a varrásnál a szövetek nehezen összeilleszthetőek, mert a szélek nem szabályosak. (Sokszor nem is forrnak össze szépen, s ez később összenövéseket, cisztákat, polipokat okozhat.) Ez az a helyzet, mikor a baba és a mama sérülésének elkerülése érdekében szükség van a gátmetszésre.

A gátmetszés a 20. század elején terjedt el, s az volt a célja, hogy megelőzzék a végbél záróizmait is érintő durva repedéseket. Amikor alkalmazni kezdték, senki nem gondolta volna, hogy rutineljárássá válik: ha kell, ha nem, a szülést sebész ollóval könnyítik meg.

A nők félnek a fájdalomtól, és szeretnék elkerülni a gátmetszést. Ezt szolgálja a gátvédelem. A gátvédelmet segíti a szülés előtt végzett intimtorna, a medencefenék izmainak a megerősítése. A gátvédelemhez tartozik még, hogy az anya olyan helyzetben szüljön, ami neki a legtermészetesebb. A gát sérülését sokszor a kórházi személyzet is próbálja megelőzni különféle manuális módszerekkel.

A szülésznő például a fej megszületésekor a kezével tartja a gátat, melyet így a baba feje nem tud túl gyorsan tágítani; mozdulatokkal az előrehaladó fej sebességét is tudja szabályozni, ezzel is védve a gátat. Hozzá kell tennünk, hogy a háborítatlan szülésnél az ajánlások a „hands­off” technikát tartják a legbiztosabb gátvédelemnek. Ez azt jelenti, hogy el a kezekkel: tehát rutinmozdulatokkal ne manipuláljuk a fej megszületését, csupán ha szükséges.

A fájdalom ellen

A gátvédelmet előtérbe helyező anyukák, hogy megelőzzék a gát repedését, sokszor már a teherbe esés előtt gáttornát (intimtornát) végeznek, teherbe esés után pedig olajos masszírozással edzik a gátat. A gátvédelem ma már egyre több kismama számára szimpatikus, hiszen a védett gátszövet gyorsabban regenerálódik. A masszázs nálunk még kevésbé elterjedt, az anyukák sokszor csak egymástól tanulják meg a technikát. A 36. héttől kezdve szokás tiszta masszázs olajjal felkészíteni a gátat a szülésre. Sokakat elrettent, hogy ez kényelmetlen is lehet, hisz egy intim tájék masszírozásáról van szó.

– A masszázstól nem kell félni. Olyan ez, mint a pohár szájának törülgetése. Én Panarom olajat használtam, a szülésznőm ezt ajánlotta. Végső esetben még mindig jöhet az olló. A szülésznőm remekül kezelte a helyzetet, ő volt az, aki megtámasztotta a gátat, és óvatosan segítette az izmok tágulását. Az előző szülésemnél a gátmetszés miatt két hétig csak fél fenékkel tudtam ülni, most a harmadik héten már bicikliztem – mondta egyik interjúalanyunk, aki átment szülni a budapesti Szent László Kórházba. (Telefonszám a szerk.-ben.)

A szobán körülötte minden nő gátvédelemmel szült; a dúla, a szülésznő és a szülészorvos is végig, nyolc óra hosszat ott volt mellette. Nálunk ez elképzelhetetlen, vagy csak kevés kórházban gyakorlat, hogy a nőt engedjék szabadon vajúdni, nem beleavatkozva a szülés folyamatába.

Interjúalanyunk fogadott szülészorvosa elmondta, hogy már harmadik hónapja nem volt császárja. Nálunk ilyen orvost lámpással is nehéz lenne találni. A fogadott szülészorvosok sem vállalnak alternatív szülést (ebben közmegegyezés van).

Ne árts!

Kevés szó esik arról, hogy a női szervek állapota mennyire fontos. Sokan csak a várandósság alatt döbbennek rá, hogy egyáltalán létezik gátizomzat. Balázs Vataščin Emese (39) gyógytornász és dúla a Komárom környéki nőket segíti a szülésre való felkészülésben – a gát­védelem elkötelezett híve.

– A gátizomzat nagyon érzékeny a hormonális változásokra – mondja. – A relaxin hormon feladata többek között az, hogy fel puhítsa a szöveteket, lehetővé téve a hatékony tágulást a szülés során. A növekvő kisbaba súlya és a várandóssággal járó pluszkilók is többletterhelést jelentenek a medencefenék számára. A gátizom ezért a várandósság alatt gyengébb lesz. A gátmasszázst a 34-36. héttől a szülésig alkalmazhatjuk. Az ajánlás szerint a hüvely és a végbél közötti területen két oldalra, vagyis U betűt leírva masszírozzunk, majd addig feszítsünk, amíg nem érzünk égő, csípő érzést. Én azonban nem javaslom a szándékos fájdalom előidézését, inkább a finom, körkörös mozdulatokból álló masszázst ajánlom. Jó minőségű illóolajakkal lehet fokozni a hatást.

Balázs Vataščin Emese

– Mindez nagyszerű lehetőség a vizualizációra: kapcsolódom a testemmel, a babámmal, akinek közben elmesélem, hogyan fog megszületni. Ez segít ráhangolódni a szülésre is. A szülés módja nagyban befolyásolja, hogy a gát hogyan fog viselkedni a kitolási szakaszban. Ha siettetik, erőltetik és vezényszóra „szültetik” az anyát, sokkal nagyobb a gátsérülés esélye. Fontos, hogy a szövet lassan tágulhasson, vagyis legyen ideje a baba fejének a saját tempójában kigördülnie. A testhelyzet, amiben szülünk, szintén számít. Háton fekvésben, erős hasprésben a gát sérülésveszélynek van kitéve. A szabadon megválasztott pozíciók biztonságosabbak, a vertikális testhelyzetek közül pedig a négykézláb állás és az oldalt fekvés jelentik a legkisebb terhelést a gátra.

– A legújabb kutatások szerint a „hands­off” (el a kezekkel) technika a leghatékonyabb gátvédelemi stratégia. Nem ajánlják, hogy rutinosan, kézzel manipulálják a gát tágulását – vagyis inkább a szükség döntsön a gátvédelemről. A szülésznő meleg borogatással segítheti a baba fejének kigördülését, illetve a vízben szülés is igen hatékony a gátvédelem szempontjából.