Minden gyerek szeretne egyszer hős lenni. Lovagiasan megküzdeni a sárkánnyal, karddal párbajozni, kitüntetni magát. A Szent György Lovagrend apródjainak részük van ebben.
Zobor-vidéken megvalósult a gyerekek álma: apródképző nyílt. Itt képzik a Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusának Zoboralji Apródjait.
A helyszín Nyitracsehi
A templom melletti csodás fűvészkertben az apródképző vezetője, Csámpai László várja a szám szerint 16 tanítványt. Janka a fegyvertartót hozza, a többiek a fából készült gyakorlókardokat rendezgetik. Előkerülnek az íjak, a csatacsillagok, a kelevézek és a botok. (Ezek már igaziak, a dárda hegye fémből készült, a dobócsillagnak igazi éle van.)
Meg is lepődünk: aha, komoly játék veszi nemsokára a kezdetét. A céltáblát vesszőfogó szalmára erősítik, és kezdődhet az edzés.
Bemelegítéssel indítanak, átgyakorolják a vezényszavakat, majd előveszik az íjakat. Az íjjal nemcsak szemből lőnek, hanem többféle mozgáskoordinációt is bevetnek, térdelve, oldalról, háttal, lépkedve sorra lövik nyílvesszőiket.
Csatacsillaggal és kelevézzel dobnak célba, majd előkerülnek a gyakorló kardok.
Felfigyelünk az egyenruhájukra, amelyről a lovagrend felvidéki nagyprirorátusának zöld-fehér színei köszönnek vissza.
Csámpai Laci szenvedélye a lovagkor. Civilben gátőrként dolgozik.
Középen a Szent György Lovagrend címerével a kettős kereszt és IVISHFS rövidítés látható, ami a lovagrend jelmondatát vési a szívükbe: In veritate iustus sum huic fraternali societati. Vagyis Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. Párharcban mindenki remekel, a két lány amazonként küzd. Az idősebb a legügyesebb, bizony túltesz a fiúkon, hatalmas tűz lobog a szemében. Közben megérkezik Csámpai Ottó, a lovagrend felvidéki nagypriorja is.
Csámpai Laci
– Zobor-vidéken a hagyományőrzés gazdag, s most új színnel bővült – mondja a nagyprior. – A gyerekek nálunk megtanulják, hogy nem csupán az egyéni előmenetel, hanem a csapatszellem is fontos.
Az apródképző kuriózumnak számít!
A világon mindössze két helyen folyik rendszeres apródképzés: Visegrádon és három éve a Zoboralján. Az apródképzőt a lovagrend, a szülők és jó szándékú segítők támogatják. Laci történelmet végezett az ELTE-n, s mikor először találkozott a lovagi tornával, szinte a szenvedélyévé vált (és a ló is, három saját lova van).
Történészi vénáját nagyon megragadta a lovagkor szellemisége. Végül a nagyprior buzdítására vágott bele az apródképzésbe – igazából, ugye, ő is így kezdte... A múlt évben ütötték lovaggá. Erdélyben, az apródképző táborban sajátította el az apródképzés módszertanát.
– Most 16-an vagyunk. Páran lemorzsolódtak, mert rájöttek, hogy ez nem az ő útjuk. Ez egy félkatonai szervezet, ahol megköveteljük a fegyelmet. A hétvégi edzések is főleg gyakorlással telnek – mondja.
Zoboralji apródok fegyverei
Széles korosztállyal dolgoznak
A legfiatalabb apród három-, míg a legidősebb 16 éves. (A középkorban csak hatéves kortól jártak apródképzőbe.) Az apródok sakkoznak, Rubik-kockát raknak ki, ördöglakatot nyitnak ki, és megtanulják a rovásírást. A kisebbek labdajátékokat játszanak, gyakorlatoznak, a szabályokat a nagyoktól tanulják.
– Elméleti oktatás is van! Fontosnak tartjuk, hogy az apródok megismerjék a lovagkort és a magyar történelmet. A lovagi erények – a bátorság, a hűség, a nagylelkűség, a gyengék védelme, a higgadtság, a kitartás – a példás élet fontos támpontjai. A párbajok során lovagiasan hagyjuk a kisebbeket győzni, hogy legyen sikerélményük – magyarázza az apródképző vezetője. – Az apródok is megtanulják, hogy a társuk nem ellenfél, hanem bajtárs, akit mindig felsegítünk a földről, miután legyőztük.
Az apródiskolában a gyerekek hamar rájönnek, hogy csak a kitartó gyakorlás hoz eredményt. Megtanulnak küzdeni és felvenni a kesztyűt, ami az életben is fontos tulajdonság.
Van köztük két szlovák ajkú apródocska is, akiket befogadtak. A vezényszavakat szépen elsajátították, és egyre többet megértenek a magyar szóból. Laci szerint ha semmi mást, csupán egy másik nép elfogadását tanulják meg, már megérte foglalkozni velük.
Lányokat is szívesen fogadnak!
– Jó, ha egy lány meg tudja védeni magát – jelenti ki Laci. – Tapasztalataim szerint a lányok fogékonyabbak a harcmodorra, a taktikát gyorsabban elsajátítják, és jobban ráéreznek a fegyverhasználat finomságaira. Különben is, a mai lányok már sokkal harciasabbak.
Fegyverhordozók lesznek!
A kitartó apródok 16 évesen vizsgát tehetnek, és fegyverhordozókká válhatnak. A fegyvernök már lovagi tornán is szerepelhet. A harcos kategória pedig a fiúk számára egy további út, amihez már komoly erőnlét szükséges. Megtudjuk, hogy a fegyverhasználatkor nem csak erőre van szükség. Fontos a jellem is. Ezért Laci nem parancsszóval, hanem példamutatással tanítja a gyerekeket.
– Senkinek sem parancsolhatom meg, hogy szeresse a hazáját vagy a nyelvét. Példát kell mutatni, hogy mások is tudjanak bennünket követni. Ugyanígy van a fegyelemmel és a kötelességekkel. Ahogy a gyerekekre, úgy rám is vonatkoznak a szabályok. A későnek büntetésből 50 fekvőtámaszt kell csinálnia. Volt, hogy direkt elkéstem az edzésről, és én is fekvőtámaszoztam. A példa nevel!
Vesszőfogó szalma
– Célunk az, hogy a közönségnek élményt nyújtsunk a szép középkori harci bemutatóinkkal – meséli a végén lelkesen. – Rendhagyó történelemórákat is tartunk, és részt veszünk a lovagrendi adományozásokban is. Legközelebb április 28-án Nyitracsehin, a Szent György-napi vigadalmon lesz egy nagybemutatónk. És idén már harmadszor veszünk részt a harci bemutatón a Visegrádi Palotajátékokon.
Janka a legügyesebb apród! Szent György ma amúgy a cserkészek és a rendőrök patrónusa. Áprilisban ünnepeljük a névnapját.
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok szervezésében részt vállal a Szent György Lovagrend, és a zoboralji apródi tagozat is felvonul rajta. Tudni kell még, hogy Károly Róbert építtette a visegrádi királyi palotát. A Visegrádi Palotajátékokon a középkori hagyományokat elevenítik fel. A hármas királytalálkozó emlékére rendezik, melyet Károly Róbert hívott össze, hogy elsimítsa a Csehországgal és Lengyelországgal való ellentéteket.
