A néphit azt tartotta, akinek a feje fölött varjú károg, azt kár fogja érni. A boszorkány pedig ha átmegy a pallón, varjúvá változik és elrepül. Nem is nagyon kedvelték soha szegény varjakat az emberek...
Arany János öregkorában írta a Vörös Rébéket: érdekes módon minél idősebb volt, annál jobban szerette a balladákat. És annál homályosabb balladákat is írt, ám ezeknek a balladáknak hihetetlen atmoszférájuk van. Mit sem fogott rajtuk az idő! A Vörös Rébék szerelmi háromszög egy kerítővel.
Ez maga Rébék, vagyis Rebi néni. Ő az, aki varjú képében repked ide-oda. Szegény varjakat ugyanis régen a boszorkányokkal azonosították. Vagyis Rebi néni egyenlő a károgó varjúval, s ahol megjelenik, ott mindjárt szó szerint kár is lesz.
„Meglőtt egy varjút, de Rebi néni esett le... A babona azt tartotta, hogy a boszorkány képes felvenni egy állat alakját!"
Vörös Rébék
(kivonat)
„Vörös Rébék általment a
Keskeny pallón s elrepült -“
Tollászkodni, már mint varju,
Egy jegenyefára űlt.
Akinek azt mondja: kár!
Nagy baj éri és nagy kár:
Hess, madár!
Ő volt az, ki addig főzte
Pörge Dani bocskorát,
Míg elvette a Sinkóék
Cifra lányát, a Terát.
De most bezzeg bánja már,
Váltig hajtja: kár volt, kár!
Hess, madár!
Pörge Dani most őbenne
Ha elbotlik se köszön,
S ha ott kapja, kibuktatja
Orrával a küszöbön.
Pedig titkon oda jár,
Szép asszonynak mondja: kár!
Hess, madár!
Másszor is jön, hoz fehér pénzt,
Piros kendőt s egyebet:
„Nesze, lyányom? e mézes bor
Erősítse a szived:
Szépnek úgy nem tenni kár!“
- „Hadd jöjjön hát a kasznár.“
Hess, madár!
„Asszony, ördög! vidd apádnak
Haza ezt a gyermeket -
Ne! a varjut (hol a puskám?)
Útra meglövöm neked.“
Varju azt se mondja: kár!
El sem is rebbenti már:
Hess, madár!
Híre terjed a helységben:
„Tudjátok, mi az eset?
Pörge Dani egy varjút lőtt
S Rebi néni leesett!“
Rebi lelke nem vón‘ kár:
De, mint varju, visszajár
Hess, madár!
Gyilkost a törvény nyomozza;
Szegény Dani mit tegyen?
Útnak indul, bujdosásnak,
Keskeny pallón átmegyen.
Szembe jött rá a kasznár.
Varju elkiáltja: kár!
Hess, madár!
Keskeny a palló kettőnek:
Nem térhet ki a Dani;
Egy billentés: lent a vízben
Nagyot csobban valami.
Sok eső volt: mély az ár.
Varju látja, mondja: kár!
Hess, madár!
Vörös Rébék általment a
Keskeny pallón: most repűl;
Egy varjúból a másikba
Száll a lelke, vég ne‘kül
S kinek ő azt mondja: kár!
Nagy baj éri és nagy kár.
Hess, madár!
(1877 szept. 26)
-
A Vörös Rébék ballada: pont attól nem sima vers, hogy jelen van benne a balladai homály. Magyarul ez azt jelenti, ha elolvassuk, bizony nem sokat értünk belőle. Mégis hat ránk, sötétnek, kísértetiesnek érezzük. És mégis csodálatosnak.
A sztori: a feleség megcsalja a jámbor férjet, aki kidobja őt a házból – a csábítón meg bosszút áll, jól nekimegy. A végén persze ráfizet, mert az életben mindig úgy van, hogy aki nekünk rosszat tesz, azzal nem nekünk kell rendezni a számlát.
Rébék igazából egy falusi kerítőnő volt, aki a jámbor Danit összebűbájolta a cifrálkodó Terával. Hamar kiderül, hogy nemigen illenek össze. Ezért először Dani mondja, hogy „kár, kár“: kár volt Rebire hallgatnia, s elhessegeti a varjat. Rájön ugyanis, hogy Rebi néni gonosz, s már köszönni sem hajlandó neki.
-
Ám Rebi nem nyugszik: most már Terát próbálja behálózni, kendővel, pénzecskével, borral, hogy megszerezze a kasznárnak. „Szépnek úgy nem tenni kár!“ – a szép nőnek kár, ha nem csalja meg az urát.
Megcsalni pedig könnyű, mert a kasznár régen pénzbeszedő volt, aki kijárt a házakhoz pénzt beszedni. Szóval, Tera félrelép, a kasznár szeretője lesz, gyereke is születik tőle.
-
Dani haza akarja hajtani Terát, de nagyon határozatlan egy pasas. Ne! – vagyis mégse menjen, mondja neki. Összezavarodik, a puskáját keresi, s inkább lelövi a varjat, a gonoszt, vagyis Rebi nénit, aki így tovább már nem károghat.
Ám Daninak is el kell bujdosnia, mert embert ölt. S embert öl másodszorra is, mert a keskeny pallón összetalálkozik a csábítóval, a kasznárral, s belöki a vízbe. Most már kétszeres gyilkos, ezért bűnhődnie kell, felakasztják.
S az akasztófán a varjúvá lett Rebi vájja ki a szemét.
- A vörös hajú Rebi néninek száll a lelke vég nélkül, egyik varjúból a másikba. Ennek jelentése: hiába lőtte le Dani, a gonoszt nem lehet megállítani, mindig újra megjelenik és visszajön.
–nagyvendégi–